Magyar Katolikus Lexikon > H > Háromszék


Háromszék: tájegység és 1876-ig székely szék Erdélyben. - A →Székelyföld D-DK-i részének, az Olt és baloldali mellékvize, a Feketeügy síkságának neve. É-on Csíkszék, Felső-Fehér vm. és Udvarhelyszék, K-en az országhatár Moldvával, D-en az országhatár Havasalfölddel, Ny-on Felső-Fehér vm. darabjai és Brassó vidék határolta. - 1852: Kézdivásárhelyt róm. maradványokat, Berecken castrum-, Homollón vízvezeték-maradványokat, 1888: a bodza-krasznai szorosban szirmiumi pénzverőből való aranyleleteket találtak. A következő évezred története szinte ismeretlen, a csíki székely krónikát - mely erről is írt - hamisítványnak tartják. A →székelyek a 13. sz. elején szállhatták meg, a régészeti föltárások szerint előttük vsz. bolgárok lakhatták. A székelyek vsz. nemzetségi szállások szerint hozták létre a Kézdi, Orbai és Sepsi szék közig., igazságszolgáltatási és katonai szervezeti ter-ét. 1241: a Mo-ot elözönlő tatárok (mongolok) Szubotáj Boghodor vezette csapata az ojtozi szoroson át tört be Erdélybe. A székelyeknek hadi szolgálataikért IV. Béla (ur. 1235-70) és fia V. István (ur. 1270-72), majd IV. (Kun) László (ur. 1272-90) adományozott birtokokat. - 1459. XI. végén a →kápolnai uniót megújító segesvári gyűlésén Sepsi szék bekebelezési kísérletei miatt panaszkodott Miklósvár szék, melynek önállóságát Rozgonyi (Lábatlan) János erdélyi vajda (1450-58, 1459-60) megerősítette. 1506. XII: a székelyek az →agyagfalvi gyűlésen aláírták a II. (Jagelló) Ulászló kir-nak (ur. 1490-1516) tett hűségesküt. 1526-62: a Szapolyaiakat támogatták, az 1562. V-i fölkelés megtorlásaként VI. 20: a segesvári ogy. a közszékelyeket jobbágyokká tette és János Zsigmond erdélyi fejed. (ur. 1556-71) Székelybánja néven vár építésére kötelezte őket, vsz. e korban a 3 széket ~ néven egyesítették. Bekebelezték az Erdővidék nagyobbik felén alakított, a Sepsi széktől a 14-16. sz: különálló Miklósvár fiúszéket. É-i kat. részét az ellenreformáció óta Szentföldnek nevezik, a Feketeügy és az Olt által határolt ter-e a Szépmező. - Egyhjogilag a kézdi főespséghez tartozott, Mohács előtt ismert főesperesei 1308: Miklós mester; 1316-41: Adorján mester; 1350-51: Péter; 1394-1405: Miklós. - 1600-01: Basta és Mihály vajda, 1603: Székely Mózes, 1658: a tör-ök dúlták, 1660. IX: Barcsay Gáspár, Ákos fejed. (ur. 1658-60) fivére, Cseme rétjén leverve a ~ieket, kegyetlenkedett. A határőrvidék szervezésekor 1764. I. 7: ~ népéből 500-an lettek a →madéfalvi veszedelem áldozatai. - II. József közigazgatási rendezése megyévé tette, hozzá csatolta Udvarhelyszék D-i részét s a teljes Brassó vidéket. 