Magyar Katolikus Lexikon > G > győri püspökség


győri püspökség: I. Története 1526-ig. A terület, melyen I. (Szt) István kir. a ~et alapította, korábban a róm. birod. Pannonia Superior tart-ának É-i részét alkotta. A régészeti leletek bizonyítják, hogy a kerség a 3. sz-tól terjedt Pannoniában. A róm. városok, Savaria (Szombathely), Arrabona (Győr), Scarbantia (Sopron), Flexum (Magyaróvár), Brigetio (Ószőny) mint a hadi és kereskedelmi utak csomópontjai s a légiók állomáshelyei kedveztek a ker. közösségek kialakulásának. 450 u. a →népvándorlás a tp-okat is elpusztította. 803-tól a szlávokkal és avarokkal keveredett lakosság a →frankok hatására fölvette a kerséget. - A ~et I. (Szt) István kir. alapította, vsz. Esztergom és Veszprém után a 3. ppségként. A térítés ugyanis innen, Mo. Ny-i széléről haladt K felé, 1009: a kir. itt adta ki a →pécsi püspökség alapítólevelét. A ~ ter-e a Duna jobb partján Vas, Sopron, Moson, Győr, Komárom, vsz. Karakó vm. Székhelye: az egykori róm. Arrabona, Győr, vsz. tart-úri székhely. Szegyh-át a Nagyasszony tiszt. a kir. építtette (→győri székesegyház). A vm-k központjai, Győr, Moson, Sopron, Vasvár kezdetben a főesp-ek székhelyei is. →Sopron vármegye területén vsz. a 13. sz: szervezték a locsmándi és a rábaközi főespséget. Vas vm. nagyobb része a vasvári, kisebb része a Murán inneni (muraszombati) főespséghez tartozott. A pápai főespség Veszprém vm. ter-ére esett. A ~ területe 1777-ig változatlan maradt. - 1064: Salamon kir. és Géza hg. a főpapok közvetítésével Győrben békültek ki, ebben vsz. a győri pp-nek is része volt. Egy szicíliai krónika szerint Kálmán kir. (ur. 1095-1116), mielőtt elnyerte Rogerius szicíliai normann gr. leányának kezét, Arduinus győri pp-öt küldte Szicíliába követként. I. (Szt) István életrajzának megírására Kálmán kir. adott megbízást Hartvik pp-nek, kinek győri pp. voltát bizonyítja a Zágrábban őrzött, 11. sz. Agenda pontificalis Exsultetjének „antistite nostro Chartvigo” utalása. - Csák Ugrin a zágrábi után nyerte el a ~et (1188-1204), s az esztergomi érs. székre távozott. Utóda, a fr. egy-en tanult Péter (1205-18) ment Bizáncba II. András kir. 2. feleségéért, Capet-Courtenay Jolantáért, s 1217: részt vett II. András sztföldi hadjáratában. A ~ a kk. századaiban sokat szenvedett a ném., osztrák, cseh és morva betörésektől. Gergely pp. 1241: a muhi csatában vesztette életét. - A →győri székeskáptalanról Bulcsú győri prép. (1219-29), kir. kancellár okl-e a legrégibb fönnmaradt emlék. A vasvári Szt Mihály társaskápt. III. Béla kir. (ur. 1172-96) idején már létezett, II. András 1217: megerősítette atyja adományait. - A ~ szerzetesrendjei a kk-ban. a) A bencések pannonhalmi monostorát Szt Márton pp. tiszt-ére Géza fejed. és I. (Szt) István kir. alapította (→Pannonhalmi Főapátság). Lébény és Ják nemzetségi monostora a tatárdúlás előtt épült. - b) A premontreiek 1180 k. Csornán, 1251: Mórichidán alapítottak prépságot (→csornai premontrei prépostság, →mórichidai prépostság, →Árpás). - c) A ciszterciek 1184: Szentgotthárdon, 1190 k. Borsmonostoron, 1234: Pornón telepedtek meg. - d) A domonkosok 1228: megtelepedtek Győrött. - e) A ferencesek 1241 e. Sopronban, 1350 k. Szombathelyen és Kismartonban