Magyar Katolikus Lexikon > G > győri székesegyház


győri székesegyház: a →győri püspökség főtemploma, 1997. III. 17: basilica minor. - A történetére vonatkozó első adatot Hartvik győri pp. Zágrábba került Agenda Pontificalisában találjuk: eszerint a ~ emelt szentélyű, altemplomos, háromhajós tp., Mária tiszt-ére emelt főoltárral, Ny-i homlokzatán toronypárral. Ezt támasztja alá Giovanni Battista Rava 1639-ből ránk maradt szerződése, a ~ barokk újjáépítésének leírása, melyből nyomon követhető a ~ késő kk. elrendezése. Ebből kiindulva a szakirod. a ~at alaprajza alapján a bencések által É-Itáliában (Milano, S. Ambrogio) kialakított, s nálunk vsz. Dalmácia közvetítésével meghonosított tp-ok közé sorolta (Pécs, Garamszentbenedek, Somogyvár, Eger stb.). E föltételezést az 1969-70: végzett régészeti kutatás nem mindenben igazolta: bár végérvényesen még nem dönthető el, a föltárás a ~ 12. sz. alaprajzát egyhajós, három félköríves szentélyű, a hajó testéből kiugró, emeletes kpnával bővülő típusban vázolta föl, mely vsz. a 12. sz. közepén, a ~ 2. építési periódusában alakult ki. A ~ 2. román kori periódusának építői vsz. Ambrus (1121-33), András (1165-76) és Mikud (1176-87) pp-ök közül kerülhettek ki. Ez időszak legszebb, s jelenleg hazánkban egyedinek mondható kőfaragványa is a föltárás során került elő másodlagos befalazásból. Az analógiák alapján a 12. sz. közepére helyezhető, áldó Krisztust ábrázoló töredék keresztelőkút maradványa (vö. Trónoló Krisztus: Bp., Alexandriai Szt Katalin-tp.; Szt Egyed-dombormű: Somogyvár, Aracsi kő stb.). Szintén e román kori periódus emléke az É-i szentély alsó, elfalazott szakaszában levő falképtöredék, mely mandorlás Krisztust ábrázol. - A ~at a 13. sz. közepén több pusztulás érte (tatárdúlás, Ottokár támadása), kijavításuk a Pok nb. Omodé pp. (1254-67) nevéhez fűződik. Igen nagy a valószínűsége annak, ha ez ideig nem épült tornya a ~nak, akkor Omodé építtette a Ny-i homlokzat toronypárját, melynek a 17. sz-ig több írásos említése ismert. - A ~ román kori építéstörténete ma még nem határozható meg egyértelműen, arra csak további föltárás adhat végleges választ. IV. László kir. (ur. 1272-90) 1284: kiadott okl-e a ~at erősen rongáltnak mondja. Az első, nagyobb szabású gótikus átépítés a 14. sz: történt, s vsz. Kálmán pp. (1337-75), Károly Róbert természetes fia nevéhez fűződik. Hozzá kapcsolódik a Héderváry-kpna építésének megkezdése is, melynek mintegy 2 m magasságú alaprétege 1360 k. elkészült. Héderváry János pp. (1386-1415) folytatta az építkezést, s 1404: befejezte a temetkezési helyének szánt kpnát. Ekkor készült a kpnának a m. építési gyakorlatban ismeretlen, váltott állású boltozata is, mely a Parler-műhely budai kapcsolatai révén kerülhetett ide Prágából. A 15. sz: ismét sok kár érte a ~at: „istállók, téglaszínek, gyalázatos boltok éktelenítik”. Ezt az állapotot Csupor Demeter (1466-80) és Nagylucsei Orbán (1481-86) pp-ök szüntették meg, akik a ~at késő gótikus stílusban átépítették. (Ennek maradványai a padlástérben megmaradt falívek, boltozatmaradványok.) - 1529: tűzvész következtében ledőlt a ~ egyik tornya, s boltozata is beszakadt. 1554: Sforza Pallavicini várkapitány a romos tp. lebontását javasolta, amit csak a p. nuncius beavatkozása akadályozott meg. A ~ Ny-i felét a várőrség élelmiszer- és lőszerraktár céljaira foglalta le, s erre a sorsra jutott 1564: a Héderváry-kpna is. A pusztulást a török megszállás (1594-98) tetőzte be, amikor a ~at istállónak használták, É-i hajóját feltöltötték, s ott ágyúállást alakítottak ki. 1600 k. robbanás következtében dőlt le a másik tornya is. - A kk. ~ helyreállítását Náprági Demeter (1606-19), a Szt László-hermát Győrbe hozó pp. kezdte meg, de anyagi