Magyar Katolikus Lexikon > H > Héliopolisz


Héliopolisz (gör. 'napváros'): a héberül →Onnak, az egyiptomiak által pedig ivnv-nak hívott ókori alsó-egyiptomi város görög neve. - Romjai 1995: is láthatók a Kairótól kb. 10 km-re ÉNy-ra fekvő el-Matárije közelében. Vallási-művelődési szempontból fontos szerepet töltött be; közp-ja volt a napkultusznak (a napistent Ré, Atum, Aton stb. néven tisztelték); ennek emlékét őrzi a Kr. e. 20. sz. elejéről fennmaradt 20,5 m magas gránit obeliszk. Az 5. dinasztia korában a ~i papok teol. felfogása mértékadónak számított. Itt írta meg Kr. e. 300 k. Egyiptom első tört-ét Manethón pap. Efraim és Manassze törzsének ősanyja a ~i (= oni) papnak volt a lánya (Ter 41,45.50; 46,20). ~ Hérodotosz (Kr. e. 5. sz. közepe), ill. a próf-k idejében (Jer 43,13; Ez 30,17) még sértetlenül állt, és isk-ja a gör-ök körében is ismert volt, de a Kr. e. 1. sz. végén megszűnt a település. Még ma is látható egy kiszáradt szikomorfa és egy kihalt pálmafa, amely a legenda szerint annak a fának a maradványa, amely alatt az Egyiptomba menekülő Mária és József a gyermek Jézussal megpihent. **

BL:602.