tűntek föl. - f) A pálosok első házukat 1315 e. Nagyjenőn építették (→Tüskevár). A 15. sz. végén 4 monostoruk létesült, közülük a sopronkertesi tp. maradt fenn. - g) A johannitáknak 1238: birtokuk volt Győrött. - h) Az ágostonrendi knk-ok és remeték Pápócon 1360: kaptak helyet, emléküket egy körtp. őrzi. - A ~ kk. pléb-hálózatát nehéz rekonstruálni, mivel az 1332-36. évi p. tizedszedők jegyzékei, melyek más területek plébániáiról sok adatot megőriztek, a ~ről csaknem teljesen hallgatnak. Bizonyos, hogy mint az ország egyik legsűrűbben lakott ter-e, bőven el volt látva tp-okkal, pléb-kkal és papokkal. Magasabb egyh. méltóságra törekvők 1377-től a bécsi egy-en tanultak, ahol 1526-ig több mint 500 diákot jegyeztek be a ~ területéről. - A ~ jövedelme a kk-ban a szerényebbek közé tartozott, csak a vácit és a nyitrait előzte meg. Birtokai Győrben és annak környékén, s elszórtan Sopron és Vas vm-ben feküdtek. Szombathely földesura is a pp. volt. -

II. A hitújítás és a rekatolizáció kora, 1526-1783. A prot-ok 1524: tűntek föl Sopronban. Paksy Balázs pp. 1526: elesett a mohácsi csatában, helye 1535-ig nem volt betöltve. A ~ javait és a győri várat zálogként Bakics Pál, a szerb könnyűlovasság kapitánya kapta meg. A ~et súlyosan érintette Szulejmán szultán 1529. és 1532. évi Bécs elleni hadjárata. 1529: a Duna mentén, Győr mellett vonultak fel a törökök, 1532: a Drávától Kőszeg felé indultak, de az ostrom elhúzódása miatt visszafordultak. A ~ területe tartósan sohasem került török kézre, de felvonuló hadaktól és a végvári harcoktól sokat szenvedett. Viszonylag békésebb volt az Au-val szomszédos határvidék. Ekkor települtek a Ny-i peremvidékre a török elől menekülő horvátok. 1538: a János kir. pártján álló Török Bálint dunántúli főkapitány megrohanta és fölégette Győr városát. Tata 3x került török kézre (1543-56, 1557-66, 1594-98). Győrt 1566: ismét tűzvész pusztította. A várost ezután egyre inkább védelmi célokra rendezték be, ezért a pp-ök ritkán tartózkodtak székvárosukban. A szegyh. is pusztulásnak indult, 1600: második tornya is leomlott. -

A ~ népe a földesurak hatására túlnyomórészt a protestantizmus mellé állt, Pápa és környéke a ref-ok közp-ja lett. A ~ többi részén az ev-ok voltak túlnyomó többségben. A soproni és locsmándi főespség, ahol erősebb volt Bécs befolyása, jórészt megmaradt kat-nak. Draskovich György pp. (1578-87), aki még mint pécsi pp. részt vett a trienti zsin-on, 1579: Szombathelyre egyhm. zsin-ot hívott össze, melyen mintegy 80 fő jelent meg. 1594: Győrt is elfoglalták a törökök, de 1598: a ker-ek visszavették. Uezen években volt Pápa is tör. kézen. - A kat. vallás Pázmány Péter esztergomi érs. (1616-37) és a szerz-ek működése során kezdett ismét erősödni. Dallos Miklós pp. (1623-30) a kápt. ellenkezése ellenére is a jezsuitákra akarta bízni a győri gimn-ot. Biztosította 12 papnövendék képzését (→Győri Római Katolikus Hittudományi Főiskola). 1642: fölszentelték a jezsuiták tp-át (1996: a bencéseké). Döntő fordulatot jelentett a legtekintélyesebb földesurak kat. hitre térése. 