házasság és szüzesség: Isten és az ő népe közötti szövetség misztériumának és a belőle fakadó életnek két megnyilvánulási módja. - A házastársi szeretet egyetemességében a személy minden testi-lelki összetevőjének megvan a maga szerepe (így a test és az ösztönök igényeinek, az érzékek és az érzelmek erőinek, a lélek és az akarat vágyainak stb.). A →szexualitás a ffi és a nő házastársi szeretetére rendeltetett, s kiegészítő része annak a szeretetnek, amellyel a ffi és a nő teljes önmagát kölcsönösen és mindhalálig elkötelezi. A házasságban a házastársak testi meghittsége a lelki közösség jelévé és zálogává lesz. - A házastársak egyesülésével a házasság kettős célja valósul meg: a házastársak java és az élet továbbadása. A házasság e két értékét nem lehet egymástól elválasztani. „A bizalmas és tiszta házastársi egyesülés cselekményei tehát tiszteletreméltó erkölcsi értékek, és emberhez méltóan gyakorolva azt a kölcsönös önátadást jelzik és mélyítik el, mely által a lélek örömével és hálájával gazdagítják egymást” (GS 49). „Maga a Teremtő... alkotta úgy, hogy a házastársak a kölcsönös, teljes testi odaadásban mind a test, mind a lélek élvezetét és kielégülését tapasztalják meg. Ezért semmi rosszat nem tesznek a házastársak, amikor ezt a gyönyört keresik és élvezik. Elfogadják, amit a Teremtő szánt nekik. Ennek ellenére a házastársaknak tudniuk kell, hogyan maradhatnak meg a helyes mértéktartás keretei között.” (XII. Pius: Beszéde 1951. október 29-én). A házasok a hűség és házastársi tisztaság révén annak a szeretetnek misztériumáról tesznek tanúságot a világ előtt, amely szeretet a Szentháromság Személyeiben egymás iránt, ill. Istenben az ember iránt él. - Jézus ugyanakkor a házasságot úgy jellemzi, mint ami ennek a földi életnek a formája, és ezzel az élettel meg is szűnik. A föltámadás után nem házasodnak (Mk 12,25). A házasság tehát nem abszolút érték, →Isten országának lehetnek nagyobb feladatai (Lk 14,20). Jézus elismerte a házasságnak a Teremtő által adott méltóságát, de értékének végességére is rámutatott. Éppen a mulandósága a fölhívás, hogy Isten országának építésére kell felhasználni. - Szt Pál ap. írásaiban ez a kettősség még jobban kitűnik. Ő a Ter-nek a ffi és a nő kapcsolatára való utalását az úsz-i antropológia fényében mutatja be. A nemi egyesülés nem valami felszíni érzelmi találkozás, hanem egymásnak személyes önátadása és elfogadása (1Kor 6,16-21). Az Ef 5,21-33 a ker. házasságot már Krisztus és az Egyh. kegyelmi kapcsolata jelképének nevezi: ebben van misztérium jellege. A házasság nemcsak egymásra irányulás, nemcsak a természetes szaporodás alapja, hanem előképe a kegyelmi összetartozásnak is. - A szüzesség és a cölibátus, melyet Isten országa miatt vállalnak, nemcsak nem ellenkezik a házasság méltóságával, hanem inkább feltételezi és megerősíti azt. A házasság nem megfelelő tisztelete és becsülése az Istennek szentelt szüzesség megbecsülését is csökkenti; ha nem úgy kezelik az emberi nemiséget, mint a Teremtő által ajándékozott értéket, a mennyek országáért történő lemondás veszíti el erejét.

A szüzességben és cölibátusban az ember testileg elkötelezi magát Krisztus és az Egyh. leendő, eszkatologikus menyegzője mellett: teljes önmagát átadja az Egyh-nak a reményben, hogy Krisztus is az Egyh-nak fogja adni magát az örök élet teljes igazságában. A szűz személy így az eljövendő feltámadás új világát elővételezi testében. A szüzesség bizonyítja, hogy Isten Országa és annak igazsága az a nagyon értékes drágagyöngy, melyet minden más értéknél többre kell becsülni és úgy kell keresi, mint az egyetlen és biztos örök értéket. Ezért az Egyh. teljes története folyamán mindig megvédte a szüzesség karizmájának kiválóbb voltát a házasság karizmája előtt, amiatt a teljesen egyedülálló kötelék miatt, amely a szüzeket Isten országához köti. A szűz, ámbár lemondott a testi termékenységről, lelkileg termékeny személlyé válik, sokaknak atyja és anyja lesz, és így hozzájárul az Isten terve szerinti család megvalósításához. - A ker. házastársaknak joguk van ahhoz, hogy a szűzi életet élőktől jó példát kapjanak, s hogy azok hivatásukhoz mindhalálig híven tanúskodjanak előttük a hűségről. Amint ugyanis a házastársaknak olykor nehezükre esik a hűség, és az önátadásra való törekvés önmegtagadást s vezeklést igényel, ugyanez megtörténhet a szűzi életet élőkkel is. De épp a kísértések közepette is megmaradó hűségüknek kell támogatnia a házastársak hűségét. - Szt Pál ap-nál a ~ egyaránt a Lélek ajándéka (1Kor 7,7). **

Amit Isten egybekötött. 1986:111.