Magyar Katolikus Lexikon > H > Hűséggel a Hazához


Hűséggel a Hazához, Hűségmozgalom, Mit Treue zum Vaterland, 1942. jan.-1947.: a hazai németek önvédelmi mozgalma a nemzetiszocialista Volksbund egyeduralmával szemben. - Perczel Béla (1884-1945) nyugalmazott főispán, Bauer (1945-től Pór) József (1883-1964) apát-plnos, Krasznai (1944?-ig Kurz) István főszolgabíró, Léhmann (1945-től? Türje) István (*1897 k.) fogorvos, Kunszt (1945?-től Kerényi) Henrik (*1894) és jákfai Gömbös Miklós (*1888) gimn. tanárok Tomka Gusztáv (1891-1979) ev. lelkész, vallástanár vezetésével Bonyhádon alakították. Tagjaiknak piros-fehér-zöld keretezésű, középen összehajtott kartonlapos igazolványokat készíttettek a bonyhádi Engel és a pécsi Taizs nyomdában; jelvényük nemzeti színű alapon a koronás m. címer (a jelvény és igazolvány mellé 80 fillér tagdíjat kértek). Jelmondatuk: Hűség Istenhez, hűség a magyar hazához, hűség a népiséghez. Csatlakozásra szólították a máshol, tőlük függetlenül alakított hasonló célú egyes-eket. Azon németeket várták soraikba, akik nem akartak a hitleri „ötödik hadoszlop” tagjai lenni; azt vallották: ők ném. ajkúak, de m. érzelműek, hívek a hazához, és ragaszkodnak kereszténységükhöz. A m. nyelvű m-ok (Madjaren) mellett pol-ilag a más anyanyelvűek is m-nak (Ungar) minősülnek, ők ném. ajkú m-ok (Deutsch-Ungar). - A ~ szervezői falusi r.k. és ev. papok, tanítók, bírók, jegyzők, tagjai inkább a szegényebb sváb lakosságból kerültek ki (ezért a nácibarát volksbundisták „rongyosok” néven gúnyolták őket). - A kilépést a Volksbund megnehezítette: a szándékot ném-ül, 2 tanú aláírásával kellett beadni, indokolással, „...Mint katolikus vallású nem fogadhatom el a Volksbund egyházellenes tevékenységét...” E nyilatkozatokat rendszerint a pléb-kon írták, ezért a Volksbund a papság ellen is föllépett. Beverték a pléb. ablakait, Redling János (1911-86) villányi kp-t megverték, Hemrich (1945-ig Hahót) Ferenc (1908-90) bikali plnost lakásából kiűzték s utánalövöldöztek, Bauer József ellen sajtópert indítottak náciellenes bökverseiért, Varga József (1890-1942) ágfalvai plnost egy gyűlésen megalázták, aznap szívrohamban meghalt. 1942. V. 29: Virág Ferenc pécsi pp. a min-elnöknél tiltakozott, mert „...több plébániáról ismételten súlyos panaszok érkeztek ... a Volksbund meg nem engedhető magatartásairól ... Horogkeresztes zászlók alatt felvonulva lefoglalják a kat. olvasókörök vagyonát. Tanítókat, plébánosokat brutális módon sértegetnek, bántalmaznak. Mise alatt horogkeresztes zászlókkal hadonásznak, hangoskodnak, verekedést provokálnak.” - A ~ mozgalmat a járási székhelyeken alakított hűségbizottságok irányították. Heti vásáros napokon tanácsadói irodát működtettek 2 órás félfogadással, megszervezték a járás előadóit, esetleg a műkedvelő csoportot is, mely a híveknek télen vegyes nyelvű előadásokat tartott. Műsoraikat mindig a m. himnusszal kezdték. A vegyes lakosságú falvakban a m-okat is bevonták. Igyekeztek távol tartani az elvteleneket, a máshonnan kilépetteknek próbaidőt szabtak. Kiáltványukat 1942. III. 15: tették közzé, első csoportjaik XI. 28: Bátaszéken 81 fővel (a Volksbundból kilépett 40-50 fővel), XI. 29: Zombán 90 fővel, XII. 3: Alsónánán 14 fővel alakultak, melyek elnököt és titkárt választottak. Történt mindez oly fenyegetettség közepette, melyben azonnali hatósági védelemre nem számíthattak. 