Magyar Katolikus Lexikon > H > Hajdú vármegye


Hajdú vármegye: a történelmi Magyarország Szabolcs, Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Borsod vármegyék által határolt része. - Ter-e: 2386 km² (Debrecen nélkül). A vm. ÉNy-i határait érintő Tiszán kívül egyetlen nagyobb folyóvize a Hortobágy. Székhelye Debrecen. - Az 1876:33. és 1877:1. tc. értelmében alakították ki ~t a →Hajdú kerületből, hozzácsatolva Bihar vm-ből Kaba, Mikepércs és Sámson, Szabolcs vm-ből Csege, Balmazújváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspökladány, Szovát, Tetétlen és Földes, Debrecen város területéből pedig Alsó- és Felsőjózsa közs-eket. Lakói 1890: 130.090, 1900: 148.606, 1910: 161.134 fő (18.475 rk., 12.681 g.k., 296 ev., 122.330 ref., 6895 izr.). Lakossága tiszta magyar volt (nemzetiségei: 349 ném., 90 rum., 36 szl. és néhány további; a „legmagyarabb” megyének számított). 1950. I. 1: a →tanácsrendszer bevezetésekor ~t csonka Bihar vm-vel →Hajdú-Bihar megye néven egyesítették. K.S.-Mo.Gy.

Varga Geiza: Hajdúmegye leírása. Debrecen, 1882. - Csurka István: Hajdú vm. földrajza a községek rövid tört-ével. Debrecen, 1909. - Hajdú vm. és Debrecen sz. kir. város adattára. Debrecen, 1939. - Csobán E.: Hajdú vm. és Debrecen sz. kir. város. Bp., 1940.