Magyar Katolikus Lexikon > H > Herpály


Herpály, Érpály, Pályi: egykori település Berettyóújfalutól K-ÉK-re. - 1222: Palyiként említik először. Kk-i emléke a herpályi pusztán álló Csonkatorony, a →herpályi Szent Pál prépostság rommá lett tp-ának maradványa.  A 11. sz: a falu vsz. birtokosáról v. tp-a védőszentjéről (Paulus, Pál) a birtoklást jelölő „i” képzővel kapta a Pályi nevet. A többi Bihar vm-i Pályi nevű falutól való megkülönböztetés céljából kapta idővel az Érpályi, később ~ra torzult nevet. A két név még a 16. sz: is váltakozva szerepel forrásainkban. - Az 1290-es évek elején ~ Gutkeled nb. Miklós bán birtoka. A falu a tatárdúláskor és a török után (1658, 1660) elpusztult, az elmenekült jobbágynép harmadszorra már nem telepedett meg, így a ktortp. is pusztulásra lett ítélve. - Az 1972-76: régészeti kutatásai az egykori tp. romjaival együtt vsz. 1170 k. kis temetőt tártak föl a Csonkatorony körül.  **

Bihari Múzeum Évkönyve I. Berettyóújfalu,1976. (Módy György-Kozák Károly: A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás 1972-1976) - Bihari Dolgozatok 5. Uo., 1979. (Módy György: Herpály) - Berettyóújfalu tört. Uo., 1981. (Módy György: Berettyóújfalu és környéke a 13. sz-tól a törökhódoltság koráig.; Kozák Károly: A herpályi apátsági tp. építéstörténete)