Magyar Katolikus Lexikon > H > Háromszék vármegye


Háromszék vármegye: közigazgatási terület 1945 előtt Magyarország délkeleti sarkában. - É-on Udvarhely és Csík vm., K-en és D-en a Kárpátok (s az országhatár Moldva és Havasalföld felé), Ny-on Nagy-Küküllő és Brassó vm. határolta. Ter-e 3889 km², mellyel a 31. Mo. vármegyéi között. 1876: a közigazgatás rendezésekor Sepsiszentgyörgy székhellyel szervezték meg úgy, hogy →Háromszék ter-éhez csatolták Felső-Fehér vm. ~ és Brassó vidék valamint ~ és Csíkszék közötti darabjait, és Udvarhelyszéktől Telegdibacont. - Népessége 1880: 125.277 fő (Mo. vármegyéi között a 47.), 1890: 130.008 fő (a 48.), 1900: 136.797 fő (a 48.). Településneveit 1905: törzskönyvezték. 1910: Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely rendezett tanácsú város, 24 nagy- és 78 kisközsége, 76 pusztája és telepe volt. A 104 település 35.123 házában 148.080 fő, ebből 123.518 m. (83,41%), 22.963 oláh (15,52%) élt (a vm-k sorában a 47.); kivándorolt 4786, visszavándorolt 704, a kivándorlás miatt a népesség csökkenése 4082 fő (a vm-k sorában az 52.) - 25 r.k. pléb. az erdélyi ppséghez, 10 g.k. parókia a gyulafehérvár-fogarasi ppséghez, 27 g.kel. az erdélyi g.kel. érs. egyhm-hez, 68 ref. falva az erdélyi ref., 9 unit. egyh-a a kolozsvári egyházker-hez tartozott, 1 izr. anyakönyvi ker-e létezett. - 1916 őszén az oláh hadsereg betörése pusztította, de a támadókat hetek alatt kiverték. 1918. XI-XII: ~t megszállták, 1920. VI. 4: a →trianoni béke Romániának ítélte. 1940. VIII. 30: a II. →bécsi döntés D-i és Ny-i része, a Romániának maradt 791 km² kivételével visszacsatolta, a honvédség IX. 10-13: birtokba vette a megítélt ter-et. - 1941: a népszámlálás szerint (e ter-en 1930: 130.539 fő élt) a 142.401 lakosból 133.744 (135.195) m., 448 (552) ném., 30 (44) tót, 5411 (5972) oláh, 12 (14) ruszin, 3 (7) horvát, 1 (3) bunyevác, 4 (13) szerb, (2 vend), 2561 (523) cigány, 108 (15 jiddis) zsidó és 79 (71) ismeretlen nemzetiségű (és anyanyelvű). - 61.954 (43,5%) r.k., 739 (0,52%) g.k., 65.205 (45,79%) ref., 1179 (0,83%) ev., 5901 (4,14%) g.kel., 6221 (4,65%) unit., 370 (0,26%) bapt., 793 (0,55 %) izr., 39 ismeretlen vallású. -1944 őszén a szovjet csapatok elfoglalták, az utánuk bevonult Maniu-gárdák népirtását a szovjet katonai közig. bevezetése akadályozta meg. A rumén közig. reform 1952: a Maros Autonom Terület (utóbb Maros-Magyar Autonom Terület) részévé tette. 1968: annak fölszámolásakor, eredeti ter-ét megcsonkítva, alakították meg Kovászna megyét. 88

Berecz Gyula: ~ népokt. intézményeinek tört. Brassó, 1893. - Bodola Lajos: ~ gazd. viszonyai s teendői körvonalazása. Sepsiszentgyörgy, 1893. - Potsa J.-Antal M.- Bogdán A.: ~.Uo., 1899. - Pálmay Jenő: ~ nemes családai. Uo., 1901. - M. Stat. Szle 1928:694. (térképpel) - Endes 1935:530. - Balázs Mihály: Adalék ~ néprajzához. Sepsiszentgyörgy, 1942. - M. stat zsebkv. 1943. Bp., 1944:40.

Divalddal bővítve: