Magyar Katolikus Lexikon > G > gyulafehérvári országgyűlés


gyulafehérvári országgyűlés: 1. 1557. febr. 6.: Kimondta, hogy →hűtlenség esetén a →székelyek is fő- és jószágvesztésre ítélhetők, a két nemzet határozata a harmadikra is kötelező; növelte az adókat és ismételten szorgalmazta az 1556. XI. 25-i kolozsvári ogy. azon határozatának végrehajtását, hogy a kolozsvári és székelyvásárhelyi (marosvásárhelyi) ktorokban isk-kat létesítsenek - 2. 1558. szept. 29.: Miután Izabella kirné Gyulafehérvárra csalta és egy lakoma végeztével VIII. 31/IX. 1: lengyeleivel megölette az erdélyi ellenzék vez-it, Bebek Ferencet, Kendy Ferencet és Antalt, s Bebek testét a város kapujára akasztatta, e tettének igazolására ogy-t hívott össze. IX. 29: a ~en bemutatta az árulásra vonatkozó „okmányokat”, mely szerint Bebek és Kendy Ferenc Isztambulból hozatott méreggel akarták Izabellát és fiát, János Zsigmondot megmérgezni. Utólagosan törvényesítette a gyilkosságokat, s elrendelte a meggyilkoltak roppant vagyonának lefoglalását a kincstár javára. Támogatásáért Balassa Menyhértet a mo-i részek főkapitányává nevezte ki. - 3. 1704. júl. 8.: II. Rákóczi Ferencet →erdélyi fejedelemmé választotta. XIV. Lajos fr. kir. (ur. 1643-1715) mo-i negbízottja, Des Alleurs márki által 1705. V. 18: közölte, elismeri Rákóczit erdélyi fejed-nek, s a neki folyósított segélyt 16.000 tallérra (50.000 livre) emelte. XII. 15: Rabutin de Bussy cs. tábornagy által összehívott segesvári ogy. gyérszámú résztvevője a fejed. választást semmisnek nyilvánítota, és hűséget esküdött I. Józsefnek (ur. 1705-11). →erdélyi országgyűlés 88

1. Szilágyi 1866. I:336. - Hóman-Szekfű III:302. - MTK II:390. - 2. Szilágyi 1866. I:340. - Hóman-Szekfű III:305. - MTK II:391. - 3. MTK II:535.