Magyar Katolikus Lexikon > G > gyulafehérvári székesegyház


gyulafehérvári székesegyház: az →erdélyi püspökség katedrálisa. Titulusa: Szt Mihály főangyal. - I. A reformációig. 948: megkeresztelkedett Konstantinápolyban Bulcsú vezérfejed., majd Gyula vezér is, aki magával hozta Bizáncból Hierotheosz gör. szerz-t, akit Theofülaktosz Mo. pp-évé szent. Gyula pp-e részére, vsz. fából, tp-ot is építtetett. Vsz. ez az első ker. tp. Gyulafehérvárott, ezt használhatta az I. (Szt) István által alapított erdélyi ppség első pp-e is, amíg a ~ fölépülhetett. - I. (Szt) István idejében kezdték építeni a 45 m hosszú, 21 m széles, 3 hajós, román stílusú baz-t, melynek főhajója félköríves apszisban végződött. Vsz. sík mennyezete volt, faragott maradványai (emberfejes oszlopfők, lapos párkány- és pillértöredékek) a főhajó D-i falába beépítve. A D-i mellékhajó záródásához közel föltártak egy kis körkpnát, mely belesimul a D-i mellékhajó falába. Körülötte temetőt találtak 12. sz-ra utaló emlékekkel. - A 2. székesegyházat az első ter-én, alapjai fölhasználása nélkül, román stílusban I. (Szt) László kir. (ur. 1077-95) idejében kezdték építeni. III. Ince p. okl-e 1199: említi. Alaprajza mintájául burgundiai és közép-fr. példák szolgáltak, fölépítése a 12-13. sz. elzászi tp-okkal rokon. A 12. sz: épült a sztély és a kereszthajó. A főszentély a szentélynégyszög mögött félkörívvel zárult. Két homlokzati (kezdetben csak a 2. emeletig) és egy négyezeti torony épült, s velük együtt a diadalív, a kereszthajók eredeti homlokívei, a mellék-szentélynyílások félkörös záródása, a szentélynégyszög, a mellékapszisok keskeny résablakai. 13. sz. a bazilikás hosszhajó és a Szt Mihály-dombormű. A tatárdulás előtti a régi sekrestye, a hosszhajó boltozása, az É-i előcsarnok. - 1241: a tatárok a tp-ot fölgyújtották, úgyszólván kiirtották a lakosságot. A tatárdulás után előbb a szentélyt építették föl, majd a D-i kapu faragvány- és szobordísze, a D-i kereszthajó rózsaablaka, a hosszhajó, a Ny-i csúcsíves kapuzat, az É-i kapu és az →Ábrahám kebele-oszlopfő készült el. A mellékszentélyek és díszítőfaragványai későbbiek. A helyreállítások során a tp. gótikus elemekkel bővült. A román szentélynégyzethez karcsú, kora gótikus szentélyvégződés épült. Az építkezés az 1270-es évekig tartott. 1277. II. 21: a szászok a tp-ot kirabolták és fölgyújtották, s több mint 2000 embert lemészároltak. IV. László 1278: a tordai sóbányát adományozta a kápt-nak a tp. helyreállításának segélyezésére. Mykud bán sztföldi fogadalmi zarándoklása helyett a Torda melletti szentmiklósi birtokát ajánlotta fel 50 ezüst márka értékben Szt Mihály főangyal egyháza építésének céljára. A 14. sz: a D-i torony meglévő 3 szintjére újabb 3 szint került. E sz. közepén készült a legkorábbi falfestmény: a D-i ablakpárkány virágos indadíszítése. - 1439: törökök pusztították Erdély D-i részét, s úgy látszik Gyulafehérvár is szenvedett tőlük, mert Lépes György pp. a ~ javítására kapott Pálóczi György esztergomi érs. hagyatékából 1000 Ft-ot. E célt szolgálta 1440: és 1442: Hunyadi János misealapítványa is Bolgárcserged, Diomál és Tinod adományozásával és azzal a meghagyással, hogy öccsét és majd őt is a ~ba temessék. Ekkor építették a D-i torony 2 felső emeletét. - 1500-12: Lászay János knk. építtette a tp. É-i előcsarnokát oltárral. Gótikus és reneszánsz elemek keverednek benne. Egyik domborművén a Madonna előtt maga Lászay látható. 