Magyar Katolikus Lexikon > H > Homoródszentmárton


Homoródszentmárton, v. Udvarhely vm. (Mărtiniș, Ro.): község Székelyudvarhelytől délkeletre, a Kis-Homoród jobb partján, 522 m tszf. - 1333: a pápai tizedjegyzékben Sancto Martine. - Lélekszáma 1786: 393 fő 81 házban, 1869: 784 fő 192 házban (ref. és unit. vallású), 1880: 818 fő, 1890: 815 fő, 1900: 778 fő, 1910: 886 fő 244 házban, 1941: 916 fő, 264 házban. - A román kori tp-ot 1888: lebontották, félköríves ajtóit Orbán Balázs írta le. A kb. 14. sz. tp. hossza 24,65 m, szélessége 6,17 m, a 15. sz. végére egy gótikus átépítés során nyerte a leírásokból megismerhető formáját, melyet lebontásáig, 1888-ig megőrzött. A tp. hálóboltozatos volt, az új sztély a hajóval egy szélességűre, két boltszakasszal és sokszögzáródással épült. A tp-ot és a várat 1661: (Sándor István szerint 1663) földúlták. Erről tanúskodott az 1664: készült karzat fölirata, ekkor pusztult el a két kk. harang. Ezek helyett 1666: két új harangot öntöttek (a nagyobbik 1999: is megvan). Huszka József 1884: alaprajzot készített a tp-ról, fölvételi rajzokat a boltozatról, a két félköríves kapuzatról, a falképek elhelyezkedéséről. A régi tp. É-i falán Huszka József által föltárt és lerajzolt freskók I. (Szt) László kir. (ur. 1077-95) és Szt Margit legendáját ábrázolták. Mindezek a 14. sz: készülhettek. A Szt László-legendából a kihallgatás, a fölvonulás, az ütközet, a kun menekülése, a kun lefejezése jelenetek voltak láthatók. A Szt Margit-legenda 10 jelenete: a két lovas kivonulása a palotából, eljegyzés és 8 jelenet a vértanúságból. Karzatát 1664: Szász András asztalos és Musnai György festő nevével készítették (föliratában az 1661-es pusztításról is szó volt); ez elpusztult. Az ajtó évszáma 1817 (Georgius Kádár nevével). Ezt a tp-ot 1888: lebontották, és 1889: a jelenlegi (1999) unit. tp-ot építették helyette. Vo.L.

Orbán I:162. - Balogh 1943:37. - Entz 1944:62. - Radocsay 1954:148. - Dávid 1981:166. - Vofkori I:597. - Léstyán 2000. I:305.