1787: a népszámláláskor Brassó sz. kir. város (2934 házban, 4102 családban 17.792 fő, 53 pap és 65 nemes), 155 településén (Bereck, Feketehalom, Földvár, Illyefalva, Kézdivásárhely, Prázsmár, Rozsnyó, Sepsiszentgyörgy mezőváros és 146 község, 1 puszta) 17.479 házban, 18.901 családban 87.687 fő (277 pap, 1321 nemes) élt. II. József halála után ~et eredeti határaival állították vissza. A haza védelmében 1848. XI. 12: bontottak zászlót, 1849. VII. 23-tól állandó harcban álltak az osztr., majd az orosz betolakodókkal is. - A 19. sz: kiváltságos mezővárosai: Bereck (tartozéka: Sósmező és Ojtoz), Illyefalva, Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy (~ székhelye). - Közigazg. beosztása: Sepsi felső járás, székhelye: Kisborosnyó (Nagypatakkal és Talpatakkal); falvai: Angyalos, Besenyő, Bikfalva, (Egerespatakkal, Egerestóval), Bodzaforduló, Dobolló, Egerpatak, Eresztevény, Farkasvágó, Felsődoboly, Komolló, Laborfalva, Lisznyó, Magyaros, Nagyborosnyó, Rety, (Sepsi)Szentivány, Szacsva, Uzon. - Sepsi alsó járás, székhelye: Kilyén; falvai: Aldoboly, Árkos, Bodok, Etfalva, Fótos, Gidófalva, Kálnok, Kilyén, Kökös (Bácstelekkel), Kőröspatak, Málnás, (Sepsi)Martonos, Oltszem, Szemerja, (Sepsi)Szentkirály, Szotyor, Zalán, Zoltán. - Kézdi felső járás, székhelye: Feltorja; falvai: Almás, Altorja, Bélafalva, Csomortány, Esztelnek, Kurtapatak, Lemhény, Mártonos, Nyujtód, Oroszfalu, Osdola, Polyán, Sárfalva, Szászfalu, Szentlélek (Kiskászonnal). - Kézdi alsó járás, székhelye: Hatolyka; falvai: Albis, Alsócsernáton, Bita, Dálnok, Felsőcsernáton, Futásfalva, Ikafalva, Lécfalva, Maksa, Márkosfalva, Mártonfalva, Szentkatolna, Várhegy. - Orbai járás székhelye: Cofalva; falvai: Barátos, Gelence, Harály, Hilib, Imecsfalva, Kovászna (Vajnafalvával), Kőrös, Páké, Papolc, Páva, Petőfalva, Szitabodza, Szörcse, Tamásfalva, Telek, Zabola, Zágon (Bárkánnyal, Krasznával, Orbaibodzával, Ökröspatakkal). - Miklósvári járás, székhelye: Nagyajta, falvai: Barót, Bodos, Bölön, Köpec, Középajta, Miklósvár, Sepsibacon, Szárazajta, Zalánpatak. - 1870: 107 lakott helyén 95.340 fő élt. 1876: a közigazgatás rendezésekor ~hez csatolták Felső-Fehér vm. ~ és Brassó vidék valamint ~ és Csíkszék közötti darabjait, és Udvarhelyszéktől Telegdibacont. 88

Memoria Trans. 1843:LVI. - Orbán Balázs: ~. Pest, 1869. - A m. korona országainak helységnévtára. Bp., 1873:136. - Fehér Ignác: Ném. templomos lovagok Haralyban. Eger, 1894. - Nagy Sándor: ~ önvédelmi harca 1848-1849-ben. Kolozsvár, 1896. - Rákosy Jakab, csernátoni: Székelyföld. ~. Sepsiszentgyörgy, 1898. - Csutak Vilmos: ~ vm. [!] fölkelése a Rákóczi-szabharc idején. Uo., 1906. - Erdélyi László: A ~i nyelvjárásról tört. alapon. Uo., 1906. - M. Stat. Szle 1928:694. (térképpel) - Bogáts Dénes: ~i helynevek. Kolozsvár, 1929. - Erőss József: ~ telepedési tört. Uo., 1929.- Bogáts Dénes: A régi ~ topográfiája helynévkutatás alapján. Uo., 1934. - Endes 1935:530. - Az első mo-i népszámlálás (1784-1787) Szerk. Danyi Dezső, Dávid Zoltán Bp., 1960:306.