Magyar Katolikus Lexikon > G > győri székesegyház 17_19. századi zenéje.


győri székesegyház 17/19. századi zenéje. A rövid ideig tartó török uralom után hamarosan megindul a zenei élet is. Orgonista alkalmazását 1606-tól folyamatosan jelzik a számadáskönyvek. Első, név szerint is ismert karnagya Kupferschmidt György (1603–1614), aki csak pappá szenteléséig látta el ezt a posztot. Utódai világiak voltak. A kórus a káptalani iskola növendékeiből állt, akik felnőttként is ott énekeltek. Feladatuk zsolozsma éneklése, a szentmise és egyéb szertartásoknak mind gregorián, mind többszólamu zenével való gazdagítása. Legkorábbi kottás emlék e korból egy bécsi kiadású mise-gyűjtemény, a Stephansdom karnagyának, Christoph Strauss-nak kompozíciói. Az 1634: megjelent művet 1637: a győri várban székelő katonaság egyik tisztje vásárolta meg és ajándékozta a szegyh. együttesének. – Széchényi György mpp. (1658–85) nagyszabású zenei alapítványt tett, amely Győr, Sopron és Szombathely templomi énekeseit fizette és egészen a 19. sz. elejéig fedezte a zenészek jövedelmét. A napóleoni háborúk után az alapítvány elvesztette tőkéjét. A 7–9 tagú együttes, meg az énekesfiúk rendszeresen ellátják a székesegyház zenei szolgálatát. Sajnos, kottaanyag e századból nem maradt fenn, az említett Chr. Strauss-kottán kívül, így nem ismerjük repertoárjukat. – A 18. sz. eleje, a kuruc-labanc harcok, majd az 1710-i pestisjárvány megnehezítette a kórus működését. 1711. IX: új succentor vette át az együttes vezetését. Az iratokban csak Andrásként említett személyben azt a nemes Mechler Andrást sejtjük, aki hosszú évtizedeken át vezette az együttest. Újjászervezésével, mind a napi zsolozsmában, mind az ünnepeken a többszólamú zenével méltón szerepelnek. Mechler egy személyben regens chori és orgonista, amit aztán általános gyakorlatá vált a 18. sz-ban. – gr. Zichy Ferenc 1743–83: restauráltatta a szegyh-at, új orgonát építtetett. Az előadott művek szerzői túlnyomórészt kortárs osztrák-délnémet-cseh szerzők (Aufschnaiter, Aumann, Caldara, Carl, Donberger, Ehrenhardt, Geisler, Halm, Hasse, Kaiser, Klima, Königsberger, Rathgeber, Scheibl, Schmidt, Vanhal). Mechler saját kompozíciói mellett együttesének kürtöse, Kunáth Ignác is szerepel alkotásokkal. Művei többnyire a karmeliták ünnepeihez és szentjeihez kapcsolódik. Egyik műve azonban a szegyh. könnyező Szűz Mária Kegyképéhez szól. – 1766–78: Istvánffy Benedek a succentor és orgonista. Működése alatt saját kompozicióival is gazdagította a repertoárt. Egyik miséjét 1774: Zichy püspök aranymiséjére írta. Ő is sok zeneművet másolt, amivel a repertoárt bővítette. Feltűnő Gregor Joseph Werner, a kismartoni Esterházy-együttes vezetője műveinek nagy száma. Istvánffy száznál több kompozícióját másolta le, ami közvetlen kapcsolatukra utal. Sok kortárs, főként Bécsben ill. Au-ban működő szerző művével gazdagította a repertoárt (Bonno, Boog, Brixi, Conforto, Costanzi, Galuppi, Gassmann, Habegger, Joseph Haydn, Hoffman, Holzbauer, S. Mayr, Novotny, Patzelt, Sonnleitner, Wagenseil). – A szegyh. orgonái. A töröktől való felszabadulás után csak lassan indult meg az orgonaépítés. Eleinte a szegyh-ban csak egy 15. sz-i hangszer, minden bizonnyal egy kk-i Blockwerk volt. Csak a tp. beszakadt mennyezetének megjavítás után került sor komolyabb orgona beszerzésére. Sennyei István mpp. Augsburgban vásárolt egy hangszert – 6–7 regiszteres lehetett – és alkalmazott hozzá orgonistát is. A 17–18. sz. fordulóján újabb orgonát kapott a szegyh.: az É-i mellékhajóban a könnyező kegykép tiszteletére állított, díszes oltár a várparancsnok felesége adományából egy 3–4 változatú orgonát kapott. – A barokk virágkora a 18. sz. derekán kezdődött Győrött. Ekkor jelent meg a városban Burchardt Gáspár orgonakészítő mester és nyitotta az első orgonaépítő műhelyt. A város több tp-ának is készített hangszert. Zichy pp. még 1763 előtt új orgonát készíttetett Burchardt Simon bécsi mesterrel, mely Győr első két-manuálos, 20 változatú, pedálos orgonája. A hangszert a győri orgonaépítő, Peking Péter, évenként revideálta, időnként nagyobb restaurálást is végzett rajta. V. V.

Bárdos 1980:11. – Szigeti Kilián OSB: Régi orgonák, Győr. Bp. 1977:14.