Magyar Katolikus Lexikon > G > gyógyszertár


gyógyszertár, patika: gyógyszerek gyártására, tárolására és árusítására szolgáló hely. - I. A →gyógyítással is foglalkozó szerzetesrendek a kolostoraikban berendezett kórházaik számára a gyógyszereiket is maguk készítették, s ehhez a →gyógynövényeket kertjeikben termesztették. Mai értelemben vett ~ral nem rendelkeztek, hiszen az Eu-szerte a 15. sz: alakult ki. - Mo-on a 17. sz. elején alig több, mint 2 tucat ~ működött városi v. polg. tulajdonban. Az ellenreformáció térhódításával a 17. és főként a 18. sz. folyamán kiépültek az új típusú szerz. ~ak. A kor társad. szükségleteképpen addig soha nem tapasztalt erővel terjedt a népi gyógyítás, melynek legismertebb megnyilvánulása a felvidéki olajárusok (→olejkárok) működése volt, amit állítólag a trencséni és znióváraljai jezsuita ~ak indítottak el. III. Ferdinánd 1644: elrendelte, hogy a ktorok, koll-ok, konviktusok, szem-ok ~ai csak saját embereiket láthatják el, nyilvánosan nem árusíthatnak, a ~akat orvosok ellenőrizzék és a gyógyszerészeket vizsgáztassák. Az új szerzetesi ~ak száma a polgáriakhoz viszonyítva nem volt túl nagy, de fölszerelésük, berendezésük amazokat fölülmúlta; ez elindította azok reformmozgalmát. Mivel a gyógyítás munkater-e volt az újkori szerzetesr-eknek, a gyöngyösi, pécsi és andocsi ferencesek, a móri kapucinusok, pozsonyi klarisszák és orsolyiták, s főként a jezsuiták, az irgalmasok tartottak fönn ~at. - 1. Jezsuita ~ak. Bár a r. alapítási céljai között a betegápolás nem szerepelt, kórházakat sem létesítettek, egymás után nyitottak ~akat. A más vallásúakra is gyakorolt missziós hatás mellett a ~ jövedelemforrás is volt, ezért szinte minden városban perbe kerültek a polg. gyógyszerészekkel. A per alapja a kiváltságok és az abból következő haszon. A korábbi polg. ~ak alapítása és azok privilégiumai a sz. kir. városok jogkörébe tartozott; sokszor kikötötték, hogy más nem nyithat ~at. A jezsuita ~ak kezdetben házi~ak voltak, több helyen lassan, szinte észrevétlenül álltak át a nyilvános eladásra. A nyilvánossági joghoz az is hozzátartozott, hogy alávetik magukat a vizsgálatnak, vizsgáztatásnak és az adófizetésnek, ezeket a föltételeket azonban nemigen fogadták el. A 18. sz. folyamán a ~nyitási jog a sz. kir. városoktól fokozatosan a Helytartótanács kebelébe került, ami tovább bonyolította az ügyet. A kir. döntése sohasem korlátozta a rendi ~ak nyilvános jogát, esetleg megadóztatták őket is. - A ~ak gyógyszerkincse a kor szokásainak megfelelő gyógyszerkönyvek szerint készült. Ált. kötelezték magukat, hogy a bécsi árszabványnál drágábban nem adják gyógyszereiket. Ez a korlátozó kötelezettség-vállalás már előnyt jelentett a polg. gyógyszerészekkel szemben, mert a nagyszámú egzotikus gyógyszeralapanyagot a keresk. és vámhálózat megkerülésével, a világra kiterjedő saját szervezetükön keresztül szerezték be. A nyilvánosság jogáért v. egyszeri váltságdíjat, v. időszakonként bizonyos összeget fizettek vagy/és kötelezték magukat, hogy ingyen adnak gyógyszert a szegényeknek. - Fennmaradt ~i bútorzataik, berendezéseik a kor legmagasabb színvonalán készültek, ma különösen értékes műkincseink (Kőszeg, Székesfehérvár, Győr, Eger). - Gyógyszerész szakembereiket a r-en belül képezték. Az osztr. rtart. ter-én Bécsben és Trencsénben a novíciusháznak tan~a volt, ahol a novíc. fráter 2 é. tanult. A hazai egy. gyógyszerészképzés bevezetése, 1773 e. ez az egyetlen rendszeres képzés, bár ez is céhszerű, mint a polg. képzés. 1716-73: a rtart. 26 ~ában 100 gyógyszerész dolgozott. A novíc. tan~ában eltöltött 2 év után a gyógyszerész fráter a rtart. valamelyik ~ába került beosztottnak v. vezetőnek. A r-en belül a coadjutorok közé tartozott, sokszor ellátott egyidejűleg más tisztségeket is mint betegápoló, gazd., élelmezési ügyek intézője, kapus, szolga stb. A szolgálati hely változtatását a tartfőn. irányította, a költözködés VII. 31: Ignác-napkor történt. - Az 1580-as évekből adatok vannak a kolozsvári és gyulafehérvári ~akról, a 16. sz. végén nyithatták a znióváraljai ~at, ezek azonban korán megszűntek. Az ellenreformáció korában alapított ~ak: 1636: Nagyszombat, 1640: Kassa, 1654: Pozsony, 1654: Győr, 1662: Trencsén, 1713: Eger, 1732: Kolozsvár, 1741: Szakolca, 1744: Kőszeg, 1746: Ungvár, 1747: Székesfehérvár, 1748: Nagyvárad, 1753: Eperjes, 1754: Sopron. -

Az eddigi kutatások alapján Eperjesen, Sopronban és Ungvárt nyilvános ~ létéről nincs adat. Eperjesen 1753-65: egymást váltva 7 gyógyszerész állomásozott, 1754-58: Sopronban 3, 1746-73: Ungvárt 14 gyógyszerész, ebből házi ~ak létére következtethetünk (a legrégebbi felvidéki ~ak [Nagyszombat, Kassa, Pozsony, Trencsén] tört-ének földolgozása rendkívül hiányos). 1773: a föloszlatást követően a r. más vagyonaihoz hasonlóan a ~akat is leltározták, majd ált. elárverezték. Egyes ~ak szakkv-eit az Egy. Kvtár gyarapítására, különleges egzotikus anyagaikat (strucctojás, narvál fűrészes foga stb.) a nagyszombati egy. termtud. gyűjt-e részére rendelték. Az 1773-75: elkészített ~i leltárak igen fontos gyógyszerésztört. dokumentumok, mivel ez az időpont egybeesik a gyógyszerkincs felvilágosodás-korabeli nagy korszakváltásával. A 19. sz. vége óta a szaktört. sokat foglalkozott a jezsuita ~akkal, mégis rendkívül hiányos és sokszor téves a vonatkozó szakirod. 1968 óta a gyógyszerészi muzeológiában kiemelkedő szerepe van a győri, a székesfehérvári és a kőszegi jezsuita ~aknak. - 2. Irgalmasrendi ~ak. A betegápoló r. alapította kórházakhoz ~ is tartozott. Kezdetben ezek nem voltak nyilvánosak (nem is nyíltak az utcára). Mo-on a r-nek 13 ~a működött; 1650(?): Szepesváralja, 1673: Pozsony, 1728: Eger, 1737: Temesvár, 1757: Pápa, 1760: Kismarton, Nagyvárad, 1773: Szakolca, 1796: Pécs, 1804: Zágráb, 1808: Vác, 1815: Buda, 1839: Szatmárnémeti. - Ezekből az 1950-es államosításig 5 működött megszakítás nélkül az irgalmasok kezelésében. A legrégebbi kórházi ~aink ezek, mindegyik a r. jelképének megfelelően a Gránátalmához volt címezve az 1850-es évek óta. - Az egyetemi képzés bevezetése, 1773 u. az irgalmasr. gyógyszerészei is egy-et végeztek, többen rendi tisztséget is betöltöttek, így Ürghe (Ferencfi) Imre (1817-83), Füzy Szaniszló (1830-1903), Thuróczy Kornél (1850-1928) tartfőn-ök is voltak. 1942: tan~rá nyilvánították a bpi, az egri és a pápai ~t. A 19. sz. elejétől a rendi ~ vez-je okl-es gondnok rtag lehetett. - II. A ~ak elnevezései. A nép a test gyógyítását mindig összefüggésbe hozta a lélekkel. Abból kiindulva, hogy az életünket, az egészségünket Istennek köszönhetjük, a mélyen vallásos patikusok polgári ~aiknak az alábbi elnevezéseket adták: Angyal (68), Apostol (1), Aquinói Szt Tamás (1), Arany angyal (1), Arany kereszt (20), Bold. Szűz Mária (4), Caritas (1), Croce (1), Gábor Arkangyal (1), Gondviselés (9), Illés próf. (1), Irgalmasság (1), Isten Anyja (6), Isten szeme (7), Isteni Gondviselés (111), Jézus Szíve (2), Jézus Szt Szíve (2), Jópásztor (2), Kálvária (2), Kereszt (10), Keresztelő Szt János (1), Lourdes-i Szűz (1), Madonna (6), Magyarország Védasszonya (5), Mária, Isten Anyja (1), Mária oltalmához (1), Mária segedelme (2), Mária segítsége (2), Megváltás (1), Megváltó (215), Nepomuki Szt János (1), Őrangyal (135), Páduai Szt Antal (19), Redemptore (1), Sarlós Boldogasszony (1), Segítő Boldogasszony (1), Segítő Mária (30), Segítő Szűz Mária (12), Salvator (7), Szt András (1), Szt Anna (12), Szt Antal (24), Szt Bernát (1), Szt Bertalan (2), Szt Borbála (2), Szt Család (2), Szt Endre (1), Szt Erzsébet (17), Magyarországi Szt Erzsébet (1), Szt Ferenc (4), Szt Flórián (1), Szt Gellért (1), Szt György (13), Szt György lovag (1), Szt György vitéz (1), Szentháromság (130), Szt Hermina (1), Szt Illés próf. (1), Szt Ilona (2), Szt Imre (2), Szt István (49), Szt István kir. (13), Szt János (6), Szt Jeromos (1), Szt József (10), Szt Katalin (3), Szt Kereszt (4), Szt Keresztély (1), Szt Lajos kir. (1), Szt Lajos (1), Szt László (13), Szt László kir. (2), Szentlélek (48), Szt Magdolna (1), Szt Margit (7), Szt Márton (1), Szt Mihály (2), Szt Miklós (5), Szt Péter (1), Szt Rókus (6), Szt Rozália (1), Szt Szív (l), Szt Terézia (4), Szt Vendel (1), Szt Vitus (1), Szűz Mária (29), Szűz Mária, Isten Anyja (3), Szűz Mária Segedelme (1), Teremtő (1), Tizenkét apostol (1), Üdvözítő (13), Védanya (5), Védangyal (5). -