1630: Batthyány Ádám, 1643: Nádasdy Ferenc gr. fogadta el a kat. hitvallást. Nádasdy →Lorettomban szervita szerz-eknek 1651-52: tp-ot és ktort építtetett, mely kedvelt Mária-búcsújáró hellyé vált. A tekintélyes Esterházy család is a kat-ok nagy pártfogója lett. Draskovich György pp. (1635-50), azonos nevű elődjének unokaöccse 1636: Sopronban telepítette le a jezsuitákat. 1645: befejezte a szegyh. átépítését. Széchenyi György pp. (1658-85, később kalocsai, majd esztergomi érs.) a Káptalandombon megépítette a ma is álló régi szem-ot, 1677: Kőszegen koll-ot és gimn-ot alapított jezsuita vezetéssel. Kormányzása idején rendszeressé vált a pléb-k kánoni vizitációja. Ebből tudjuk, hogy pl. a Rábaközben csak 5 pléb. volt, azok közül is csak Csorna és Páli mondhatott kat. többséget magáénak. - A kat-ok az egyre több és képzettebb lpászt. munkája nyomán tovább erősödtek, tp-aikat visszaszerezték, és Keresztély Ágost pp. (1696-1725, 1698: bíb., 1707: esztergomi érs. is) idejében abszolút többséget értek el más felekezetekkel szemben. 1697. III. 17: Szt Patriknak, az írek apostolának ünnepén történt, hogy a Szűzanya-kép, melyet 1665: →Lynch Valter, az íro-i Clonfert pp-e hozott Győrbe, ahol a szegyh-ban helyezték el, vérrel könnyezett. Uebben az évben telepedtek Győrbe a kárm-k (→győri könnyező Mária). - A barokk kor legjelentősebb győri pp-e Zichy Ferenc (1743-83) volt. A kincstártól visszaváltotta és helyreállította a győri pp-várat. Ezt hirdeti a tornyon látható címer. A szegyh. belső kiképzése, berendezése és díszei is az ő gondoskodásából készültek. A jezsuiták, akik a ~ben különösen erőteljesen működtek, igen eredményes népmissziókat tartottak rendjük föloszlatásáig (1773). Gimn-aikat (Győr, Sopron, Kőszeg) 1802: a bencések vették át, akik 1948-ig tanítottak azokban. Kismartonban irgalmasok, Sopronban orsolyiták, Tóvárosban kapuc-ok, Tatán és Óváron piar-k állítottak föl rházat. Győr-Nádorvárosban maga Zichy pp. alapította a betegek és haldoklók testi és lelki gondozásával foglalkozó kamillánus rend egyetlen mo-i házát. Sopronban az oltárjavadalmak összevonásával 1779: társaskápt-t létesített. A mai ~ tp-ainak 80%-a Zichy ppsége és pártfogása alatt épült, különösen nevezetes a pápai és tatai főtp. A ~ 1777: átadta az újonnan alapított szombathelyi ppségnek Vas vm-t, s a fehérvári ppséggel megkisebbedett veszprémi egyhm-nek a pápai főespséget. -

III. Zichy pp. halálától a II. vh. végéig, 1783-1945. Zichy pp. halála után az uralkodók 4 alkalommal, összesen 18 évre, nem töltötték be a ppi széket, hogy a javadalmat az államkincstár élvezze. 1809: az 5 hónapig tartó napóleoni fr. uralom alatt Győr és a ~ sokat szenvedett. Simor János pp. (1857-67, később esztergomi érs.) fölállította a kisszem-ot (1857). Zalka János ppsége alatt (1867-1901) a ~ papsága és a szerzetesség megerősödött. A hívek számához viszonyítva a papság arányszáma az esztergomi egyhm. után Mo-on itt volt a legkedvezőbb. - 1885: →Hahnekamp György Győrben alapította a Papi Imaegyletet, mely orsz. jelentőségűvé vált. →Giesswein Sándor győri knk. (1856-1923) Mo-on szóban és írásban elsőnek állt ki a társad. ker. szellemű megújításáért. 1910: Széchenyi Miklós pp. (1901-11) új szem-ot építtetett, és abban elrendelte a szociológia tanítását is. Az 1732: fölállított szem. kvtárból lett a mai egyhm. kvtár. 1920: 99, nagyobb részt ném. nyelvű plébánia Au. fennhatósága alá került. 1919-39: a hitélet, az egyes. tevékenység és a szerz-közösségek megerősödtek. A II. vh. alatt Apor Vilmos pp. (1941-45) fölemelte szavát a faji üldözés ellen a nyilas vezetőkhöz intézett 1944. X-i leveleivel és kemény hangú prédikációival. A tisztaság erényének védelmében áldozta életét, 1986: maradványait a kárm. tp-ból átvitték a szegyh-ba. -

