Magyar Katolikus Lexikon > H > Habsburg-ház trónfosztása


Habsburg-ház trónfosztása: I. 1620. aug. 25. A besztercebányai ogy. a ~val m. kir-lyá választotta Bethlen Gábor erdélyi fejed-et (ur. 1613-29). Bethlen, aki 1619. X. 14: elfoglalta Pozsonyt (ahol a Sztkoronát őrizték), nem koronáztatta meg magát, de a választási föltételeket aláírta. Annak főbb pontjai: 1. Mo. szabadságait, szokásait, törv-eit betartja; 2. a vallás szabad gyakorlását, a tp-ok használatával együtt biztosítja, 3. ogy-t tart 3 évenként; 4. a nádor tudomása és előzetes hozzájárulása nélkül a tanács Mo. ügyeiben nem tárgyal, nem dönt; 8. a külf. pénzsegélyt maga v. udvara céljaira nem fordítja; 12. a cseh korona orsz-aival, Au-val és Erdéllyel kötött szöv-et megtartja; 17. az ogy. végzéseket változtatás nélkül szentesíti; 19. ha mindezt nem tartaná meg, az 1222. é. →Aranybulla 31. pontja értelmében a r-ek ellenállhatnak. 1621: a →nikolsburgi békében Bethlen lemondott a kir. címről és 1622. III. 20: átadta a Sztkoronát II. (Habsburg) Ferdinándnak. - II. 1707. máj. 1. Az ónodi (Sajóköröm mezei) ogy., melyen Rákóczi Ferenc fejed. (ur. 1704-11) újabb adót kért a katonaság ellátására, 2,7 millió helyett 2 milliót akart megajánlani. A vitában magyarázatot kértek a →Turóc vármegyei köriratra, Rakovszky Menyhért követet megölték, Okolicsányi Kristófot megsebesítették. A fölingerelt követek - Bercsényi Miklós gr. indítványára (eb ura fakó) - kimondták a ~t (József császár nem királyunk!) (1707. IV. 5-21: Marosvárosvásárhelyt az erdélyi ogy. kimondta, hogy Erdély elszakad a Habsburg-háztól és uralkodójának II. Rákóczi Ferencet ismeri el.) - III. Debrecen, 1849. ápr. 14. Az „olmützi alkotmány” 1849. III. 4: megfosztotta hazánkat alkotmányától, jogaitól, nemz. lététől, földarabolva koronatartománynak minősítette; amikor ezt a Közlöny III. 18: nyilvánosságra hozta, fölháborodott az ország („Míg egy magyar marad, e gyalázatot nem lehet eltűrni”). Kossuth a hadisikerektől bátorítva - bár az Országos Honvédelmi bizottmány IV. 12: elutasította trónfosztó javaslatát, a népgyűléssé bővített debreceni nagytemplomi ogy-en beterjesztette a ~t, amit egyhangúlag elfogadtak, Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották. - IV. 1918. nov. 12. IV. Károly cs. és kir. (ur. 1916-18) lemondott Ausztria trónjáról, XI. 13: az eckerstaui nyilatkozatban a m. államügyek vezetéséről. XI. 16: a M. Nemz. Tanács határozat alapján kihirdette: Mo. „független és önálló népköztársaság”. 1921. IV. 3: az antant hatalmak bejelentették, hogy nem tűrnék a III. 26: Szombathelyre érkezett IV. Károly v. a Habsburg család bármilyen formában való trónra kerülését. X. 20-23: a II. királypuccs után az antant Madeira szg-ére száműzte IV. Károlyt, XI. 6: a m. ngy. az 1921: 47. tc-ben törvényesítette a ~t. 1946. II. 1: a nemzgyűl. az 1946:1. tc-kel eltörölte a kirságot, Mo-ot köztársaságnak nyilvánította. 88

Horváth M. II:429.- Acsády 1898:638. - Hóman-Szekfű IV:305; V:(mell.) 46. - MTK IV.