A tört. Mo. 2029 ~a közül 1920: 1166-nak volt egyh. vonatkozású elnev-e. A szerzetesr-ek közül az irgalmas testvérek ~aikat r-ük jelvénye alapján a Gránátalmához címezték. A többi polg. ~nak egyéb elnevezései voltak, pl.: Magyar Király, Magyar Korona, Arany Sas, Fekete Sas, Kígyó stb. A kk-ban a szerz-ek ~ai csak a kórházaik és r-jük betegeit látták el gyógyszerekkel. Később a nyilvános jellegű jezsuita stb. ~aknál a lakosság így beszélt: „Megyek medicináért a papokhoz v. a jezsuitákhoz.” - 1950: az államosításig Mo. vallásos elnevezésű polg. ~ainak címei, alapítási (ill. első ismert említési) évei, helyei, tulajdonosok nevei: Angelo 1776: Fiume, Fiume vm. (Prodam János) - Angyal 1634: Sárospatak, Zemplén vm. (Kósa Sándor); 1680: Sopron, Sopron vm. (Dobsa Mihály); 1786: Rohonc, Vas vm. (Simon Géza); 1797: Szászsebes, Szászsebes szék (Reinhardt János); 1813: Arad, Arad vm. (Ring Lajos); 1847: Pest, Ferencváros (IX., Üllői út 47. (Löcherer Tamás); 1857: Lengyeltóti, Somogy vm. (ifj. Gallé Géza); 1860: Győr, Győr vm. (Keserű József); 1863: Pozsony, Pozsony vm. (Kastenszky Károly); 1867: Tét, Győr vm. (Presznyák Jolán); 1869: Seregélyes, Fejér vm. (Krinitzky Pál); 1871: Petrozsény, Hunyad vm. (Dr. Gerbert Ottó); 1872: Vál, Fejér vm. (Jankovich István); 1875: Hosszúpályi, Bihar vm. (Follinusz Marcell); 1876: Újpest, Pest vm. (Szirmay Györgyné dr. Szentgály Irén); 1878: Bokod, Komárom vm. (Zibold Tamás); Erdőszentgyörgy, Maros-Torda vm. (Sándor Zoltán); Pancsova, Torontál vm. (Steiner János Vilmos); 1880: Tótpelsőcz, Zólyom vm. (Meskó Gáspár); 1881: Révaújfalu, Torontál vm. (Brankovics Iván); 1882: Zombor, Bács-Bodrog vm. (Temesváry József); 1883: Bp. XII., Br. Eötvös u. 4. (Wieser Ferdinánd); Kiskomárom, Zala vm. (Pentz János); 1884: Budakeszi, Pest vm. (Lamberg P. Károly); 1885: Csóka, Torontál vm. (Nemes Ödön); 1886: Őriszentpéter, Vas vm. (Torkos Dénes); 1888: Szentes, Csongrád vm. (Szentessy István); 1889: Alsóábrány, Borsod vm. (Csengery Rezső); 1891: Tata, Komárom vm. (Ferenczy Margit); 1892: Újarad, Temes vm. (Ternajgó Cézár); 1893: Felsőkabol, Bács-Bodrog vm. (Latzkovits Béla); Karasjeszenő, Temes vm. (Korosy Sándor); Ótura, Nyitra vm. (Szabados István); 1896: Dombegyháza, Csanád vm. (Mayer György); Mihályi, Zala vm. (Kreuz Valdemár); 1897: Bercel, Nógrád vm. (Langel Károly); Hatvan, Heves vm. (Seper Rezső); Szépliget, Bács-Bodrog vm. (ifj. Leszkovácz Miléta); Nagykároly, Szatmár vm. (Princzinger Antal); 1898: Felsővízköz, Sáros vm. (László Ede); Isaszeg, Pest vm. (Csontos Tivadar); 1901: Medgyesegyháza, Arad vm. (Lengyel László); Mohács, Baranya vm. (Schweissgut Pál); Nagybecskerek, Torontál vm. (Molyacz Miliovoj); Nagykikinda, Torontál vm. (Neumann Ferenc); Szombathely, Vas vm. (Hodászy Iván); 1902: Temesvár, Temes vm. (Holta Lajos); Récse, Mármaros vm. (Andersen József); 1903: Szolnok, Szolnok vm. (Végh L.); 1904: Nagysármás, Kolozs vm. (Szita Sándor); 1905: Nagykőrös, Pest vm. (Rüdler Gábor); 1907: Nyíregyháza, Szabolcs vm. (Gonda Mihály); 1908: Fugyivásárhely, Bihar vm. (Marschalkó Leó); 1909: Aranyosmeggyes, Szatmár vm. (Náni János); 1910: Nagyszeben, Szeben vm. (Müller Frigyes); 1911: Badacsonytomaj, Zala vm. (Huszár Károly); 1912: Erzsébetfalva, Pest vm. (Hegyi István); 1914: Csepel, Pest vm. (Török Kálmán) -

Apostol 1893: Bp. VIII., József krt. 64. (Czukor László) - Aquinói Szt Tamás 1913: Nádasladány, Fejér vm. (Bakos Béla) - Aranyangyal 1670: Debrecen, Bihar vm. (Bánó Andor) - Aranykereszt 1742: Nagyvárad, Bihar vm. (Martinovich Árpád); 1837: Sopron, Sopron vm. (Jéhn Antal); 1858: Csernátfalu, Brassó vidék (Dordtloff József); 1885: Temeskutas, Temes vm. (Török József); 1886: Bél, Bihar vm. (Vértes Miklós); 1888: Bp., Nádor u. 24. (Zebegényi Lajos); Szekszárd, Tolna vm. (Schwab Manó); Gyula, Békés vm. (Wieland Dénes); 1889: Oláhszentgyörgy, Beszterce-Naszód vm. (Kolozsváry József); 1890: Nagyszentmiklós, Torontál vm. (Glasz József); 1893: Nádorhegy, Krassó-Szörény vm. (Kottaska Gyula); Nyíregyháza, Szabolcs vm. (Török Gyula); 1894: Újvidék, Bács-Bodrog vm. (Michels Gyula); 1895: Kaposvár, Somogy vm. (Liber Béla); Szabadka, Bács-Bodrog vm. (Várady Béla); 1899: Arad, Arad vm. (Bernát Jenő); 1910: Alhó, Vas vm. (Tóbiás György) - Boldogságos Szűz Mária 1815: Celldömölk, Vas vm. (Bisiczky András); 1884: Szilberek, Bács-Bodrog vm. (Hidasi József); 1891: Balatonboglár, Somogy vm. (Sátory Lajos); 1893: Törökbálint, Pest vm. (Kurtz Endre) - Caritas 1911: Bp. VI., Király u. 38. (Ispán Jenő) - Croce 1863: Fiume, Fiume vm. (Smokrina Alajos) - Gábor főangyal 1892: Temesmóra, Temes vm. (Hentschel Gyula) - Gondviselés 1834: Hajdúszoboszló, Hajdú ker. (Wallon Lajos); 1875: Kaba, Hajdú vm. (Klein Emil); 1894: Hajdúböszörmény, Hajdú vm. (Schuk József); Pincehely, Tolna vm. (Dr. Karvassy János); 1900: Doboz, Békés vm. (Holdy Magda); 1903: Balavásár, Maros-Torda vm. (Szilágyi Lajos); 1909: Szilágynagyfalu, Szilágy vm. (Kara Jenő); 1910: Demecser, Szabolcs vm. (Teremy Menyhért); 1912: Taraczköz, Máramaros vm. (Fekésházy Zoltán) - Hazánk Védasszonya 1907: Csíkszereda, Csík vm. (Orbán János) - Illés próféta 1887: Bp. VIII., Romanelli u. 12. (Bleyer Károly) - Irgalmasság 1910: Sopron, Sopron vm. (Gallus Jenő) - Isten anyja 1796: Dunaföldvár, Tolna vm. (Zlinszky József); 1802: Törökbecse, Torontál vm. (Pintér Viktor); 1872: Varjas, Temes vm. (Syrowy János); 1873: Villány, Baranya vm. (Folkmann Ferenc); 1885: Németszentpéter, Temes vm. (Reimholcz L.); 1892: Hercegfalva, Fejér vm. (Szekeres István) - Isten szeme 1626: Kassa, Abaúj vm. (Róth Mór); 1626: Szombathely, Vas vm. (Simon Ernő); 1827: Rajka, Moson vm. (Oth Ferenc); 1829: Győr, Híd u. 15. (Mehlschmidt Ferenc); 1844: Perjámos, Torontál vm. (Holcz Ádám); 1848: Teke, Kolozs vm. (Dr. Wagner Vilmos); 1878: Versec, Temes vm. (Herczog József) -

Isteni gondviselés 1740: Nezsider, Moson vm. (Fuchs Nándor); 1797: Komárom, Komárom vm. (Kovách Tivadar); 1810: Berethalom, Medgyes szék (Kert Vilmos); 1812: Szeged, Csongrád vm. (Barcsay Károly); 1813: Nagykálló, Szabolcs vm. (Dr. Gödény Sándor); 1821: Csákvár, Fejér vm. (Kovalik István); 1830: Mezőberény, Békés vm. (Urszinyi László); 1831: Gyoma, Békés vm. (Náday Aladár); 1835: Nagymaros, Hont vm. (Tumbuk Károly); 1837: Kecskemét, Pest vm. (Bodajk Ferenc); 1837: Gyorok, Arad vm. (Masznyik Dániel); 1839: Hódmezővásárhely, Csongrád vm. (Philipp István); 1839: Szobránc, Ung vm. (Csene József); 1842: Arad, Arad vm. (Henduska Árpád); 1850: Sárközújlak, Szatmár vm. (Tatay Miklós); Jodovice, Krassó vm. (Husovszky József); 1851: Szabadszállás, Pest vm. (Csics Imre); 1856: Felsővisó, Máramaros vm. (Kovácsy Gyula); 1857: Szerencs, Zemplén vm. (Bota Béla); 1862: Magyarvilágos, Arad vm. (Kagyoli Kálmán); Zombor, Bács-Bodrog vm. (Willinger Márton); Kovászna, Háromszék (Ebergényi Gyula); 1863: Földes, Szabolcs vm. (Rinczky Mihály); 1868: Kurtics, Arad vm. (Frankkoffer József); 1870: Békéscsaba, Békés vm. (Debreceni Károly); Pest X., Jászberényi u. 3. (Fáczányi Ármin); Csege, Szabolcs vm. (Kardos Géza); 1871: Csap, Ung vm. (Novák Ferenc); 1873: Szeghegy, Bács-Bodrog vm. (Somogyi Mihály); 1874: Feketeerdő, Ugocsa vm. (Sztemcsák Géza); 1875: Bp. VI., Király u. 86. (ifj. Tóth János); 1878: Kölesd, Tolna vm. (Koritsánszky Dénes); 1880: Kiszombor, Torontál vm. (Hofbauer Antal); 1883: Csorvás, Békés vm. (Jánosy János); Kisvárda, Szabolcs vm. (Somogyi Rezső); 1884: Tiszaföldvár, Heves vm. (Imre Sándor); Felsőireg, Tolna vm. (Végh János); Pitvaros, Csanád vm. (Szabados József); 1885: Alsódomború, Zala vm. (Kmetykó Gyula); 1886: Mramorák, Temes vm. (Braunn Viktor); Haraszti, Pest vm. (Siszkay Jenő); 1887: Bajna, Esztergom vm. (Dózsa Árpád); Fülöpszállás, Pest vm. (Koráni Kálmán); 1888: Csögle, Veszprém vm. (Babarezy Pál); Sátoraljaújhely, Zemplén vm. (Kádár Gyula); Kolozsvár, Kolozs vm. (Traxler Ferenc); 1890: Páczin, Zemplén vm. (Kopasz Lajos); 1890: Héthárs, Sáros vm. (Szepessy Árpád); 1891: Tiszlucz, Zemplén vm. (Gaskó Gyula); Egyek, Szabolcs vm. (Tóth Dezső); Gyöngyösmellék, Somogy vm. (Nagy Lajos); Etyek, Fejér vm. (Braun Lajos); Bőd, Abaúj-Torna vm. (Stözel Jakab); Székesfehérvár, Fejér vm. (Takácsi Nagy József); 1893: Iharosberény, Somogy vm. (Hám Péter); Tass, Pest vm. (Kőnig István); Tokod, Esztergom vm. (Dózsa Árpád); 1894: Bogáros, Torontál vm. (Bodváry Lajos); Hajdúböszörmény, Hajdú vm. (Schuk József); Ugra, Bihar vm. (Domokos Gyula); Kisharta, Pest vm. (Helfer Pál); Szászbonyha, Kis-Küküllő vm. (Seitz Endre); Zágon, Háromszék vm. (Tenki István); Zenta, Bács-Bodrog vm. (Chyzer Kálmán); Orosháza, Békés vm. (Kristóf Géza); Ópécska, Arad vm. (Roxin János); 1895: Zsadány, Abaúj-Torna vm. (Hrabéczy Gyula); Miskolc, Borsod vm. (Cseresznyés Antal); 1923: Hajmáskér, Veszprém vm. (Dvorszky József); 1935: Hajdúhadház, Hajdú vm. (Vargha Imre) - Jézus Szt Szíve 1882: Dombrád, Szabolcs vm. (Nagy Jenő) - Jópásztor 1872: Nagyrőcze, Somogy vm. (Gedeon László); 1880: Bp. IX., Ráday u. 18. (Dr. Deér Endre) - Kálvária 1888: Szeged, Csongrád vm. (Götz János); 1894: Temes vm. (Hegyi Elemér); 1879: Nagyszeben, Szeben vm. (Rummler Ervin); 1882: Bp. VI., Andrássy út 84. (Bayer Antal); 1885: Baja, Bács-Bodrog vm. (Dr. Geiringer János); Torontálvásárhely, Torontál vm. (Joanovics T. Simon); Tamáslaka, Torontál vm. (Bundy Jakab); 1897: Sárosd, Fejér vm. (Bossányi Gusztáv); 1907: Hódmezővásárhely, Csongrád vm. (Késői István); 1920: Kolozsvár, Kolozs vm. (Demeter Kornél) - Keresztelő Szt János 1914: Zádorlak, Temes vm. (Weisz Arnold) - Lourdesi Szűz 1914: Keménd, Esztergom vm. (Spányik Sándor) - Madonna 1890: Opava, Torontál vm. (Thedorovics Szvetozár); 1899: Bp. IX., Mester u. 38. (Kemplerné Péter Margit); 1907: Dunabogdány, Pest vm. (Wallenfeld Mihály); 1908: Nagyvárad, Bihar vm. (Dr. Medvigy Ferenc); 1913: Rákospalota, Pest vm. (Miklós Aladár); Tiszapolgár, Szabolcs vm. (Kazár Iván) -

Magyarország védasszonya 1840: Dárda, Baranya vm. (Bossányi Jenő); 1883: Újszász, Pest vm. (Bene Ernő); 1888: Bp. VII., Damjanich u. 1. (Molnár Manó); 1897: Pestszentlőrinc, Pest vm. (Bernolák Máté) - Mária: 1915: Bezdán, Bács-Bodrog vm. (Szlávik Sándor) - Mária, Isten Anyja: 1879: Öthalom, Arad vm. (Krausz Elemér) - Mária oltalmához: 1905: Pozsony, Pozsony vm. (Bene Vince) - Mária segedelme: 1836: Titel, Bács-Bodrog vm. (Markovics János); 1861: Őscsanád, Torontál vm. (Dermla Róbert) - Mária segítsége: 1741: Mór, Fejér vm. (Csató Gyula); 1818: Csene, Torontál vm. (Ruttner István) - Megváltó: 1496: Körmöcbánya, Bars vm. (Gazdik János); 1630: Győr, Győr vm. (Forgách János); 1668: Szepesváralja, Szepes vm. (Szauer János); 1700: Aranyosmarót, Bars vm. (Pósch Aladár); Tokaj, Zemplén vm. (Tóthfuchs E. János); Selmecbánya, Hont vm. (Margócsy János); 1705: Besztercebánya, Zólyom vm. (Burda Károly); 1724: Nyitra, Nyitra vm. (Metzger Ede); 1740: Pápa, Veszprém vm. (Karlovitz Adolf); 1760: Gyula, Békés vm. (Winkler Ferenc); Sümeg, Zala vm. (Kossa Gusztáv); 1764: Gyulafehérvár, Alsó-Fehér vm. (Marcelt Jenő); 1766: Kismarton, Sopron vm. (Hollé Géza); 1783: Versec, Temes vm. (Küchler Béla); 1784: Nagybecskerek, Torontál vm. (Erős János); 1787: Sopron, Sopron vm. (Szerdahelyi János); Bán, Trencsén vm. (Bellegh Mátyás); 1788: Ungvár, Ung vm. (Bene Lajos); 1789: Komárom, Komárom vm. (Steiner Miklós); 1794: Szenice, Nyitra vm. (Dr. Simkó Lajos); 1796: Felsőbánya, Szatmár vm. (Kilián Béla); 1797: Sárvár, Vas vm. (Eőry Vilmos); 1798: Zalatna, Alsó-Fehér vm. (Benkő Kálmán); 1799: Nagymarton, Sopron vm. (Breselmayer József); 1805: Nagykőrös, Pest vm. (Fehér Dezső); 1805: Lovrin, Torontál vm. (Reitter Ede); 1807: Nagykikinda, Torontál vm. (Nagy Imre); 1808: Turócszentmárton, Turóc vm. (Toperczer Sándor); 1810: Munkács, Bereg vm. (Ferenczy Gyula); 1812: Szatmárnémeti, Szatmár vm. (Miklós Pál); 1813: Újbánya, Bars vm. (Cservinka Mór); Facsád, Krassó-Szörény vm. (Orthmayer József); 1816: Verebély, Bars vm. (Kósa Andor); 1817: Balázsfalva, Alsó-Fehér vm. (Schieszl Károly); 1818: Mezőtúr, Heves vm. (Kellner Viktor); 1819: Adony, Fejér vm. (Vajda Gyula); 1820: Privigye, Nyitra vm. (Strausz Frigyes); Bát, Hont vm. (Kovács László); 1825: Máriaradna, Arad vm. (Mártonffy Emil); 1826: Orosháza, Békés vm. (Endrődy István); 1827: Tápióbicske, Pest vm. (Szucsánszky Károly); Törökszentmiklós, Heves vm. (Récsey Zoltán); 1828: Pest VIII., Kerepesi út 12. (Zboray Béla); 1830: Izsák, Pest vm. (Bodor János); Módos, Torontál vm. (Grób Ferenc); Szinérváralja, Szatmár vm. (Gerber Béla); 1832: Királyhelmec, Zemplén vm. (Szkitsák István); Jászapáti, Jászság (Sárossy Imre); 1833: Pancsova, Torontál vm. (Georgievits István); 1834: Dunavecse, Pest vm. (Bakos Ferenc); 1835: Cece, Fejér vm. (Killer Zs. Ernő); 1836: Ófutak, Bács-Bodrog vm. (Popovics D. István); 1837: Gyönk, Tolna vm. (Banelli F. Károly); 1838: Nyírbakta, Szabolcs vm. (Jóna László); 1840: Tolcsva, Zemplén vm. (Frits József); Csaca, Trencsén vm. (Bencsáth Jenő); Topolya, Bács-Bodrog vm. (Langhof örökösök); 1842: Pécel, Pest vm. (Gyenge Viktor); Szentes, Csongrád vm. (Farkas Eugénia); 1843: Csurgó, Somogy vm. (Szabó Vince); 1843: Jánosháza, Vas vm. (Dr. Fischer József); Debrecen, Bihar vm. (Kubek Sándor); 1845: Hatvan, Heves vm. (Sperlágh Zoltán); 1846: Erdőd, Szatmár vm. (Bóta László); 1848: Nagyléta, Bihar vm. (Albert Rezső); 1851: Püspökladány, Szabolcs vm. (Ifj. Takács Gyula); 1852: Kiskunmajsa, Kiskun ker. (Győrffy Mátyás); Borosjenő, Arad vm. (Ferenczy János); Enying, Veszprém vm. (Adler Imre); 1853: Mágocs, Baranya vm. (Zaáry Elemér); 1854: Nagyhalmágy, Arad vm. (Hanzéros Géza); 1855: Tenke, Bihar vm. (Somogyi Lajos); Hajdúdorog, Hajdú ker. (Kiss Jenő Ernő); 1857: Nagyselyk, Medgyes szék (Scheiner Ágoston); 1858: Nagymegyer, Komárom vm. (S. Antal Antal); Dunapataj, Pest vm. (Modra Pál); Resicabánya, Krassó-Szörény vm. (Brada Ede); Gyöngyös, Heves vm. (Basch Ernő); Avasfelsőfalu, Szatmár vm. (Andorkó Márton); 1859: Karánsebes, Krassó-Szörény vm. (Müller Fülöp); 1860: Csermő, Arad vm. (Senchea Valér); 1861: Mándok, Szabolcs vm. (Tompos Endre); Esztergom, Esztergom vm. (Kerschbaummayer Károly); 1863: Kossuthfalva, Bács-Bodrog vm. (Kiss Sándor); Betlen, Belső-Szolnok vm. (Nagy György); Teregova, Krassó-Szörény vm. (Bonomi Árpád); 1864: Kismarja, Bihar vm. (Nagy Lóránd); Szilágysomlyó, Kraszna vm. (Balás Zsigmond); 1867: Arad, Arad vm. (G. Földes Kelemen);

Szered, Pozsony vm. (Manheim János); Újvidék, Bács-Bodrog vm. (Vuits János); Törökkanizsa, Torontál vm. (Bagáry Géza); 1869: Tiszapolgár, Szabolcs vm. (Mattyasovszky Gusztáv); 1870: Alvinc, Alsó-Fehér vm. (Hietsch György); Nemesvid, Somogy vm. (Ádám Pál); 1871: Ruszkabánya, Krassó-Szörény vm. (Ligeti Károly); Szolnok, Szolnok vm. (Steiner Oszkár); 1872: Torzsa, Bács-Bodrog vm. (Gutwein László); Diósgyőr, Borsod vm. (Menner Richárd); Újkécske, Pest vm. (Végh László); 1873: Mohol, Bács-Bodrog vm. (Sztraka Ödön); Vágsellye, Nyitra vm. (Déri Elemér); 1874: Babocsa, Somogy vm. (Draskovich Géza); 1876: Tóváros, Komárom vm. (Menich Dénes); Endrőd, Békés vm. (Alapi Andor); 1877: Rétság, Nógrád vm. (Zsigárdy István); 1878: Hódmezővásárhely, Csongrád vm. (Bereck Péter); 1879: Kassa, Abaúj-Torna vm. (Török Márton); Fegyvernek, Szolnok vm. (Miskey Dezső); Mezőbánd, Maros-Torda vm. (Láday Győző); Szegvár, Csongrád vm. (Kraczly Ferenc); Óbesenyő, Torontál vm. (Bosi Sándor); Békésszentandrás, Békés vm. (Uhrin Vince); 1880: Algyógyalfalu, Hunyad vm. (Zágonyi Elemér); Gyertyámos, Torontál vm. (Kessler Rezső); 1882: Aracs, Torontál vm. (Hackel József); Csongrád, Csongrád vm. (Lőw Adolf); Kóka, Pest vm. (Györkös Pál); Kunszentmárton, Szolnok vm. (Netzasek Rezső); Mezőkovácsháza, Csongrád vm. (Rozványi György); 1884: Nyíracsád, Szabolcs vm. (Dobozy Imre); Berettyószéplak, Bihar vm. (Kékessy István); Tinnye, Pest vm. (özv. Ruttkay Józsefné); 1885: Szentelek, Vas vm. (Kottás Alajos); Nagyperkáta, Fejér vm. (Illés Ödön); Békéscsaba, Békés vm. (Südy István); Bős, Pozsony vm. (Hack Jenő); 1886: Bánlak, Torontál vm. (Bielek Zoltán); Soltvadkert, Pest vm. (Bozóky Béla); 1887: Acsa, Pest vm. (Juszkó Gyula); Köpcsény, Moson vm. (Engels Gyula); 1888: Gyanafalva, Vas vm. (Mihelyes Zsigmond); Ókér, Bács-Bodrog vm. (Sigmond Lajos); 1889: Lébény, Moson vm. (Remcsák Miklós); 1890: Kisuczaújhely, Trencsén vm. (Palovics Antal); Sándorfalva, Csongrád vm. (Kristó Nagy Imre); 1891: Rákospalota, Pest vm. (Kropp Kálmán); 1892: Perecseny, Ung vm. (Schőnviszner Antal); Beled, Sopron vm. (Réman B. Gyula); Varadia, Temes vm. (Gergely Ferenc); 1893: Istvánvölgy, Torontál vm. (Végh István); Mezőlaborc, Zemplén vm. (Lehoczky István); Úszód, Pest vm. (Háhn Dezső); Barcstelep, Somogy vm. (Schőn Richárd); 1894: Németpróna, Nyitra vm. (Mezner Vilmos); Puj, Hunyad vm. (Krewa Benő); Nagyjécsa, Torontál vm. (Bizek Miklós); Székelykeresztúr, Udvarhely vm. (Lengyel Samu); Szob, Hont vm. (Balás József); Vecsés, Pest vm. (Somogyi Mihály); 1895: Magyargencs, Vas vm. (Szabó Tivadar); Körmend, Vas vm. (Kováts Sándor); Túrkeve, Szolnok vm. (Adametz Leó); Nagydobos, Szatmár vm. (Stepan László); Érsekvadkert, Nógrád vm. (özv. Staniek Józsefné); 1896: Vágfarkasd, Nyitra vm. (Kempny Károly); Cegléd, Pest vm. (Dobos György); Emőd, Borsod vm. (Wattay Kornél); Gernyeszeg, Maros-Torda vm. (Bilustyák János); 1897: Zsarnóca, Bars vm. (Katrenyák János); 1898: Cséffa, Bihar vm. (Detrich Zoltán); Rácalmás, Pest vm. (Szűcs Miklós); 1899: Boldva, Borsod vm. (Réthy Sándor); Buj, Szabolcs vm. (Rochlitz Ignác); 1900: Csávoly, Bács-Bodrog vm. (Hallósy Endre); Pöstyén, Nyitra vm. (Emanuel Géza); Újpest, Pest vm. (V. Bárány Géza);

1902: Bácstóváros, Bács-Bodrog vm. (Gruvics Milán); Felsőelemér, Torontál vm. (Pálfy Gyula); Tiszaszentmiklós, Torontál vm. (Pavlovits Milorád); 1904: Ipolynyék, Hont vm. (Fényes Lajos); Kecskemét, Bács-Bodrog vm. (Csorba János); Ótátrafüred, Szepes vm. (Csatádi Artur); 1905: Sajtény, Csanád vm. (Mánta Miklós); Temeskenéz, Temes vm. (Hain Sándor); 1906: Csokonya, Somogy vm. (Bálint Jenő); Kolozsvár, Kolozs vm. (Palóczy Lajos); Nemesmilitics, Bács-Bodrog vm. (Tarján Géza); Szarvas, Békés vm. (Papp Ernő); Sztapár, Bács-Bodrog vm. (Jugovics Viktor); 1907: Eperjes, Sáros vm. (Kovaliczky Pál); 1908: Békés, Békés vm. (Vertán Dezső); Galgócz, Nyitra vm. (Cs. Lázár József); Kál, Heves vm. (Bánóczy Sándor); Nagymányok, Tolna vm. (Kerbolt Dániel); Tardoskedd, Nyitra vm. (Uhlár Béla); 1909: Csömör, Pest vm. (Wimmer Jenő); Garamszentbenedek, Bars vm. (Suhajda János); Deliblát, Temes vm. (József Lajos); Diósgyőr, Borsod vm. (Éles Géza); Káty, Bács-Bodrog vm. (Bátai Dezső); 1910: Csorna, Sopron vm. (Mester László); Heves, Heves vm. (Martos Gyula); Nagytopoly, Temes vm. (Strommer László); Rákóczifalva, Szolnok vm. (Kovács Kálmán); Rezsőháza, Torontál vm. (Pálfy Győző); Nagyvárad, Bihar vm. (Németh Lóránd); 1911: Felsőgalla, Komárom vm. (Szénert Aladár); 1912: Abaújszina, Abaúj-Torna vm. (Székely Artur); Ajnácskő, Gömör vm. (Simon Dezső); Korompa, Szepes vm. (Arnold Endre); Tiszaföldvár, Szolnok vm. (Mertz Gusztáv); 1913: Bodrogkeresztúr, Zemplén vm. (Kottány György); Nagyszőllős, Ugocsa vm. (Fejér Barna); Jóka, Pozsony vm. (Országh Antal); Vállaj, Szatmár vm. (Fitos Ferenc); Vámosgyörk, Heves vm. (Petheő István); Veresegyháza, Pest vm. (Kaufmann Ernő); 1914: Kiskunfélegyháza, Pest vm. (Tarjányi János); 1915: Ilosva, Bereg vm. (Dobay Albert); 1917: Rudabánya, Borsod vm. (Lollok László); 1918: Miskolc, Borsod vm. (Szily Gyula); 1919: Losonc, Nógrád vm. (Honéczy Zoltán) - Nagyboldogasszony 1928: Bp. VIII., József krt. 80. (Csernus Lukács Lajos) - Nepomuki Szt János 1918: Ceglédbercel, Pest vm. (Latinovits Géza) - Őrangyal 1738: Fogaras, Fogaras vidék (Dr. Pildner Viktor); 1780: Brassó, Brassó vidék (Neustadter Jenő); 1817: Podolin, Szepes vm. (Fáykiss Rezső); 1845: Párdány, Torontál vm. (Bordács László); 1858: Bicske, Fejér vm. (Göllner Aurél); 1863: Kisgaram, Zólyom vm. (Duchon Alfréd); 1857: Gyöngyös, Heves vm. (Polonyi János); 1866: Szerednye, Ung vm. (Teltsch Adolf); 1867: Dévaványa, Heves vm. (Sommer Bertalan); 1869: Székesfehérvár, Fejér vm. (Imrich Viktor); 1870: Salgótarján, Nógrád vm. (Rákos Gyula); 1871: Turdossin, Árva vm. (Zeisel Lipót); 1872: Fertőfehéregyháza, Sopron vm. (Kos József); 1873: Edelény, Borsod vm. (Schulek Gyula); 1874: Borgóprund, Naszód vidék (Wachsmann Albert); 1875: Kadarkút, Somogy vm. (Mocsáry Sándor); 1876: Mór, Fejér vm. (Rácz Rezső); 1877: Ratkó, Gömör vm. (Muraközy Gyula); Rimaszécs, Gömör vm. (Nigrinyi Zoltán); 1878: Kékes, Szolnok-Doboka vm. (Votsch Ármin); 1879: Gúta, Komárom vm. (Varjassy János); 1880: Csépa, Szolnok vm. (Csatár Andor); Szőreg, Torontál vm. (Jónás Endre); Hódmezővásárhely, Csongrád vm. (Tagányi Artur); 1881: Déva, Hunyad vm. (Major Mihály); Visk, Máramaros vm. (Czuppon Antal);

Nagyvárad, Bihar vm. (Révész János); 1882: Abrudbánya, Alsó-Fehér vm. (Onits Simon); Rimakokova, Gömör vm. (Holló János); Ádánd, Somogy vm. (Pósch Imre); Gádoros, Békés vm. (Nagy János); 1883: Kápolna, Heves vm. (Görög Péter Imre); Jászberény, Szolnok vm. (Bordás János); 1884: Dobra, Hunyad vm. (Unberath Vilmos); Péterréve, Bács-Bodrog vm. (Balogh György); Szilasbalhás, Veszprém vm. (Kovács Ignác); 1885: Báránd, Bihar vm. (Rochlitz Márton); Pápa, Veszprém vm. (Piatsek Gyula); Basahid, Torontál vm. (Beleznay Károly); Kolozsvár, Kolozs vm. (Halász Jenő); Lovászpatona, Veszprém vm. (Bogdándy Jenő); 1886: Jákóhalma, Szolnok vm. (Sághy Gyula); Nagyhida, Abaúj-Torna vm. (Bolemann Gyula); Nova, Zala vm. (Persay Gyula); Szabadka, Bács-Bodrog vm. (Jeszenszky Jenő); 1887: Boica, Hunyad vm. (Frohnmeyer Viktor); Nagyigmánd, Komárom vm. (Zalai Imre); Varsány, Veszprém vm. (Stolz Béla); Ság, Temes vm. (Pap Romulusz); 1888: Magyarbánhegyes, Békés vm. (Bajor József); 1889: Feltót, Arad vm. (Kuntz János); Mernye, Somogy vm. (Zsoldos Boldizsár); 1890: Hajdúszovát, Hajdú vm. (Ács Nagy Kálmán); Zsáka, Bihar vm. (Jankó Gyula); 1891: Zsombolya, Torontál vm. (Reiter Viktor); 1892: Alpár, Pest vm. (Platz Kálmán); Bp. VII., Csömöri u. 171. (XIV., Bosnyák u. 1.) (Harsányi Károly); Tarnaméra, Heves vm. (Balogh Jenő); Tatrang, Brassó vm. (Votsch Ottó); 1893: Romhány, Nógrád vm. (Kőnig István); Nagyzerind, Arad vm. (Bányay Mihály); Nyustya, Gömör vm. (Thomka László); Ákos, Szilágy vm. (Kauffmann Lajos); Rózsahegy, Liptó vm. (Griell Gyula); Bátorkeszi, Esztergom vm. (Balás Lajos); Mezőkövesd, Heves vm. (Bőhm Ignácz); Morvaszentjános, Pozsony vm. (Doszkocsil Gyula); Ernőháza, Torontál vm. (Kungel Károly); 1894: Lajtaújfalu, Sopron vm. (Nagy Ágost); Szepesszombat, Szepes vm. (Genersich János); Szombathely, Vas vm. (Sütheő Lajos); Ugra, Bihar vm. (Domokos Gyula); Zsidve, Kis-Küküllő vm. (Schieszl Viktor); Igal, Somogy vm. (Ballegh Ferencz); Böhönye, Somogy vm. (Balogh János); Gyergyóalfalu, Csík vm. (Voith Ferenc); Örkény, Pest vm. (Paál Géza); 1895: Csíkkarcfalva, Csík vm. (Hankó Antal); Máramarossziget, Máramaros vm. (Béres János); Nagyszentmihály, Vas vm. (Herbst József); Nagysáros, Sáros vm. (Mátray István); Kalocsa, Pest vm. (Ligeti Ernő); Körösbökény, Arad vm. (Ormi Miksa); 1896: Csepel, Pest vm. (Hoffmann Ernő); 1897: Alsómihályi, Zemplén vm. (Cséri Elek); Balatonszentgyörgy, Somogy vm. (Saáry Dezső); Balmazújváros, Bihar vm. (Németh László); Eger, Heves vm. (Pánczél Árpád); Keszthely, Zala vm. (Dr. Ivanits Károly); Szatmárnémeti, Szatmár vm. (Horváth József); 1898: Bácsfeketehegy, Bács-Bodrog vm. (Hauszer Jakab); Kumán, Torontál vm. (Horvát Dusan); 1899: Szákul, Krassó-Szörény vm. (Takács Lajos); 1900: Berzászka, Krassó-Szörény vm. (Kein Sámuel); Jablánc, Nyitra vm. (Rádi Lajos); Szatmárnémeti, Szatmár vm. (Horváth József); 1901: Battonya, Csanád vm. (Fodor István); Karcag, Szolnok vm. (Józsa Lajos); Pécs, Baranya vm. (Keresztény János); 1902: Tevel, Tolna vm. (Führer Andor); Poroszka, Trencsén vm. (Görög József); 1903: Nagykálna, Bars vm. (Patay István); Tornócz, Nyitra vm. (Pintér Ferenc); 1904: Gyanta, Bihar vm. (Kazay Endre); Mezőkomárom, Veszprém vm. (Dr. Moder Dénes); 1905: Dicsőszentmárton, Kis-Küküllő vm. (K. Csonka József); Bulkesz, Bács-Bodrog vm. (Kocsis Kálmán); 1907: Borsodnádasd, Borsod vm. (Grózer Lajos); Belényes, Bihar vm. (Géczi Dezső); Kisújszállás, Szolnok vm. (Lassányi József): Nagytapolcsány, Nyitra vm. (Mikszád Lajos); Paks, Tolna vm. (Kramer Szilárd); 1908: Döbrököz, Tolna vm. (Bródy Ernő); Szászrégen, Maros-Torda vm. (Révész Imre); 1909: Miskolc, Borsod vm. (Deütsch Zoltán); Pered, Pozsony vm. (Thorma Károly); 1910: Szeged, Csongrád vm. (Borbás Gyula); Veszprém, Veszprém vm. (Incze Kálmán); 1911: Bázna, Kis-Küküllő vm.

(Neumann Ábris); Mocsonok, Nyitra vm. (Földes Gyula); 1912: Garabos, Torontál vm. (Sáágner Kornél); Újverbász, Bács-Bodrog vm. (Feszt Béla); 1913: Derecske, Bihar vm. (Pataky Sándor); Nagykanizsa, Zala vm. (Kosetz Gyula); 1914: Mindszent, Csongrád vm. (Hubacsek Kálmán); 1915: Alap, Fejér vm. (Gergely Jenő); 1917: Dunaszerdahely, Pozsony vm. (Kucsera Ferenc); Sülelmed, Szilágy vm. (Diószeghy Zoltán); Zsámbok, Pest vm. (Lászlói Kálmán) - Páduai Szt Antal 1879: Bp. IX., Ferenc krt. 22. (Fekete Andor); 1886: Répceszemere, Sopron vm. (Bévárdy Gyula); 1898: Kassa, Abaúj-Torna vm. (Garai Jenő); 1903: Endrőd, Békés vm. (Ősapay Lajos); Gyetva, Zólyom vm. (Miladinovics Aladár); Jászdózsa, Szolnok vm. (Farkas György); Ózd-Vasgyár, Borsod vm. (Ádám Lajos); 1904: Kiskunfélegyháza, Pest vm. (Thury Dénes); 1906: Jókút, Nyitra vm. (Santhó Elemér); 1907: Nagykanizsa, Zala vm. (Szabó Albert); Szabadka, Bács-Bodrog vm. (Czaich Zs. Kornél); Tiszasüly, Szolnok vm. (Bathó Béla); Veszprém, Veszprém vm. (Ackermann Gyula); 1909: Eszterháza, Sopron vm. (Mester Ferenc); 1909: Stubnyafürdő, Turóc vm. (Strausz Lajos); Szeged, Csongrád vm. (Apró Endre); 1911: Felsőlendva, Vas vm. (Weisz C. Gusztáv); 1912: Hatvan, Heves vm. (Széman Ágost); Pélmonostor, Baranya vm. (Saághy Viktor) - Redemptore: 1860: Fiume, Fiume vm. (Babic Minko) - Salvator 1658: Pozsony, Pozsony vm. (Adler Rezső); 1882: Nagykanizsa, Zala vm. (Reik Gyula); 1896: Szentfülöp, Bács-Bodrog vm. (Pavlovits Vladiszláv); 1899: Pincéd, Bács-Bodrog vm. (Giovannini Arnold); 1905: Törcsvár, Fogaras vm. (Wéber Ernő); 1909: Újszivác, Bács-Bodrog vm. (Maurer Richárd); 1917: Bácsordas, Bács-Bodrog vm. (Weiler Péter) - Sarlós Boldogasszony: 1906: Topolya, Bács-Bodrog vm. (Söffer Imre) - Segítő Boldogasszony 1890: Resicabánya, Krassó-Szörény vm. (Schweider János) - Segítő Mária: 1750: Szomolnok, Szepes vm. (Hubert Géza); 1760: Buda, Krisztina tér 9. (Radanovits Testvérek); 1813: Szabadka, Bács-Bodrog vm. (Szilberleitner Ferenc); 1814: Soroksár, Pest vm. (Szentmihályi Géza); 1815: Vinga, Temes vm. (Kupkay Géza); 1850: Szeged, Csongrád vm. (Lőbl Imre); 1856: Nagyvázsony, Veszprém vm. (Bőczy Gábor); 1867: Pest VI., Gyár u. 17. (Dr. Kovács Ernő); 1876: Hajós, Pest vm. (Martinovits József); 1879: Lövő, Sopron vm. (Horváth Kálmán); 1882: Máriafölde, Torontál vm. (Popovits Sztaniszláv); 1883: Alibunár, Torontál vm. (Grób István); 1884: Csurog, Bács-Bodrog vm. (Ember István); 1888: Csonoplya, Bács-Bodrog vm. (Schwebler Mátyás); 1892: Nagymágócs, Csongrád vm. (Reiner Dezső); 1897: Egeres, Kolozs vm. (Papp Gyula); Kerény, Bács-Bodrog vm. (Kálmán Jenő); 1900: Komló, Baranya vm. (Hübner József); Kudzsir, Hunyad vm. (Csaszkóczy Gyula); 1901: Regőcze, Bács-Bodrog vm. (Pocskay Béla); 1904: Tápiósüly, Pest vm. (Pehr Ernő); 1908: Gyömrő, Pest vm. (Hajász Pál); 1909: Pestújhely, Pest vm. (Schönfeld Jenő); 1911: Győr, Győr vm. (Mohilla Rezső); 1912: Csesztreg, Zala vm. (Ferenczy Árpád); Zalaapáti, Zala vm. (Orosz Ferenc); 1913: Somogykeszthely, Somogy vm. (Klázer Gyula); 1915: Bőnyrétalap, Gömör vm. (Budai Bálint); 1917: Érsekújvár, Nyitra vm. (Jakubovich Dezső) - Segítő Szűz Mária 1792: Temesvár, Temes vm. (Jahner Rezső); 1851: Jászárokszállás, Jászság (Guttmann Sándor); 1856: Elek, Békés vm. (Bács Béla); 1877: Kiskunfélegyháza, Pest vm. (Gellér János); 1895: Petre, Torontál vm. (Engelhardt Rezső); 1900: Királyhida, Moson vm. (Fasmann Jenő); 1903: Nagylajosfalva, Torontál vm. (Szabó M. Ervin); 1910: Lengyel, Tolna vm. (Führer Andor); 1913: Pilisvörösvár, Pest vm. (Ambrus Antal): 1914: Kurtakeszi, Komárom vm. (Kövér Ödön); 1917: Felsőgöd, Pest vm. (Orosz László); 1918: Tószeg, Pest vm. (Papp Vilmos) - Szt András 1897: Tahitótfalu, Pest vm. (Polereczky Ferenc) - Szt Anna 1836: Detta, Temes vm. (Feigl Ede); 1885: Szany, Sopron vm. (Makray József); 1886: Mélykút, Bács-Bodrog vm. (Erdős Gerő); 1890: Homonna, Zemplén vm. (Fábián Arnold); 1892: Bp. IX., Soroksári út 70. (Barts Emil); 1894: Kölcse, Szatmár vm. (Ladányi Kálmán); 1896: Lőrinci, Nógrád vm. (Hóllós Károly); 1898: Tiszahegyes, Torontál vm. (Tomsich Kálmán); 1901: Szentes, Csongrád vm. (Mecs Balogh Lajos); 1907: Eger, Heves vm. (Velcsey István); Pápa, Veszprém vm. (Németh Dezső); 1913: Szered, Pozsony vm. (Rónai Dezső) -

Szt Antal 1853: Parád, Heves vm. (Bélley Dezső); 1889: Árkod, Torontál vm. (Wéber Flóris); 1900: Móricföld, Temes vm. (Benda Károly); 1903: Temesvár, Temes vm. (Albrecht Gusztáv); Soroksár, Pest vm. (Fürst Elemér); Szerencs, Zemplén vm. (Kolos Tibor); 1904: Apatin, Bács-Bodrog vm. (Imrig Károly); Ungvár, Ung vm. (Tomcsányi Ödön); 1906: Zalaegerszeg, Zala vm. (Hrabovszky Rezső); 1907: Vágújhely, Nyitra vm. (Sztechay Dezső); Nagykanizsa, Zala vm. (Szabó Albert); 1909: Bogács, Borsod vm. (Jezsó Artur); Cseszte, Pozsony vm. (Érdy István); Garadna, Abaúj-Torna vm. (Székely Béla); Vácz, Pest vm. (Göllner Hugó); 1911: Nagyvárad, Bihar vm. (Atlasz Lajos); Sárvár, Vas vm. (Rusznyák Lajos); Sátoraljaújhely, Zemplén vm. (Éhlert Gyula); 1912: Hercegszántó, Bács-Bodrog vm. (Bieliczky Károly); 1913: Vármező, Szilágy vm. (Kiss Miklós); 1914: Városlőd, Veszprém vm. (Wellmann Károly); Zohor, Pozsony vm. (Menich János); 1915: Tesőld-Kendetelep, Temes vm. (Pintér Barnabás); 1918: Gelse, Zala vm. (Pfeiffer József) - Szt Bernát 1849: Zirc, Veszprém vm. (Raák Gyula) - Szt Bertalan 1899: Bp. VI., Andrássy u. 55. (Ladányi Zoltán); 1911: Gyöngyös, Heves vm. (Boros Aladár) - Szt Borbála 1885: Mecsekszabolcs, Baranya vm. (Balogh Gyula örök.); 1904: Zsilyvajdejvulkán, Hunyad vm. (Papp Sándor) - Szt Család 1905: Bp. VIII., Práter u. 45. (Rasztner és dr. Wéber); 1907: Magyarfalu, Pozsony vm. (Kahay József); Szt Endre: 1911: Bp. III., Szentendrei u. 42. (Szathmáry Sámuel) - Magyarországi Szt Erzsébet 1891: Bácsbokod, Bács-Bodrog vm. (Forkly Vidor) - Szt Erzsébet 1884: Hédervár, Győr vm. (Göltl Pál); 1893: Komját, Nyitra vm. (Winkler István); 1894: Erzsébetfalva, Pest vm. (Reiner Miksa); 1894: Zombor, Bács-Bodrog vm. (Tárczay István); 1896: Arad, Arad vm. (Berger Gyula); 1903: Kishegyes, Bács-Bodrog vm. (Prokecz Károly); Madaras, Bács-Bodrog vm. (Klein Emil); Máramarossziget, Máramaros vm. (Kelemen Zoltán); 1906: Vértesacsa, Fejér vm. (Janovits István); 1907: Kula, Bács-Bodrog vm. (Gergelyi József); 1907: Pozsony, Pozsony vm. (Zmertych László); 1911: Kecskemét, Pest vm. (Karczag Lőrinc); 1912: Sopron, Sopron vm. (Lelovits József) - Szt Ferenc 1872: Pest, Ferencváros ( IX., Üllői u. 59., Cinner Zoltán); 1888: Dés, Szolnok-Doboka vm. (Litschel Emil); 1902: Nyírbátor, Szabolcs vm. (Boldizsár Imre); 1912: Győr, Győr vm. (Korbuly Dezső) - Szt Flórián 1895: Bp. III., Flórián tér 9. (Meisels Ákos) - Szt Gellért 1888: Bp., Fehérvári út 12. (Magyary-Kossa Gusztáv) - Szt György 1710: Kolozsvár, Kolozs vm. (Dr. Hintz György); 1796: Szentgrót, Zala vm. (Botfy Péter); 1796: Szentgyörgy, Pozsony vm. (Pecsner Gyula); 1822: Homonna, Zemplén vm. (Atlasz Lajos); 1869: Szeged, Csongrád vm. (Frankl Antal); 1882: Fót, Pest vm. (Suller Károly); 1885: Kolozs, Kolozs vm. (Kovássy Endre); 1886: Bp. VI., Teréz krt. 37. (Tauffer Gábor); 1887: Oravicabánya, Krassó-Szörény vm. (Orosz Adolf); 1890: Brád, Hunyad vm. (Nagy György); 1906: Sajkásgyörgye, Bács-Bodrog vm. (Dragon Gyula); 1907: Pozsonyligetfalu, Pozsony vm. (Scholcz Jenő); 1908: Pécs, Baranya vm. (Török János) - Szt György lovag 1884: Sásd, Baranya vm. (Mózessy Géza) - Szt György vitéz 1891: Hosszúaszó, Kis-Küküllő vm. (Mészáros Lajos) - Szentháromság 1600: Pozsony, Pozsony vm. (Hegedűs József); 1688: Pest, Belváros ( V., Váci u. 34. Dr. Budai Emil); 1741: Szécsény, Nógrád vm. (Bolgár Miklós); 1740: Kecskemét, Pest vm. (Tóth István); 1740: Temesvár, Temes vm. (Vidor Gyula); 1749: Hódmezővásárhely, Csongrád vm. (Kristó Nagy István); 1759: Szilágysomlyó, Kraszna vm. (Szaplonczay Sándor); 1767: Szentendre, Pest vm. (Czibulka János); 1771: Újvidék, Bács-Bodrog vm. (Grossinger János); 1777: Paks, Tolna vm. (Abay Nemes Gyula); 1786: Buda, Krisztinaváros (I., Attila krt. 44., Petri Ottó); 1787: Ráckeve, Pest vm. (Németh Sándor); 1788: Szamosújvár, Belső-Szolnok vm. (Placsintár Dávid); 1791: Jászberény, Jászság (K. Révész Imre); 1792: Kunszentmárton, Nagykun ker. (Lukács Andor); 1795: Csák, Temes vm. (Tikatsch Richárd); 1795: Mohács, Baranya vm. (Schmidt Károly); 1798: Újarad, Temes vm. (Ternajgó Cesár); 1799: Rozsnyó, Gömör vm. (Pasteiner Jenő); 1802: Hőgyész, Tolna vm. (Téry Aurél); 1806: Csúz, Komárom vm. (Jezovits Kálmán); Nagyszentmiklós, Torontál vm. (Petrovics János); Székesfehérvár, Fejér vm. (Say Rezső); 1811: Eperjes, Sáros vm. (Molitorisz István); 1812: Trsztena, Árva vm. (Murin Mátyás); Pankota, Arad vm. (Örs Rezső); 1813: Szatmárnémeti, Szatmár vm. (Kun Aladár); Várpalota, Veszprém vm. (Farkas János); 1814: Zalaegerszeg, Zala vm. (Dr. Mandl Jenő);

