Magyar Katolikus Lexikon > H > három ifjú éneke


három ifjú éneke (lat. hymnus trium puerorum): hálaének, melyet a →három ifjú a tüzes kemencében énekelt (Dán 3,51-90). - A 136. és 148. zsolt-hoz, Sir 51,1-12-höz hasonló litániaszerű imádság az egész teremtést (az angyalokat, csillagokat, felhőket, szeleket, földet, növényeket és állatokat, Izrael fiait, levitákat, papokat, minden élőt) →hálaadásra hívja. - Dániel kv-ének deuterokanonikus része, a LXX és a Vulgata tartalmazza, de sem a héber, sem az arám szöveg, sem a 2 kumráni Dán-tekercs (1QDan a és b) nem, annak ellenére, hogy ez utóbbi a Dán 3,22-28 és 3,27-30-at közli. - A zsolozsma →laudesében imádkozott →Canticum trium puerorum (Benedicite), a ~ rövid átköltése vsz. →Walahfrid Strabótól származik. Szt Gellért Deliberatio supra hymnum trium puerorum c. művében magyarázta. Be.Gy.

JBL 1928/46:188. (Christie, E. G.: The Strofic Arrangement of the Benedicite) - Revue de Qumran 1969-71/7:277. (Trever, J.C.: 1QDan a, the last of the Qumran manuscripts) - Tarnai-Madas 1991:28. (Ford. Déri Balázs)

új