Magyar Katolikus Lexikon > H > Hirám


Hirám (héb. 'a fivér fölséges' jelentésű Achiram rövidített változata): 2 föníciai neve. - 1. Tírusz királya, Dávid és Salamon kortársa. Jó viszonyban volt Izr. kir-aival (1Kir 5,15), és nagy hatással volt Izr. hajózására (1Kir 9,26-28; 2Krón 8,17) és építészetére: építőanyagot szállított, építőmestereket küldött (2Sám 5,11; 1Krón 14,1; 1Kir 5,15-26). Salamon viszonzásul búzát s olajat szállított ~nak (5,25) és átengedett neki Galileában 20 várost (9,11-14). 2Krón 8,2: ~ engedett át városokat Salamonnak; vsz., hogy a 2Krón szerzője félreértette az etiológiai megjegyzést (1Kir 9,12: Kabul magyarázata). Josephus Flavius szerint, aki föníciai forrásból merítette adatait, ~ 34 évig uralkodott (Kr. e. 979-945). - 2. tíruszi bronzműves, akinek apja tíruszi, anyja izr. volt Naftali (7,13) v. Dán (2Krón 2,13: Hurám Abi; Kiv 31,6; 35,34) törzséből. Oszlopokat öntött és kultikus eszközöket készített a jeruzsálemi tp. és Salamon palotája számára (1Kir 7,13-46). **

BL:629.