Magyar Katolikus Lexikon > H > Hosszúaszó


Hosszúaszó, Langenthal, v. Kis-Küküllő vm. (Valea Lungă, Ro.): plébánia a v. erdélyi egyhm. erzsébetvárosi főesp. ker-ében. - 1309: Longavallis, plnosa, Arnold szerepel a szász papok és a székeskápt. perében. Tp-át 1309 e. Nagyboldogasszony tiszt-ére sztelték. A torony nélküli csarnoktp-ot várfallal vették körül. Szentélye egyenes záródású. 1622: a hajó falát beljebb építették, hogy a boltozatot kazettás mennyezetre cseréljék, ami 1725: készült el. A szentélyben falképtöredékeket tártak föl. 1864: bontották le a szentélytől D-re álló harangtornyot. Az 1592: öntött kisebb és 1710: Segesváron öntött nagyharang egyszerű haranglábon van. A reformáció idején lakói ev-ok lettek, a tp. ma is az övék. A 18. sz: ref. egyh-a is volt. A kat-okat a medgyesi ferencesek gondozták, a pléb-t 1769: alapították újra, kis tp-mal. Anyanyelve 1910: ném., rum., m. - Filiái 1917: Bolkács, Hosszúpatak, Kisgalgóc, Kisselyk, Küküllőlonka, Lodormány, Mikeszásza, Oláhbükkös, Szépmező. - Plébánosai: Daróczi János, 1788: Dudási András OSPPE, 1797: Antalfi József, 1803: Ágotha János, 1817: Sándor Ádám, 1824: Pap Mihály, 1840: Boér Ignác, 1855: Szép Imre, 1871: Veress Sándor, 1875: Antal József, 1887: Flory József, 1895: Pál Kálmán, 1913: Lakatos János, 1927: Csillag László, 1934: Kapcza József, 1947: Bors Ferenc, 1950: filia lett. - Lakói 1910: 116 r.k., 605 g.k., 10 g.kel., 654 ev., 161 ref., 26 unit., 56 izr., össz. 1638. Le.F.-Sz.B.

Schem. Trans. 1913:174. - Gerecze II:421. - Léstyán 2000. II:301.

Hosszúaszó, v. Csík vm. (Hosăsău, Ro.): külterületi lakotthely, a Hosszúaszó-patak völgyében, Csíkszentkirály község Csíkmindszent falujához tartozik. - 1309: de Longavelle, plébtp-a volt, papja Arnold, 1332: Péter, aki 5100 ezüstöt fizetett pápai tizedként. - Lélekszáma 1941: 91 fő. A Xantus-kpna Fitód és Hosszúaszó települések középútján, a fenyveserdő szélén áll, a Hosszúaszó-patak v. Xantus-völgyben. Romjai a tatárdúlás (1241-42) emlékét idézik. 1933: romos állapotban volt, és a csíki turistacsoport emlékművet állított föl az 1694. évi tatár betörés elleni győzelem emlékére. E helyen állott Xántus Keresztes (Kerestély) alcsíki királybíró sírja. A hagyomány szerint primor Xántus Keresztes ~n lakott, egykori kastélyának romjai a kpnával átellenben, a Libidáré dombon (Szekő domb) még föllelhetők, ott kút is volt. 1990. V: a mindszenti, szentléleki és csíkszeredai hagyománytisztelő személyek újraépítették a kpnát, méretei: 10 x 5,30 m, terméskőből épült; az oltárt Vitos László faragta, a Szt Család c. képet Szilágyi István plnos festette. - Vsz. a Kisboldogasszony-kpna az, amit a szárhegyi gr. Lázár András 1494: Gyümölcsoltó Boldogasszony-kpnának építtetett. Romos állapota miatt Csonka-kpnának is nevezték. Vo.L.

Léstyán I:186. (56.) - Vofkori 1998. II:122.