Magyar Katolikus Lexikon > H > Háromszlécs


Háromszlécs, Szlécs, v. Liptó vm. (Sliače, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd szepesi egyhm. alsóliptói esp. ker-ében. - 1326: már létezett. Tp-át 1326 e. Szt Simon és Júdás Tádé tiszt-ére sztelték. Egyhajós, gótikus kőépület, D-i oldalán toronnyal. Sztélye háromoldalú apszissal s két keresztboltozattal. A hajó 18. sz-i dongaboltos, új festéssel. Főoltár 17. sz-beli, kerubfejekkel és gyümölcsgerezdekkel ékes, kétoszlopos, portál alakú. Keretében régi festett szárnyasoltár 175 X 200 cm-es főképe: a Madonna szentekkel. Feje fölött két lebegő angyal koronát tart, jobbról-balról Simon és Júdás apostolok. Szószéke fából, arkaturás mellvédjén négy evangélista és négy egyházatya, lépcsökorlátján két szép színes virágékítmény festve. - 15-16. sz-i szárnyasoltára 80 cm széles, 135 cm magas szekrényében Szt Miklós szobra, körülötte négy szt püspök képe. Szárnyain két férfi Szt festett alakja, egyik könyvvel, a másik zarándokkereszttel, hátul Szt Cirill és Metód; a  predelláján Szt László, István és Imre térdképe. -  A Mária-oltár 120 cm széles, 140 cm magas szekrényében Madonna szobor, körülötte a négy szűz vértanú. Szárnyain az Angyali üdvözlet, Mária látogatása, a háromkirályok és  Krisztus születése. Hátul Szt Apollónia és Katalin álló alakja. A predellán →Veronika kendője két angyallal. - Kegyura 1880: a város. Anyanyelve 1880: szl. **

Némethy 1894:417. - Radocsay 1954:145.  - Divald 1999:167.