Magyar Katolikus Lexikon > H > Harmadik III. Béla Gimnázium


(Harmadik) III. Béla Gimnázium, Baja, 1757.-1948. jún. 16.: Fenntartója a ferences, majd a ciszt. rend volt. 1757: Klobusiczky Ferenc érs. és Grassalkovich Antal kegyúr engedélyével a városi tanács a kapisztránus ferences rtart. már meglévő isk-ját gimn. mintára 4 o-ossá szervezte. Magánjellegű isk. volt. 1778: a helytartótanács bezárta, s a diákok a ferences ktorba jártak. 1813: a város megépítette az isk-t. 1815. VI. 14: nyílt meg a 6 o-os ny. gimn. ferences tanárokkal. 1840: a gimn. épülete a város nagy részével együtt leégett. 1850: 4 o-os, 1853: a város adományából 8 o-os gimn-ként nyílt meg; tanárai nagyrészt egyhm-s papok voltak. 1869: a →Tanulmányi Alap kir. kat. gimn-a, 1879: a ciszt. rend vette át. 1921: kapta a ~ nevet. 1924: reálgimn., 1935: egységes gimn. 1930: a r. és a Tanulmányi Alap költségén felújították és megnagyobbították. - Házfőnökök és ig-k: Gebaur Izidor, Szenczy Győző, Fölker Gusztáv (1897-1904), Werner Adolf, Kürti Menyhért (1917-24), Tordai Ányos, László Vince. - Tanulólétszámok: 1860: 336(?), 1880: 340 (18), 1885: 200, 1899: 286, 1900: 267 (13), 1910: 281 (17), 1922: 376, 1924: 340 (25), 1932: 377 (21), 1940: 329 (19), 1942: 311 (18). - 1948: államosították, ~ néven 4 o-os áll. gimn. lett. M.I.

Mészáros 1988:152.. - Wutz 1885. - Békefi 1896. (Szenczy Győző: A bajai gimn. tört.) - Vajda 1900:31. - MTC 1918; 1943. - KKF 1940:17. - Hervay 1984:227.