erők hiányában nem sok munkát végeztek ekkor. A nagyszabású barokk újjáépítés Draskovich György pp. (1635-50) idejében indult meg. A →győri székeskáptalan levtárában őrzött szerződés szerint a pp. Giovanni Battista Rava pozsonyi építészt bízta meg a helyreállítással, aki ezt 1645. II. 11-XII. 10: elvégezte. Ekkor szűnt meg az altp., készült el a tp. boltozata, áttörték a szentélyeket elválasztó falakat, megnyitották a barokk ablakokat, s a gótikus pilléreket körülköpenyezték. A sekrestye és a torony megépítésére Széchenyi György idején (1659-81) került sor, akinek a tornyon lévő 1681-es évszámú címere az építkezés befejeztét jelzi. -

A tp-belső a 18. sz. 2. felében nyerte el mai képét. Építészeti terveit Zichy Ferenc pp. (1743-83) megbízásából Melchior →Hefele készítette el, s megvalósításán Franz Anton →Maulbertsch vezetésével tucatnyi művész dolgozott. Az építkezést Szily János őrknk., a későbbi szombathelyi pp. irányította. - A 19. sz. elején a tornyot a ledőlés veszélye fenyegette, ezért 1802-06: Thalherr József kamarai építész tervei szerint megerősítették. A torony végleges megóvását Handler Jakab soproni építész 1823: felépített klasszicista Ny-i homlokfala biztosította. 1861: Lippert József a Héderváry-kpnát a kor purista elvei szerint újította föl. 1912-14: Aigner Sándor műépítész tervei szerint, Csányi Károly egyetemi tanár művezetésével baz-t utánzó tetőzetet építettek, a sokszög záródású gótikus főapszist félkörössé építették át, és számos neoromán részlettel látták el a ~at. A II. vh. utolsó napjaiban a toronysisak és a tetőzet leégett. A megrongálódott és a tört. hitelét nagyrészt elvesztett ~ műemléki helyreállítására 1968-72: került sor. Újjáépült a toronysisak, a templomtest fölé visszakerült a korábbi egységes tetősík, melynek terméspalával fedett hatalmas felülete a gótikus formát adta vissza, s a ~ külső helyreállítása mindenütt gondosan mutatja a kk. részleteket. A Héderváry-kpna az eredeti tetőzet visszaállítása után ismét önálló egységként jelentkezik. -

A ~ külső leírása. A Ny-i homlokzat tengelyében az íves záródású főkaput 2 oszlop szegélyezi, kissé kilépve a fal síkjából. A kapu kettős tagozatú főpárkányán lévő 1823-as évszám a Handler Jakab által emelt nagyszabású klasszicista homlokzati fal építési idejét jelzi. A Ny-i fal lábazata és a földszinti fa1 egy része faragott kövekből épült, a többi rész vakolattal borított. Az övpárkány fölött a homlokzat 3 részre osztott, mindegyiket 2-2 falpillér szegi, melyek a hármas tagozású, triglifes és konzolos főpárkányt hordják. A fölötte lévő háromszögű oromzatot kővázák koronázzák. A pilaszterek közötti mélyített mezőkbe hatalmas ablakok nyílnak. A középső ablak fölött a tornyot építtető Széchenyi György 1681-es évszámmal ellátott kőcímere. Az oromzat fölött emelkedik a négyzetes, barokk toronytest, melynek sarkait díszes fejezetű falpillérek díszítik, felettük tört vonalú főpárkányzat közé fogott óralapokkal. A toronytestet az 1968: rekonstruált, 19. sz. elejéről származó copf stílusú réz toronysisak koronázza. - A D-i homlokzat Ny-i része 1823: épült. Földszintjét az I. vh. domborműves emléke, Horváth Adorján győri szobrász műve díszíti. A lábazati részen a 13. sz., román tp. D-i tornyának maradványai láthatók. A hajók kezdetét jelzi az első gótikus támpillér, melynek lábazatán néhány kőfaragójegy látható. A támpillér K-i oldalához csatlakozik a gótikus lépcsőtorony, mely a padlástérbe vezet. - A lépcsőtoronyhoz csatlakozik a gótikus Szentháromság-(Héderváry-)kpna, megújult tetőzetével, gazdag homlokzatképzésével. Ezt követően a kpna és egy gótikus támpillér közé beillesztett, Melchior Hefele által tervezett, copf stílusú D-i előcsarnok áll. Oromzatos, vörösmárvány