Magyar Katolikus Lexikon > G > győri könnyező Mária


győri könnyező Mária, Altató Mária, Örvendetes Mária: a →győri székesegyház kegyképe. - A kép első tulajdonosa →Lynch Valter ír pp. volt, aki a Rómához hű katolikusokat üldöző Cromwell Oliver elől menekülve 1655: Püsky János pp. meghívására Győrött telepedett meg, s magával hozott egy Altató Mária- (Örvendetes Mária-) képet. A vsz. íro-i festőtől származó, vászonra festett, koronákkal ékes olajkép ősképe Abraham van Merlen 1640 k. rézmetszete. Az alvó Gyermekét imára összetett kézzel vigyázó Mária és a Gyermek takarójának virágmotívumai az →Énekek énekére utal: „Én alszom, de a szívem virraszt” (5,2),”Virágos a mi ágyunk” (1,15). - A kép 1697. III. 17: Szt Patrik (Íro. védősztje) ünnepén, pár hónappal a →máriapócsi kegykép csodája után 3 órán át, reggel 6-tól 9-ig könnyezett és vérrel verítékezett. Cromwell ebben az évben utasította ki Íro-ból a hithű papokat. A gyolcskendőt, mellyel a könnyeket fölfogták, a szegyh-ban máig őrzik, és a könnyezés emléknapján ma is csókra nyújtják a híveknek. Díszes keretén a felirat: Ez valódi törlőkendőcskéje az itteni kegyképnek, mely az itteni székesegyházban 1697. év március hónapjának 17. napján véres könnyeket hullatott. E kendőcskét Isten dicsőségére, a Boldogságos Szűz Máriának és minden szenteknek tiszteletére ezennel felajánljuk. Győrött, 1701. május 20. - Különösen a végvári katonaságra hatott a csoda, s főleg katonai körökből indult meg a mozgalom, hogy a csodálatos kép oltárra kerüljön. A csoda szemtanúja, Heister Siegbert gr., győri generális kapitány buzgólkodására Keresztély Ágost győri pp. hosszú és alapos vizsgálat után 1704: engedélyezte, hogy a kép számára a tp. É-i hajójában oltárt emeljenek. 1715. I. 1: Heister Siegbert a feleségével alapítványt tett, hogy szombatonként és a Mária-ünnepek vigiliáján a kegyoltárnál szentséges litániát mondjanak. 1767: Zichy Ferenc pp. új oltárt építtetett, s alapítványt tett napi szentmisére, mely alatt a hívek hangosan mondják a rózsafüzért. Az oltáron, a kegykép 2 oldalán I. (Szt) István és Szt László kir. aranyozott szobra áll. István a koronáját, László a rózsafüzérét ajánlja a Boldogasszonynak. - 1797. III. 17: megünnepelték a vérrel könnyezés jubileumát. IX. Pius p. 1874. XI. 20: teljes búcsút engedélyezett márc. 17, 25-re és aug. 15-re. A búcsúkat a Kisalföld m., horvát és ném. népe nagy számban látogatja. 1948 óta a papságnak külön búcsúnapja van. - VI. Pál p. 1968. II. 10: teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik az esztendő bármely napján zarándokként fölkeresik a győri szegyh-at. - 1997: az ország minden egyhm-jéből szervezett zarándoklatokkal ünnepelték a 300. évfordulót. **

Esterás Pál: Mennyei korona. H.n., 1696:135. - Majláth, Antonius: Saecularis memoria sacrae imaginis B.M.V. Győr, 1800. - Jordánszky 1836:126. - A Bold. Szűz Mária vérrel verejtékezett győri kegyképének rövid tört. Győr, 1908. - Szilárdfy 1984:14. - Szenthelyi 1988:64.