1514-24: Várday Ferenc pp. építtette a Szt Anna-kpnát a Lászay-kpna és az É-i kereszthajó közé. Meghagyta, hogy a kpna elkészülte után oda temessék. Várday idejéből származik az É-i mellékhajó sztélyének falfestménye is: 2 rétegben szteket ábrázol. Az alsó rétegben csak Szt András és Remete Szt Antal, a felsőben Szt Tádé azonosítható. Egy 1545: kötött szerződés szerint a torony fiatornyos kiképzést kap. - A ~ oltárai. 1291: Szűz Mária a főszentély végződésében (rektorai: 1429: Imre, 1440 k. Jakab, 1458: Ábrahám, 1470: István, 1515: István); Ker. Szt János a D-i sztélyben, a körkpna közelében állt; Szt Péter; - 1363: Szt Mihály (rektorai: Miklós, 1398: Benedek, 1448: Péter, 1463: Albert, 1524: Péter de Bwza); - 1366: Szt András (rektorai: Turul, 1372: Petri József, 1382: András, 1394: Mihály, 1482: Gergely); - 1370: Szt Lőrinc (rektorai: Miklós, 1401: Mihály Dominici, 1426: Ferenc, 1433: Péter, 1486: András, 1510: Miklós); - 1374: Krisztus teste (rektorai: Miklós, 1430: Balázs, 1505: Barnabás, 1520: Gergely, 1523: János); -

1381: Kozma és Damján (rektorai: András, 1442: Hunyadi János tett misealapítványt, 1443: Tamás); - 1391: Mindenszentek (rektorai: Péter, 1505: István, 1510: György); - 1392: Szt Kereszt (rektorai: János, 1427: Simon, 1428: Bálint, 1450: Tamás, 1493: Lővei János); - 1400: Tízezer vértanú (rektorai: Péter, 1424: János, 1505: Albert); - 1402: Szt László kir. (rektorai: Egyed Martini, 1428: Bálint, 1431: Péter, 1490: Miklós); - 1411: Szt Dorottya (rektora: Márton); - 1412: Szt Demeter, Fábián és Sebestyén (rektorai: Lőrinc, 1505: János, 1533: Kristóf); - 1423: Szt István és Imre (rektorai: György, 1499: Vince, 1520: János küküllői főesp.); - 1431: Szt Borbála (Lépes György állította, rektorai: 1463: Bálint kolosi főesp., 1480: János, 1510: János, 1443: Adorján); Remete Szt Pál (rektora: Ambrus); Szt Mihály kisebb oltára (Lépes György állította, rektorai: 1443: Tamás, 1447: Simon, 1523: Péter de Buza, 1481: Bálint, 1453: János brassói plnos); - 1439: Szt Máté (rektorai: 1439: Mátyás, 1510: István); - 1444: Szt Nikaziusz (rektorai: Mihály, 1525: Sandrinus, 1533: Gergely); - 1447: Szentháromság (rektorai: Kilián, 1453: Tamás de Béld, 1501: Benedek, 1510: Nyresi János); - 1451: Szt Mária Magdolna (rektora: Nicolaus de Zewles); - 1459: Szt Katalin (rektorai: Bálint, 1482: Máté de Rákos, 1508: Bálint); - 1462: Szt György (alapítója Rápolti Gothárd és unokatestvére, György, rektora: 1510: György); Szt Gotthárd (alapítója Rápolti Gothárd prép., rektora: 1510: György); - 1487: Urunk színeváltozása (rektorai: András, 1424: Miklós, 1518: Miklós, 1521: Modrusi