homlokzatát szép mívű tölgyfa kapu díszíti, felül világító ablakában az építtető Zichy Ferenc pp. monogramja látható. Az előcsarnok fölött íves záródású, barokk ablak. A következő 3, kőből és téglából épült támpillér erőteljes lábazaton nyugszik. Az első közben a lábazat egyik tagozatába vésve erősen rongált 1499-es évszám látható. A támpillérek között félköríves záródású, egyszerű keretezésű, barokk ablakok, fölöttük a gótikus ablakok kőkeretes záróíve látható. A következő 2 barokk ablakos szakasz kiugró falazata a kk-ban itt lévő sekrestyére utal, a sarok falpillére teljes magasságában faragott kőből készült. - A ~ K-i vége 3 félköríves apszissal záródik. Az É-i apszis csaknem teljes egészében eredeti, a 12. sz. román kori baz. épen maradt emléke. A D-i és a főapszis mai formájában, a korábbi alapok felhasználásával 1914: az Aigner-féle restaurálás idején készült. Az É-i hajó utolsó támpillérében férfi félalakot ábrázoló, domborműves római sírkő van befalazva. - Az É-i mellékhajó K-i vége a főpárkány magasságáig eredeti, 12. sz. állapotában maradt korunkra. A Rava által nyitott barokk ablakok fölött román kori félköríves záródású ablak, a fal felületén jól láthatók az egykori, lefaragott féloszlopok. Az innen folytatódó, gótikus támpillérekkel tagolt szakasz és a csatlakozó copf stílusú előcsarnok teljesen megegyezik a D-i oldal megfelelő szakaszával, csak itt, a középső támpillér lábazata felett feliratos, római oltárkő van befalazva. A támpillér alsó vízvezető párkánya alatt, barokk kori bronz domborművön az a jelenet látható, amikor I. (Szt) István fölajánlja a tp-ot Máriának. Alatta „Mater Dei memento mei” felirat és 1466-os évszám olvasható (vsz. a második gótikus átépítés kezdetét jelzi a dátum). Az É-i előcsarnokhoz csatlakozik a Széchenyi György által építtetett, 3 barokk ablakkal tagolt sekrestye, melynek padlásterében jól láthatók a ~ É-i gótikus ablakai. Az É-i oldal toronyrésze hasonló a D-i oldal megegyező szakaszával. -

A ~ belső leírása. A ~ háromhajós belső terét fiókos dongaboltozat födi. A boltozatok fölött a padlástérben ma is láthatók a korábbi gótikus boltozat homlokívei. A torony alatti főbejárat bronzkapuját és belső rácsos ajtaját 1938: Schima Bandi iparművész készítette. A tp-belső kialakítása Melchior Hefele és Franz Anton Maulbertsch munkája. Hefele készítette a főhajó és a D-i Szt István-hajó oltárainak terveit s az É-i hajóban álló Mária-oltárt, tervei szerint készültek a pillérfők szobrászati munkái és az oldalfalak márványozása. Az oltárokat Gottschall József bécsi kőfaragó készítette. A mellékoltárok szobordísze Bichler József bécsi és Nessensohn József győri szobrászok munkája. A ~ pilléreinek és oldalfalainak márványozását Millner Károly bécsi márványozó, az aranyozást Rogg Mihály bécsi és Stern Mihály győri aranyozók végezték. A főoltár nagy angyalszobrai eredetileg a stallumok fölött álltak, mesterüket az újabb kutatás Johann Nicolaus Moll környezetében véli megtalálni. - A szentély bejáratának 2 oldalán állnak a fekete oltároknak nevezett ólom domborművek, melyek Szt István koronafelajánlását, valamint első kir-unk sírjának föltárásakor Szt Lászlót ábrázolják (→ereklyék fölemelése). Az oltárok készítője Jacob Gabriel Mollinarolo (Müller), G. R. Donner tanítványa. - A Mária mennybemenetelét ábrázoló főoltárképet, a ~ freskóit és az oltárok képeinek többségét Franz Anton Maulbertsch és tanítványai készítették. 