Magyar Katolikus Lexikon > H > Hajdúnánás


Hajdúnánás, Hajdú-Bihar m.: 1. város a Hajdúságban, a Keleti-főcsatorna mentén. 1221: Nanas, nem várbirtok, de közelében várjobbágyok laktak. A tatárdúlás (1241-42) idején vsz. elnéptelenedett. Zsigmond 1411: adománylevélben megnevezi, de nem említi, van-e lakossága. 1508: lakott hely, a vm. népesebb és gazdagabb helységei közé tartozik, de mezővárosi rangra nem emelkedett. A 14. sz. közepétől földesúri fennhatóság alatt állt mint a debreceni v. a tokaji váruradalom része. 1358: a Gutkeled nb. Dobi család a birtokos. 1389 u. a debreceni uradalomhoz tartozott. Földesurai: a Debreceni család, Lazarevics István, Brankovics György, Hunyadi János, Szilágyi Erzsébet, Corvin János, 1507: kir. birtok, 1510: Szapolyai János kezébe került. A debreceni uradalomból átkerült a tokajiba, s 1564: már ahhoz tartozott. 1565-től 1605-ig kincstári birtok, majd Bocskai kezébe került, aki több más helységgel együtt a →hajdúknak adományozta, hajdúváros lett. A hajdúk szabadsága 1685: megcsorbult, mert a kir. állami adófizetésre kötelezte őket, mivel már elvesztették katonai jelentőségüket. De ekkor sem váltak jobbágyokká, belső önkormányzatuk megmaradt, egyh. és földesúri adót nem fizettek. ~on 1621: alakult ref. egyhközs., s 1663: a ~i isk. a debreceni koll. partikuláris isk-ja. A hajdúk, így ~ lakói is 1791 óta igyekeztek visszaszerezni adómentességüket, de ez nem sikerült. A reformkorban főként a →hajdúszabadságnak nemesi szabadsággá emelésére törekedtek. A világosi fegyverletétel után ~ a többi hajdúvárossal együtt a megyei kormánybiztos alá rendelt járási hivatal illetékességébe tartozott. 1861: a →Hajdú kerület visszanyerte tvhat. önállóságát, s ezen belül ~ is. 1872-től ~ rendezett tanácsú város volt, de feudális kiváltságainak egy részét 1876-ig, Hajdú vm. megalakulásáig megtartotta. 1906: ~ gimnáziumot kapott, korszerű új épülettel. A Tanácsköztársaság ~on csak 1919. IV. 23-ig tartott. IV. 28-1920. III. 12: román csapatok szállták meg. 1944. X. 31: a szovjet csapatok kiűzték a németeket. ~ mezőgazd. jellegű város maradt, legnagyobb üzeme hosszú időn át az 1942: épült, tulajdonosa nevét viselő Csiha-malom volt. - 2. egykori plébánia az egri főegyhm. polgári, 1993. V. 31-től a debrecen-nyíregyházi egyhm. nagykállói esp. ker-ében. 1361: Nanasmonostora. Tp-át 1361 e. ismeretlen tit. sztelték. Lakói 1600 k. ref-ok lettek. 1935: alapították újra. Mai Szentháromság tp-a 1896: épült, org-ját (1/3 m/r) 1896: Szalay Gyula építette. Anyanyelve 1940: m. - Plébánosai: 1882: Toronyi István, 1902: Ficzek Dezső, 1903: Kucsera Ferenc, 1914: Novák Géza, 1934: Ligeti József, 1941: Nagy Árpád, 1970: Pap Géza, 1981: Kis István. 1990-től Újfehértó látja el. - Lakói 1910: 1116 r.k., 14.402 ref., 999 izr., össz. 16.781; 1940: 1713 r.k., 394 g.k., 9 g.kel., 38 ev., 15.487 ref., 1080 izr., 49 egyéb vall., össz. 18.770; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 297 ffit, 74 nőt; 1983: össz. 18.520; 1990: össz. 19.003. - 1948: 5 tanerős r.k. ált. isk-jában 275 tanuló. - 2003: Újfehértó filiája. Mo.Gy.-K.S.

1. Rácz István: ~ tört. Szerk. Hajdúnánás, 1973. - Kiss 1983:260. - Mészáros 1988:192. - 2. Schem. D-Ny. 1995:82; 2003:143.