Lukács); 1490: Négy egyázhatya (rektorai: Péter, 1511 k. Balázs, 1515: János); - 1492: Háromkirályok (rektorai: Bálint, 1521: Erdődi János küküllői főesp.); - 1503: Szt Jakab (rektora: Tordai János); 1505: Szt Anna (rektorai: Ambrus, 1518: Tamás, 1524: Várday Ferenc végrendelkezett a Szt Anna-kpnában fölállítandó Szt Anna-oltár javára); - 1507: Szt Márton (rektorai: János, 1515: Ambrus, 1450: Kelemen); 1512: A hívő lelkek oltára (rektora: 1525: János); - 1519: Szt Péter és Pál (rektora: Drághi Tamás); - év nélkül: Négy megkoronázott (rektora: Syrmer János); Szt Mária Magdolna (a kereszthajóban állt, rektora: Miklós de Zevoles); -

1550 k. az új hit követői többségbe kerültek. 1564: még a kat-ok kezében volt a ~, de a sztmisét János Zsigmond fejed. már titokban hallgatta kabinetjéből. Amikor a fejed. 1565: harcba vonult, az új vallás hívei elfoglalták a tp-ot, az oltárokat lerombolták, elégették a 2 orgonát, az oltárképeket, a berendezést elpusztították, a papságot elűzték. Erről Gromo János testőrkapitány szemtanúként számolt be. - II. A reformáció után. 1. A ~at 1597: Báthori Zsigmond visszaadta a kat-oknak, de 1601: a prot-ok újra szétrombolták. 1605: Bocskay a ref-oknak adta át, s megengedte, hogy megjavítsák. A szószéket 1619: Bethlen Gábor megrendelésére Kollnitz Kristóf, a lőcsei Szt Jakab-templom szószékének mintájára faragta. 1658: újra tűzvész pusztította: tatárok gyújtották föl. 1671: Apafi Mihály és felesége tették használhatóvá. - A kat-ok 1716: kapták vissza. Új főoltárt állítottak, Utolsó vacsora képét 1720: Johann Chiman festette, kálváriájának alakjait Förster Ferenc, Iustus G. Craus és Reichardt Pisster faragta. 1717: készítette Pisster és Joseph Grueber a márvány Mária-oltárt, 1718: Joseph Tencalla a Borromei Károly oltár 4 szobrát, 1719: Johann Oberschall a keresztkutat, 1740: Wisser János a Nep. Szt János és Szt György mellékoltárok szobrait. 1755: új, baldachinos főol-t emeltek. 1783-84: Hoffmayer Simon a főol-ra tabernákulumot, új szószéket készített és átalakította a stallumokat. - 1719: Mártonfy György pp. a D-i oldalhajóban álló sekrestyét kpnává alakíttatta és új sekrestyét építtetett. Ekkor falazhatták be a fejed. kaput. A Ny-i homlokzat barokk kiképzését 1727-37: Csiszár Miklós költségén készítették. 1758: leégett a D-i torony barokk sisakja, mely 1736 e. készült. Ekkor kapta mai formáját. A belső vakolatot 1853 u. verték le. - A ~ síremlékei. 1. Hunyadi Jánosé. 1460 k. Mátyás kir. meghagyta, hogy atyja, János, László és rokonai lelki üdvéért naponta 1 énekes és 1 csendes misét mondjanak az oltárnál, mely előtt nyugszanak. Fölirata: Johannes Hunyadi Corvin - utólagos vésés. 1565: meghagyták, de 1600/01, 1605/08: a Hunyadi-sírokat is földúlták. Hiteles a két oldallap. A fedőlap talán a Hunyadi Lászlóé volt. - 2. Hunyadi Lászlóé. 1460 k. Előlapján Lad-Huny-Corv. (utólagos vésés), csak ez maradt meg. Fedőlap fekvő alakkal. Varjú Elemér ezt is Hunyadi Jánosénak véli. - 3. Ifj. Hunyadi János milesé, 1446/52 (alsóteste hiányzik, guggoló oroszlán). A három Hunyadi-síremlék a Szt Fábián és Sebestyén-oltár előtt állhatott, az oltár pedig a kereszthajó négyezete közelében. 