1818: Kiskunfélegyháza, Kiskun ker. (Czira Endre); 1819: Soborsin, Arad vm. (Csathó Gábor); 1821: Szikszó, Abaúj vm. (Rimay Béla); Versec, Temes vm. (Müller Oszkár); 1822: Beodra, Torontál vm. (Kirits Simon); 1824: Arad, Arad vm. (Dr. Rozsnyai József); 1828: Nagybecskerek, Torontál vm. (Czikajló László); Torna, Torna vm. (Mattyasovszky Gyula); 1830: Tolna, Tolna vm. (Dr. Herczog Elemér); Németboly, Baranya vm. (Eőry István); 1832: Pécsvárad, Baranya vm. (Nékám Aurél); Újszentanna, Arad vm. (Zombory János); Boksánbánya, Krassó vm. (Risztics Milán); 1833: Újpécs, Torontál vm. (Muntean Sándor); 1834: Bezdán, Bács-Bodrog vm. (Samarjai Béla); Devecser, Veszprém vm. (Balogh Mihály); Szeged, Csongrád vm. (Leringer Gyula); 1835: Fadd, Tolna vm. (Bozóky János); Alsólendva, Zala vm. (Fuss F. Nándor); 1836: Nagylak, Csanád vm. (Spergely Imre); Monor, Pest vm. (Jamniczky Dénes); Bátaszék, Tolna vm. (Pongrácz Lajos); Billéd, Torontál vm. (Becker János); 1841: Pilisvörösvár, Pest vm. (Krébesz László); 1842: Csepreg, Sopron vm. (Floderer Jenő); 1843: Ada, Bács-Bodrog vm. (Zulick Rezső); Baja, Bács-Bodrog vm. (Beleznay Károly); Szeghalom, Békés vm. (Kiss Ferenc); 1845: Kolozsvár, Kolozs vm. (Lukács Dénes); 1846: Illava, Trencsén vm. (Bossányi Kornél); 1848: Nagybajom, Bihar vm. (Mezey Lajos); 1850: Párkány, Esztergom vm. (Nagy István); 1851: Nagykároly, Szatmár vm. (ifj. Nonn János); 1854: Gyula, Békés vm. (Nagy Jenő); 1855: Balmazújváros, Szabolcs vm. (Jónap Aladár); 1856: Szepesófalu, Szepes vm. (Faigel Károly); 1857: Dunaföldvár, Tolna vm. (Faludi Jenő); 1859: Bégaszentgyörgy, Torontál vm. (Szerdahelyi Károly); 1860: Dacsa, Zala vm. (Bichler Gyula); 1861: Újverbász, Bács-Bodrog vm. (Schuch Károly); Alsómecenzéf, Abaúj vm. (Szurkay Viktor); 1862: Petrőcz, Bács-Bodrog vm. (Ivánkovits Ernő); 1863: Vasvár, Vas vm. (Fialla József); Stájerlak, Krassó-Szörény vm. (id. Környei Béla); 1864: Dunapentele, Fejér vm. (Szűcs Ernő); Temerin, Bács-Bodrog vm. (Widrich Soma); Kassa, Abaúj vm. (Dr. Gárdonyi Ernő); 1866: Perlász, Torontál vm. (Gavanszky József); 1867: Ercsi, Pest vm. (Tschepen Dezső); 1868: Fehértemplom, Temes vm. (Pokorny Dezső); 1869: Temesvár, Temes vm. (Vidor Gyula); Solt, Pest vm. (Értékes Lajos); 1870: Melence, Torontál vm. (Mijin Vazul); 1874: Nagykárolyfalva, Temes vm. (Győrffy Gábor); 1877: Mosonszentjános, Moson vm. (Győrffy József); 1881: Liebling, Temes vm. (Frenda Árpád); 1882: Csíkszépvíz, Csík vm. (Teutsch Frigyes); Jászkarajenő, Pest vm. (Zombory György); Érd, Pest vm. (Horváth Aladár); 1883: Szászvár, Baranya vm. (Balta László); Dunaszekcső, Baranya vm. (Frimmer József); Nagyősz, Torontál vm. (Nepper Róbert); 1884: Nádasd, Baranya vm. (Mesterházy Károly); 1885: Ógyalla, Komárom vm. (Királyi Miklós); Vaskoh, Bihar vm. (Kazay Endre); 1886: Bácsvaskút, Bács-Bodrog vm. (Thold István); Királydaróc, Szatmár vm. (Kulcsár Valér); 1887: Páncélcseh, Szolnok-Doboka vm. (Merza Lukács); 1888: Jászalsószentgyörgy, Szolnok vm. (Lukács József); 1889: Jászó, Abaúj-Torna vm. (Német Ármin); 1890: Kecel, Pest vm. (Niehold Mihály); Zernest, Fogaras vm. (Cutéán Aurél); 1892: Szakálháza, Temes vm. (Szabados István); 1894: Czibakháza, Szolnok vm. (Mertz Gusztáv); Győr, Győr vm. (Stinner Imre); 1895: Nagyvárad, Bihar vm. (Dr. Raáber Árpád); Kevedobra, Torontál vm. (Wágner Ágost); 1896: Galagonyás, Torontál vm. (Filip János); 1897: Gara, Bács-Bodrog vm. (Etivel Zoltán); 1898: Rum, Vas vm. (Bokor Jenő); 1898: Hegyfalu, Vas vm. (Eger József); 1901: Diószeg, Pozsony vm. (Hackenberger László); 1902: Jászárokszállás, Szolnok vm. (Schwarz Manó); 1903: Szentes, Csongrád vm. (Alexander Döme); 1904: Jászapáti, Szolnok vm. (Münszter Imre); Szabadka, Bács-Bodrog vm. (Gálffy György); 1905: Ópalánka, Bács-Bodrog vm. (Hainiss Berta); 1907: Alsónyárasd, Pozsony vm. (Dr. Keresztes Béla); Dorozsma, Csongrád vm. (Dániel Mihály); 1909: Sárosfa, Pozsony vm. (Szepesy Sándor); 1911: Törökszentmiklós, Szolnok vm. (Garzó Gyula); Kiskunmajsa, Pest vm. (Csábrády János); 1912: Lemes, Sáros vm. (Willinger Pál); 1913: Bellus, Trencsén vm. (Thaller Gyula); Hajdúböszörmény, Hajdú vm. (Antalóczy Kázmér); 1914: Gyergyóbékás, Csík vm. (Csergi Pap Viktor); Jám, Krassó-Szörény vm. (Ramonczay Rémusz) - Szt Hermina 1886: Bp. VII., Thököly u. 28. (Funk József) - Szt Illés Próféta 1913: Temesvár, Temes vm. (Meiszner Vilmos) - Szt Ilona 1835: Szencz, Pozsony vm. (Eleischer Antal); 1896: Üllő, Pest vm. (Faludi Rezső) - Szt Imre 1832: Kisbér, Komárom vm. (Dr. Iván Pál); 1910: Bp., Szt Imre hg. u. 9. (Szegő László) -

Szt István 1608: Pozsony, Pozsony vm. (Heim Vendel); 1780: Nagykomlós, Torontál vm. (Schiffmann F.); 1793: Esztergom, Esztergom vm. (Rochlitz Artur örök.); 1795: Buda, Viziváros (Margit krt. 38., Tóth József); 1801: Pest, Belváros (V., Nádor u. 3., Bischitz Ernő); 1806: Székesfehérvár, Fejér vm. (Ifj. Pásztor Sándor); 1826: Szentgotthárd, Vas vm. (Friedrich Ödön); 1827: Nagyatád, Somogy vm. (Szabó Mihály); 1830: Gyulafehérvár, Alsó-Fehér vm. (Vlád Virgil); Lovasberény, Fejér vm. (Komjáthy János); Martonvásár, Fejér vm. (Grimm Rudolf); 1851: Újpest, Pest vm. (Dr. Szabó Béla); 1858: Arad, Arad vm. (Szondy János); 1861: Dorozsma, Csongrád vm. (Szirmai Kornél); 1864: Somogyszil, Somogy vm. (Cehe Aladár); Mindszent, Csongrád vm. (Katona István); 1868: Békéscsaba, Békés vm. (Radics Elek); 1869: Temeshidegkút, Temes vm. (Hrianka József); 1870: Szeged, Csongrád vm. (Salgó Péter); 1871: Budaőrs, Pest vm. (Levius Károly); 1872: Nagymagyar, Pozsony vm. (Kerényi Lajos); 1873: Ruttka, Turóc vm. (Keszler Ervin); 1877: Szentlőrinc, Baranya vm. (Csonka Lajos); 1880: Ozora, Tolna vm. (Páhy Dezső); 1881: Temesvár, Temes vm. (Seitz Jordán); 1882: Kisbecskerek, Temes vm. (Basel Elek); 1885: Versec, Temes vm. (Rastadter József); Mezőtelegd, Bihar vm. (Szüts Samu); 1886: Szinna, Zemplén vm. (M. Csiszár Á.); Kőtelek, Szolnok vm. (Őrley Gyula); 1889: Aknaszlatina, Máramaros vm. (Szijártó Géza); 1891: Kunágota, Csanád vm. (Fejes Lajos); 1892: Székudvar, Arad vm. (Fromm D. Traugott); Nagykikinda, Torontál vm. (Naszluhácz Lajos); 1893: Nyitrazsámbokrét, Nyitra vm. (Murin Vencel); Szatmárnémeti, Szatmár vm. (Rajzinger Sándor); 1894: Kiskunfélegyháza, Pest vm. (Sz. Tóth István); 1896: Tótkomlós, Békés vm. (Adamkovits Károly); 1898: Nákófalva, Torontál vm. (özv. Lukács Gyuláné); 1903: Torontálalmás, Torontál vm. (Hindelang Jenő); 1904: Bajaszentistván, Pest vm. (Görbe Gyula); 1907: Szomolány, Pozsony vm. (Kiszling Ödön); Tallós, Pozsony vm. (Gondos Gyula); Zsolna, Trencsén vm. (Donáth Mór); 1908: Váchartyán, Pest vm. (Schaub István); 1913: Istvánfölde, Torontál vm. (Szabó Géza) - Szt István Király 1854: Győrszentmárton, Győr vm. (F. Tóth Gyula); 1858: Biharkeresztes, Bihar vm. (özv. Burger Sándorné); Zseliz, Bars vm. (Bohuniczky Sándor); 1861: Sepsiszentgyörgy, Háromszék (Kováts Tivadar); 1879: Horgos, Csongrád vm. (Tichy Béla); 1889: Lajosmizse, Pest vm. (Buttinger Árpád); 1892: Temesvár, Temes vm. (Ungváry József); 1893: Leibicz, Szepes vm. (Somogyi László Ferenc); 1894: Okány, Bihar vm. (Kovács Mihály); 1895: Kócsér, Pest vm. (Botos Imre); 1901: Bugyi, Pest vm. (Liszkay István); 1904: Kiskunhalas, Pest vm. (Czurda Vilmos örök.) - Szt János 1870: Nagykikinda, Torontál vm. (Ivácskovics Milán); 1884: Csantavér, Bács-Bodrog vm. (Basch Andor); 1886: Écska, Torontál vm. (Putits Milán); 1893: Bp. I., Széna tér 1. (Riesz Ármin); 1909: Torontáltorda, Torontál vm. (Lőffler Marcell); 1918: Óbecse, Bács-Bodrog vm. (Auer György) - Szt Jeromos 1912: Stridóvár, Zala vm. (Kovács Tamás) - Szt József 1702: Galgóc, Nyitra vm. (Bokor Károly); 1826: Pöstyén, Nyitra vm. (Meth Klára); 1836: Tamási, Tolna vm. (László Géza); 1854: Pest, Mária Terézia tér 10. (Dr. Szkalla Lajos); 1871: Csatád, Torontál vm. (Bierbaum Gyula); 1887: Omlód, Torontál vm. (Juracsek István); 1895: Békásmegyer, Pest vm. (Trajter Zoltán); Szentandrás, Temes vm. (Bürgel József); 1903: Gyula, Békés vm. (ifj. Payer Béla); 1915: Kolozsvár, Kolozs vm. (Dr. Cseresznyés Gyula) - Szt Katalin 1898: Tiszakürt, Szolnok vm. (Miksa Gyula); 1903: Nyitrabánya, Nyitra vm. (Dr. Szkicsák Jenő); 1909: Bp. X., Gergely u. 40. (Schweitzer Emil) - Szt Kereszt 1897: Újpest, Pest vm. (Váncza József); 1900: Várna, Trencsén vm. (Sipos Viktor); 1909: Bp. III., Vörösvári u. 60. (Láng József); 1917: Bp. XI., Gellért tér (Dr. Terjangó József) - Szt Keresztély 1882: Bp. VIII., Mátyás tér 3. (Dr. Filó János) - Szt Lajos 1885: Bp. V., Váci u. 70. (Dr. Hédervári Hugó) - Szt László 1854: Nagyvárad, Bihar vm. (Hegedűs Rezső); 1858: Vízakna, Alsó-Fehér vm. (Schuszter József); 1884: Bp. VIII., Rökk Szilárd u. 28. (Steiner Oszkár); 1885: Kispest, Pest vm. (Beretvás Tamás); 1888: Földeák, Csanád vm. (Boros Károly); 1897: Agárd, Zemplén vm. (Kigyóssy Ervin); 1899: Csabrendek, Zala vm. (Posgay Andor); 1900: Piliscsaba, Pest vm. (Tamás Mihály); 1909: Krasznabéltek, Szatmár vm. (Kremniczky Antal); Lónyatelep, Hunyad vm. (Görögh Dániel); 1913: Diósgyőr, Bodrog vm. (Vámosi Imre); 1914: Felsősegesd, Somogy vm. (Vida Ödön); 1918: Mezőkövesd, Borsod vm. (Morvay József) -

