gyepűrendszer: az ellenséges támadások ellen, védekezés céljából kialakított területsávok rendszere a korai Árpád-korban. A természetes, védekezésre alkalmas határokat mesterséges védőművekkel s az ezeken túli lakatlan vagy gyéren lakott területsávokkal bővítették. A lakatlan területsávot →gyepűelvének, az ezen belül húzódó védővonalat →gyepűnek nevezték. - A gyepűn kapukon keresztül lehetett átjárni. E kapukat el lehetett torlaszolni. A gyepűelvéről kivezető kijáratok külső végén állandó őrségek voltak. Mo-on a gyepűhatárok és az országhatárok nem voltak azonosak. A honfoglaló m. törzsek települési ter-eit körülvevő országos gyepűvonal nem volt túl a hegyvidék belső peremén és fokozatosan tolták ki a későbbi határokig. A hegységekben gyepűvonalra nem volt szükség, vsz. csak a völgyeket állták el. A gyepűkapuk a természetes védővonal legvédhetőbb pontjain voltak. Összefüggő mesterséges gyepűre csak ott volt szükség, ahol nem volt természetes védővonal. Egymás mögött több gyepűvonal is létezett, néhol 2-3 is megállapítható, s nem tudni melyik a régebbi. Az egyes m. törzsek települési ter-ei között is volt gyepű. Nem tudjuk, mit talált készen az avar ~ből a honfoglaló magyarság, és mit épített maga belőle. A ~ lehetővé tette egy terület népi-pol. képének átalakulását. Az üresen álló gyepűelvét ui. betelepítették a ~t fenntartó áll. hatalom menekültjei, telepesei, v. a ~t létesítő hatalom meggyengülésekor idegen népelemek. A puszta határsávok útként is szolgálhattak népi csop-ok elmozdulásához. Hazánkban a ~ és a határvédelmi rendszer a tatárdúlásig (1241-42) hatékonynak bizonyult, képes volt az orsz-ot erősebb ellenség (pl. a ném-ek) betörései ellen is biztosítani, mert a behatoló sereg esetleges erőfölényét, olyan mértékben tudta csökkenteni, gyorsaságát lassítani, hogy az erők kiegyenlítődtek, sőt a védekező m. seregek javára változtak meg, s a támadókat vissza lehetett verni. B.A.

M. Nyelv 1913. (Tagányi Károly: Gyepű és gyepűelve) - Hadtört. Közl. 1936. (Fodor Ferenc: Adatok a gyepűk földr-ához); 1973. (Kristó Gyula-Makk Ferenc-Szegfű László: Szempontok és adatok a korai m. határvédelem kérdéséhez) - Nomád társad-ak és államalakulatok. Bp., 1983. (Vékony Gábor: A gyepű szerepe az etnikai és pol. átalakulásokban)