1771: készült a sztély mennyezetképe, a magyar sztek hódolata, s a főoltár 2 oldalán a győri egyhm. alapítását, valamint a László kir. forrásfakasztó csodáját ábrázoló grisaille-képek. A főhajó felett 1781: készült a Transfiguratio, s a párkány fölötti ívekben az evang-k és próf-k képei. Maulbertsch műve az É-i (Mária-) hajó boltozatán az Angyali üdvözlet és Krisztus mennybemenete, s az oldalfal Krisztus az olajfák hegyén képe. - Az É-i apszisban áll a tp. leggazdagabb és legkorábbi rokokó oltára a →győri könnyező Mária kegyképével. Keresztély Ágost győri pp. hosszú és alapos vizsgálat után 1704: engedélyezte, hogy a kép számára a tp. É-i hajójában oltárt emeljenek. - A D-i (Szt István-) hajó boltozatát Győr védősztjének, Szt István vt. életének jelenetei díszítik, az oldalfalon Krisztus a keresztfán (Maulbertsch művei). A mellékhajó főoltárának képe (Szt István vt. halála) Paul →Troger alkotása. - A főhajó szentélyében álló, gazdagon faragott stallumok, ppi trónus és prép. szék késő barokk alkotások. A hatalmas szószék 1783: készült, alkotója ismeretlen. A ~ gazdagon faragott rokokó padjainak homloklapját a m. sztek életéből vett kisebb jelenetek díszítik. - A Szentháromság-kpna a D-i mellékhajóból nyílik. Ez a ~ egyetlen épen maradt gótikus kpnája. Ny-i részén, a Lippert által emelt (1861) karzat alatt helyezték el Apor Vilmos pp. vörösmárvány síremlékét (Boldogfai Farkas Sándor alkotása, 1948). A síremlék mögötti falat Mattioni Eszter hímeskő-képei díszítik (1948). Az 1959: készült 3 színes üvegablak Sztéhló Lili munkája. 1994: újabb 4 üvegablak készült. A kpna szentélyében fekete márvány posztamensen áll →Szent László hermája. - Az É-i hajóból nyílik a kétrészes sekrestye, melynek dongaboltozatos tereit 1771: Hajdyn Ferenc festette. A belső kanonoki sekrestye barokk szekrényeiben őrzik a ~ kincstárát, melynek tört-e az Árpád-korba nyúlik vissza.

Mohács előtt, majd a fr. háborúk alatt sok értékét vitték el hadi célokra. Ennek ellenére 1996: is nagy értékű a kelyhek gyűjteménye. Kk. sodronyzománc-díszes kelyhek mellett reneszánsz, barokk és rokokó kelyhek sorakoznak, köztük Zichy Ferenc filigrándíszes barokk kelyhe, s régi augsburgi, bécsi és győri ötvösmesterek alkotásai. Kiemelkedő értékű a németjárfalusi gótikus szentségtartó és Keresztély Ágost hg., győri pp. arany monstranciája (1701). A szert-okhoz használt tárgyak közül említésre méltó Guraby Mátyás knk. kora barokk kézmosókészlete és a főoltár Zichy-garnitúrája. A 25 darabból álló ezüst készlet késő barokk ízlésben készült, Joseph Moser bécsi műhelyében. Itt látható Pethe Márton 1604: Augsburgban készült hatalmas ezüst keresztje, II. Rákóczi Ferenc ezüsttáblás imakv-e és egy 14. sz. elefántcsont hármasoltár egyik szárnya is. - Az egyh. ruhák között kiemelkedik a 15. sz. firenzei munka, a Mátyás címerével díszített Corvin-kazula, az igazgyöngyökkel és drágakövekkel hímzett Bornemissza-infula 1550-ből, a 2 úri hímzésű dalmatika a 17. sz. közepéről, Zichy pp. arany miseruhája, Mária Terézia ajándéka. A ppi trónus arany hímzésű kárpitja eredetileg Mária Terézia koronázására készült és szintén a kirnő ajándéka. - A torony alatt, az É-i gyóntatóteremben helyezték el a ~ régi sírköveit, amelyek korábban a tp. padlózatába voltak beépítve. Legkorábbi közülük Bereck nagyprép. gótikus síremléke 1362-ből. Több kk. sírlap felirata az erős kopástól ma már nem olvasható. - Org-ját 1760: a bécsi Simon Burgchart építette; 1895: (op. 230.) és 1937: az →Angster gyár, 1959: a FHVO, 1991: (4/60 m/r) és 1996-97: Szakács István átépítette. Kriszt György-B.L.

Szőnyi Ottó: Régi m. tp-ok. Bp., é.n. - Bedy Vince: A ~ tört. Győr, 1936. - Gerevich Tibor: Mo. román kori emlékei. Bp., 1938. - - Aggházy II:106. - Fülep-Dercsényi-Zádor: A mo-i műv. tört. Uo., 1970. - Arrabona 1970:12. (Levárdy Ferenc: A kk. ~ pusztulása és első barokk átépítése; Kozák-Uzsoki: A ~ föltárása); 1972:14. (Kozák-Levárdy-Sedlmayr: A ~ Szentháromság- [Héderváry-] kpnája) - TKMK 45. (Kriszt György)