IV. Területi és stat. adatok: A 19. sz: a ~ ter-e: Győr, Moson, Sopron, részben Komárom vm.: 6 főespség, 19 espség, 251 pléb. 1860: 315.085 r.k., 49.499 ev., 24.000 ref., 123 g.kel., 15.236 izr., össz. 403.943, 364 ep., 106 szp.; székeskápt-jában 4 dignitás, 10 tényl., 6 tb. knk., a soproni társaskápt-ban 4 dignitás, 1 knk. volt. Csornán prem., Pannonhalmán és Győrött bencés, Magyaróvárott és Tatán piar., Kismartonban ferences, Tatán kapuc., Győrött kárm., Sopronban domonkos ktor, ill. rház; Sopronban az Isteni Megváltó Leányai, Győrött és Sopronban orsolyiták, Mosonban Irg. Nővérek háza volt. Győrött teol. és szem., fil. és jogi líceum, Győrött és Sopronban főgimn., Mosonban algimn., Győrött tanítóképző gimn. volt. - 1900 k. 370 ep., 260 szerz.; az összlakosság 78%-a, 420.000 r.k., 11% ev., 5% ref. - 1921. XII: ~ ter-ének Ny-i része Au-hoz, a Burgenland néven szervezett tart-hoz került. - 1945 u. Dunacsún, Horvátjárfalu és Oroszvár kikerültek a ~ joghatósága alól, viszont Révfalut mint Győr város részét filiájával, Kisbácsával együtt a Sztszék az esztergomi főegyhm-től a ~hez csatolta. - 1984: 5560 km²-en 206 pléb-ja, 10 tp-igazgatósága, 302 papja, 400.000 hívője, össz. 620.000 lakója volt. - 1991: a csepregi, csornai, fertőszéplaki, kapuvári, komáromi, mosonmagyaróvári, péri, soproni, szanyi, tati, téti esp. ker-ben 207 pléb-ja volt. - 1993. V. 31: II. János Pál p. a ~be sorolta az esztergomi főegyhm-ből Ásványráró, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaszeg, Dunasziget, Dunaszentpál, Győr-Bácsa, Győrladamér, Győrzámoly, Hédervár, Lipót, Nagybajcs, Püski, Vámosszabadi pléb-kat és Doborgazsziget, Dunaremete, Feketeerdő, Győrújfalu, Kisbajcs, Kisbodak, Szőgye, Tejfalusziget közs-eket; a székesfehérvári egyhm-ből Bakonysárkányt. - A ~ből a székesfehérvári egyhm-be sorolta Agostyán, Baj, Bokod, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kecskéd, Kömlőd, Környe, Neszmély, Oroszlány, Szomód, Tatabánya, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszőlős pléb-kat. - A ~ből a pannonhalmi területi apátságba sorolta Győrasszonyfa, Táp, Tápszentmiklós; a pannonhalmi területi apátságból a ~be Bársonyos, Kajárpéc, Tárkány, Tényő közs-eket. - 5400 km²-en 1995: 540.000 l, 410.000 r.k., 187 pb., 167 ep., 19 szp, 1 ád, 23 sz, 30 szn, 10 ni, 2 ki-e volt. - Az 1990: adományozott apáti címek a ~ben: koppánymonostori Bold. Szűz Mária, lébényi Szt Jakab, tatai Szt Péter és Pál, vérteskeresztúri Szt Kereszt; prép. címek a győri egyhm-ben: győrhegyi Szt Adalbert, majki Bold. Szűz Mária, mórichidai Szt Jakab, pápóci Legszentebb Üdvözítő, poki Szt István vt., soproni. - A ~ pol. okokból üldözött papjai: 1945. III: Pethő Miklós (1901-64) győri hittanár a No-ba irányított internáltak névsorában szerepelt. 