1796 u. Mártonfi helyezte a szentélyből mai helyükre. Entz Géza szerint Hunyadi János eredeti fedőlapját a 16. sz: írták át, Lászlónak és Jánosnak újat készítettek. - 4. János Zsigmond szarkofágja. - 5. Izabella szarkofágja. - 6. I. Rákóczi György síremléke. Feliratos márványlapja megmaradt. - 7. Bocskai István szarkofágja. - 8. Bethlen Gábor és Károlyi Zsuzsanna (†1619) síremléke. Károlyi Zsuzsanna és I. Rákóczi György egyes sírkődarabjai a mikesi Jósika-kastély parkjába kerültek. Mindezeket 1658: tatárok szétdúlták. - 9. Széchy András pp. (†1356) sírlapja. - 10. Széchy Domokos pp. (†1368) sírlapja. - 11. Czudar Imre (†1389) - 12. Goblinus spp-e (†1386). - 13. Az 1558: meggyilkolt Kendi Ferenc erdélyi vajda és Kendi Antal (testvérek). A Hunyadi-szarkofágokhoz beillesztve rövidebb sírkőlapjaik. - 14. Statileo János pp. síremléke, 1542. (töredezve 3 db) - 15. Örmény Márton sírlap-töredéke, 1640. (örm. nyelvű feliratos köve a városi múz-ban) - 16. Visconti építész fali síremléke, 1717. Vörös és fehér márvány, a Várday-kpnában. - 17. Brilli építész kősíremléke, 1719. - 18. Nagy József, 1752. Az Apafiak adminisztrátora volt. - 19. Nagy Máté sírlapja. - 20. Sztoyka Zsigmond pp. sírlapja, 1770. (töredék) - 21. Monoszlói Péter pp., 1307. (elpusztult) - 22. László fehérvári prép., 1388. - 23. Maternus pp., 1399. - 24. Upori István pp., 1419. - 25. Lépes György pp., 1442. - 26. Damján bíró, 1447. - 27. Nagyricsei János kolozsi főesp., 1507. - 28. Várday Ferenc pp., 1524. - 29. Fráter György, 1552. - 30. Varkocs Tamás, 1566. - 31. János Zsigmond tanácsosa, 1574. - 32. Krisztina, István felesége sírköve, 1570. - 33. Lenczies György és felesége, Szentfalvi Anna sírköve, 1549. - 34. Szatmárnémeti Deák Istvánné Tompai Erzsébet sírköve, 1619. (Töredéke Hunyadi László szarkofágja alatt?) - 35. Gyulaffy László kancellár, 1754. - 36. Csíkszentgyörgyi Mihályfi János knk., 1757. -

37. Dávid, (Izabella kirné?) étekhordója. - 38. N. T. galamb címeres, 16. sz.? - 39. Giczi János erdélyi kormányzó, töredék, 1589. - 40. Gyerőfi Sándor? (meggyilkolták). - A főszentély alatti kriptában: Mártonfi György (†1721), Antalfi János (†1728), Zorger Gergely (†1739), Bajtai József Antal (†1773), Manzador Pius (†1774), Batthyány Ignác (†1798), Mártonffi József (†1815), Kovács Miklós (†1852), Vorbuchner Adolf (†1939), Macalik Győző (†1952 k. börtönben), Márton Áron pp. (†1980), Erőss Alfréd teol. tanár, cpp., Beke Antal knk., Jakab András (†1993). E.G.

Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor gyulafehérvári síremléke, s alapítványai. Bp., 1883. - Bunyitai Vince: A ~ későbbi részei. Uo., 1893. - Csányi Károly: A ~ . Uo., 1899. - Újfalussy József: A ~ alapításának 900. évford-ja. Fehérvár, 1903. - Gerecze II:269. - Kapdebo Gyula: ~ . Bp., 1911. - Bitay Árpád: A ~ és környéke. Arad, 1936. - Entz G.: A ~. Bp., 1958. - Aggházy II:112.