Magyar Katolikus Lexikon > G > gyalogfenyő


gyalogfenyő (lat. juniperus), boróka: a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld, pikkelyes levelű cserje v. fa. - A Szentírásban a Jezabel elől menekülő Illés ~ alatt pihent meg s kívánt halált magának (1Kir 19,5). Gyökere ínséges idők eledele (Jób 30,4). - A közönséges ~ Mo-on elterjedt, szárazságtűrő cserje, hamvaskék tobozbogyója fűszer, gyógyszer, illóolajat és pálinkát (borovicska, gin) készítenek belől. Dísznövényként is ültetik. - A népi →eredetmagyarázat szerint a ~ befogadta ágai alá a menekülő Szentcsaládot és az üldözött Krisztust, ezért örökzöld és keresztben állnak ágai. A székelyek szerint, amikor a poroszlók fát kerestek Krisztus keresztjéhez, tiltakozásul összezsugorodott, leveleit hegyesre tömörítette és összeszurkálta őket, azóta tűlevelű. **

MNL III:333.