1945. III. 30: Apor Vilmos mpp. (1892-1945) menekülteket védelmezve egy or. katonától halálos sebet kapott, IV. 2: meghalt. - 1946. X. 19: Saly László (1881-1958) knk-ot a szovjet titkosszolgálat letartóztatta, 1947. II. 4: Bpen 8 é. kényszermunkára ítélték; 1950-53/54: a zimkai (SZU, a sarkkörön túl) fogolytáborban; agyvérzés miatt Lembergbe szállították. - 1948. XI: Jankovics József (1900-72) győr-belvárosi plnost internálták, 1951. XII. 21: szabadult. - 1949. IV. 21. e. Szelestey Béla (1903) nádorvárosi plnos börtönben. - 1954. I. 5-II. 19: Kovács György (*1912) nádorvárosi plnos őrizetben. - Az 1956-os szabharccal kapcsolatban letartóztatták 1957. III. 14: Horváth Lajos (1915-80) szegyh. sekrestyeig-t (mert 1956. X: a Városháza erkélyéről szólt a tömeghez, IV. 9. u. szívbetegsége miatt szabadult); Bóna László (*1927) ppi szertartót (államellenes szervezkedés vádjával 4 é. ítélték, 1959. IV. 3: szabadult); 1957. VII. 17: Lányi János (1902-68) knk-ot (ő osztotta szét a Ny-i segélyeket, ezért 1958. XII. 8: 6 é. ítélték; 1960. VII. 18: szabadult); 1957. X. 16: Németh Kálmán (1919-92) győri káplánt; 1958-60: Póka György (1916-87) irodaig-t (kb. 3 hétig őrizetben); 1958-60: Villányi Győző (1914-76) teol. tanárt (3 hétig őrizetben). - 1961. II. 6: letartóztatták Rédly Elemér (*1934) újmisést, VI. 30: szervezkedés vádjával 3,5 é. ítélték, 1963. III. 28: amnesztiával szabadult. 1961. VI. 16: letartóztatták Hrotkó Géza (*1933) pap, betanított munkást, 3 é. ítélték, 1963. IV. 4: amnesztiával szabadult. -

V. A ~ megyéspüspökei: 1001: Radla?, 1009: Modestus?, 1049: Miklós, 1064: Dezső, 1088: Hartvik, 1106: György, 1121: Ambrus, 1134: Péter, 1137: Pál, 1142: Zacheus, 1150: Izbég, 1156: Gyárfás, 1165: András, 1176: Mikud, 1184: Csák Ugrin, 1205: Péter, 1218: Kozma, 1223: Gergely, 1242: Lendvai Benedek, 1245: Artolf, 1254: Omodé, 1268: Farkas, 1269: Dénes, 1290: András, 1295: Tengerdi Tódor, 1308: Miklós, 1337: Kálmán, 1376: Siklósi Péter, 1377: Gascogne-i Vilmos OFM, 1386: Hédervári János, 1417: Molnári Kelemen, 1439: Mihályfia Benedek, (1444: Dominis János?), 1445: Széchy Ágoston, 1466: Csupor Demeter, 1481: Nagylucsei Orbán, 1486: Bakócz Tamás, 1495: Szatmári Ferenc, 1510: Gosztonyi János, 1525: Paksay Balázs, 1535: Újlaki Ferenc, 1554: Gregoriáncz Pál, (1565: Delfini Zakariás adm.), 1573: Liszthy János, 1578: Draskovich György, 1587: Heresinczy Péter, 1592: Kutassy János, 1598: Pethe Márton, 1606: Náprági Demeter, 1619: Lépes Bálint, 1623: Dallos Miklós, 1630: Sennyei István, 1635: Draskovich György, 1651: Püsky János, 1658: Széchenyi György, 1685: Kollonics Lipót, 1696: Keresztély Ágost, 1726: Sinzendorff Fülöp Lajos, 1733: Groll Adolf, 1743: Zichy Ferenc, 1787: Fengler József, 1806: Vilt József, 1819: Schwarzenberg Ernő, 1825: Juranics Antal, 1838: Sztankovics János, 1850: Karner Antal, 1857: Simor János, 1867: Zalka János, 1901: Széchenyi Miklós, 1911: Várady Lipót Árpád, 1914: Festner Antal, 1933: Breyer István, 1941: Apor Vilmos, 1946: Papp Kálmán (1966: Bánk József adm.), 1968: Kacziba József, 1975: Pataky Kornél, 1991: Pápai Lajos. Sz.E.

LThK 1888. V:1008. - Az 1935. é. győri egyhm. zsin. határozatai. Győr, 1935. - Hermann 1973:28. - Györffy 1977:182. - MK 1984:644. - Hetényi Varga I. - AP 1996:273.