1942 telén a Tolna vm. Mucsiban (ahol a lakosságból 417 Volksbund-taggal szemben 38 fő volt a ~ tagja) az SS-önkéntes volksbundisták megtámadták a m. himnuszt éneklőket, Zsibriken és Bátaapátiban Haidecker István és Szilárd Gyula a ~-tagokat megszurkálták, stb. A Volksbund a hazai ném-ek között önkénteseket toborozhatott az SS-be, mely kevés jelentkező esetén kényszersorozás lett; ez elől sokan megszöktek v. beálltak honvédnak. A kisjakabfalvi Bartelmesz Györgyöt, aki az SS-sorozás elől a honvédséghez vonult be, a „Volksbund-népítélet” halálra ítélte, szabadságára hazatérve Kisbudméren kivégezték. - A horváto-i ném-ek No-ba telepítésének megkezdésekor a volksbundisták kitelepítését terjesztő ~ e szervezetből való kilépési hullámot eredményezett. A ~ mozgalomnak lapja nem volt, 1943-tól a Die →Donau „Im Lichte des Scheinwerfers” c-mel rovatot nyitott a Volksbund eszmeisége és terrorja ellen, Bauer apát náci vezérek elleni bökverseit a „Stimmen aus dem Leserkreise” rovatban közölték. 1944. III. 19. után a megszálló ném-ek a ~ vezetőit (Perczelt, Bauert, Léhmannt, stb.) letartóztatták. IV. 9: Franz Basch, a Volksbund vezére Sztójay min-elnöktől a ~ azonnali fölszámolását kérte, melynek taglétszáma ekkor 18-25 ezer fő lehetett (tizede sem a kb. 300 ezer tagú Voksbundénak). 1944. X. 20-1945. IV. 1: Bauer József a Gestapo, majd a nyilasok foglya. - A győztes hatalmak a potsdami egyezményben a ném-ek kitelepítését kényszerítették a m. kormányra, mely erről a 3820/1945. sz. rendelettel intézkedett. 1945. V-VI: Bonyhádon, 1946. II. 28: Mórágyon voltak nyilvános gyűlései a ~ mozgalomnak, melynek tagjait igyekeztek mentesíteni a meghurcoltatástól ill. a kitelepítéstől, ami nem minden esetben sikerült, különösen ha a deportálást az oroszok végezték (1944. XII. 31: ők hurcolták el Bonyhádról az 1899-1927: szül. ffiakkal és az 1914-26: szül. ném. nőkkel együtt a ~ tagjait is). 88

Tanulm-ok Tolna m. tört-éből I. Szekszárd, 1968:191. (Fehér István: Pol. küzdelmek Tolna m-ben a II. vh. végén); IV. 1972:5. (K. Balogh János: Tolna m. felszabadítása), 55. (Puskás Attila: Tört. fordulat Tolna m-ben 1944-1945-ben) - Vigília 1975:23. (Hetényi Varga Károly: A „~” mozg. és a pécsi egyhm. papsága) - Tilkovszky Lóránt: SS toborzás Mo-on. Bp., 1974:163. -: Ez volt a Volksbund. Uo., 1978:233. - M. Kurír 1982. II. 2. (taglétszámát 30-35 ezerre becsülve a Volksbund 300 ezer tagjával szemben) - Fehér István: A ~ hűségmozgalom tört-éhez. Bonyhád, 1983. - A völgység két évszázada. Szerk. Szita László-Szőts Zoltán. Uo., 1991. - Kolta László-Solymár István: Hűséggel a hazához. Uo., 1994. - Ginder-Spiegel-Weesner: Hűtlenség a „Hűségben”. Uo., 1995. - A völgység ezeregyszáz éve. Szerk. Szita László-Szőts Zoltán. Uo., 1996.