Szt László Király 1829: Varannó, Zemplén vm. (Gaál Sándor); 1883: Bán, Baranya vm. (Lénárt János) - Szentlélek: 1716: Pest (VI., Király u. 2., Török József); 1718: Trencsén, Trencsén vm. (Brocsek Nándor); 1748: Balassagyarmat, Nógrád vm. (Fényes Lajos); 1753: Szombathely, Vas vm. (Dr. Dvorzsky Béla); 1768: Zalaegerszeg, Zala vm. (Kaszter Sándor); 1772: Vágújhely, Nyitra vm. (Prékopa Gusztáv); 1801: Újvidék, Bács-Bodrog vm. (Plavsics Gábor); 1805: Siklós, Baranya vm. (Antal Gyula); 1807: Cegléd, Pest vm. (Jánossy Géza); 1814: Vác, Pest vm. (Szigvárt János); 1816: Budafok, Pest vm. (Tamássy Flóris); 1818: Simontornya, Tolna vm. (Pillich Ferenc); 1819: Gálszécs, Zemplén vm. (Fábry Béla); 1822: Apatin, Bács-Bodrog vm. (Rátai Dezső); 1826: Karád, Somogy vm. (Körmendy Kálmán) - 1829: Jászberény, Jászság (Hrabéczy Imre); 1837: Sopronkeresztúr, Sopron vm. (özv. Skrach Antalné); 1835: Bácsalmás, Bács-Bodrog vm. (Préfort József); 1846: Kevevára, Temes vm. (Török Gyula); 1847: Jánoshalma, Bács-Bodrog vm. (Sillye Gézáné); Kecskemét, Pest vm. (Katona Zsigmond); 1849: Tápiószele, Pest vm. (Bartóffy Jenő); 1850: Kiskunlacháza, Kiskun ker. (Télessy József); 1852: Bácsszenttamás, Bács-Bodrog vm. (Brankovics Lajos); 1861: Tótkomlós, Békés vm. (Nagy László); 1869: Siófok, Veszprém vm. (Csathó Gáborné); 1870: Baja, Bács-Bodrog vm. (Dr. Makray László); Letenye, Zala vm. (Déry József); 1872: Ács, Komárom vm. (Radákovics József); 1874: Nagykáta, Pest vm. (Baksay Béla); 1876: Cserne, Torontál vm. (Pronievicz Gábor); 1878: Kistelek, Csongrád vm. (Major Ágoston); 1879: Nagytétény, Pest vm. (Fáy Ignác); 1883: Nagyszalanta, Zólyom vm. (Vajda Miklós); Paripás, Bács-Bodrog vm. (Bartl Gyula); 1886: Kapnikbánya, Szatmár vm. (Thoroczkay Sándor); Zalalövő, Zala vm. (Erdélyi József); 1888: Kőröstarcsa, Békés vm. (Dobler Béla); 1889: Málcza, Zemplén vm. (Eötös Sámuel); 1890: Bölcske, Tolna vm. (Zlinszky Endre); 1892: Homokbálványos, Temes vm. (Mihajlovics István); 1893: Kőröshegy, Somogy vm. (Tanács Gyula); 1894: Tarján, Komárom vm. (Major Elek); Zagyvarékas, Pest vm. (Teleki Béla); 1899: Pozsony, Pozsony vm. (Madarász Imre); 1912: Nagycsákány, Vas vm. (Olert Emil) - Szt Magdolna 1893: Tápiógyörgye, Pest vm. (Saffáry Gyula) - Szt Margit 1893: Bp. VIII., Népszínház u. 23. (Korányi Lajos); Dorog, Esztergom vm. (Perl József); 1899: Rákosszentmihály, Pest vm. (Lippe Ödön); 1903: Léka, Vas vm. (Háry Antal); 1904: Mozsgó, Somogy vm. (Gáts Lajos); 1907: Szil, Sopron vm. (Bittó Károly); 1909: Solymár, Pest vm. (Szikszay Béla) - Szt Mária 1917: Tasnád, Szilágy vm. (Zilahi Kiss Miklós) - Szt Mihály 1895: Cziffer, Pozsony vm. (Hajnóczy György); 1897: Dunakeszi, Pest vm. (Breicha János) - Szt Miklós 1812: Temesvár, Temes vm. (Vida Ernő); 1845: Ólubló, Szepes vm. (Ignatovits Károly); 1883: Dolova, Torontál vm. (Anovlevis Milán); 1899: Szigetszentmiklós, Pest vm. (Khell Antal); 1911: Torontálsziget, Torontál vm. (Kálnay Zádor) - Szt Péter 1894: Bp. VIII., Rákóczi tér 2. (Varsa Ernő) - Szt Rókus 1863: Szeged, Csongrád vm. (Surjáni József), 1871: Érsekújvár, Nyitra vm. (Saád István); 1879: Vittencz, Nyitra vm. (Szabó László); 1896: Csongrád, Csongrád vm. (Weisz Béla); 1903: Szabadka, Bács-Bodrog vm. (Hoffmann József); 1910: Bp. VIII., Rákóczi út 8. (Lux Mihály) - Szt Rozália 1881: Sóskút, Fejér vm. (Tomka István) - Szentszív 1761: Pest VIII., Baross u. 44. (Réthelyi Károly) - Szt Terézia 1838: Pest VII., Király u. 49. (Simonovics Andor); 1851: Naszód, Naszód vidék (Lieb Albert); 1854: Szabadka, Bács-Bodrog vm. (Decsi Gyula); 1886: Tura, Pest vm. (Prokopovits Brunó) - Szt Vendel 1888: Bp., Külső-kerepesi út 104. (Kada István) Szt Vitus és Modestus: 1860: Fiume, Fiume vm. (Rosenkart Gusztáv) - - Szűz Mária 1799: Sasvár, Nyitra vm. (Klór József); 1807: Gyöngyös, Heves vm. (Kunetz Oszkár); 1830: Sztropkó, Zemplén vm. (Duka Tivadarné); 1854: Mokrin, Torontál vm. (Schiller Zoltán); 1861: Lugos, Krassó-Szörény vm. (Dr. Vértes Bódog); 1868: Zichyfalva, Torontál vm. (Schiller Sándor); 1870: Merczyfalva, Temes vm. (Ludwig Lipót); Nagytószeg, Torontál vm. (Schneider Róbert); 1875: Mezőörményes, Kolozs vm. (Kopeck Frigyes); 1878: Szászkabánya, Krassó-Szörény vm. (Muttnyánszky Ernőné); 1880: Honctő, Arad vm. (Molnár Istvánné); 1881: Nagyzsám, Temes vm. (Tamáskovich Gyula); 1882: Kékkő, Nógrád vm. (Káposztássy Gyula); 1883: Vágbeszterce, Trencsén vm. (Lévay György); 1884: Szenthubert, Torontál vm. (Vetye Ferenc); 1887: Pécs, Baranya vm. (Gőbel Kálmán); 1888: Arad, Arad vm. (Kárpáti János); Újkígyós, Békés vm. (Bányay Imre); 1891: Katymár, Bács-Bodrog vm. (Csepy Antal); 1892: Bodajk, Fejér vm. (K. Jeszenszky Lajos); Kápolnokmonostor, Szolnok-Doboka vm. (Fodor Miklós); 1893: Máriapócs, Szabolcs vm. (Duschek Oszkár); 1895: Ecseg, Nógrád vm. (Nagyalásonyi Pál Géza); 1897: Dognácska, Krassó-Szörény vm. (Panajoth Sándor); 1899: Berzence, Somogy vm. (May Aladár); 1912: Halászi, Moson vm. (Stockinger István); 1914: Jászszentandrás, Szolnok vm. (Szilágyi Géza); 1914: Mezőrücs, Maros-Torda vm. (Gerő Bertalan) -

Szűz Mária Isten Anyja 1848: Pest, (Wekerle S. u. 21. Zoltán Béla); 1867: Nagyberezna, Ung vm. (Both István); 1879: Öthalom, Arad vm. (Krausz Elemér) - Szűz Mária segedelme 1891: Kiszetó, Temes vm. (Tamás Géza) - Tizenkét Apostol 1881: Kristyor, Hunyad vm. (Szöllősi Arnold) - Üdvözítő 1784: Pinkafő, Vas vm. (Stőhr Manó); 1788: Baja, Bács-Bodrog vm. (Lovassy Dezső); 1798: Óbecse, Bács-Bodrog vm. (Szmik Gyula); 1825: Verbó, Nyitra vm. (Bobok Géza örök.); 1831: Mezőkövesd, Borsod vm. (Falcsik Gábor); 1838: Bács, Bács-Bodrog vm. (Gebauer Emil); 1845: Verespatak, Alsó-Fehér vm. (Moldován Lajos); 1865: Ószivác, Bács-Bodrog vm. (Merkel Ádám); 1872: Bajmok, Bács-Bodrog vm. (Virág Gyula); 1887: Ipolyróna, Nógrád vm. (Abonyi Endre); 1908: Jablona, Árva vm. (Sterczula Jenő); 1910: Deményháza, Maros-Torda vm. (Sztankovszky József); 1913: Czinfalva, Pest vm. (Egész Lőrinc) - Védanya 1780: Szabadka, Bács-Bodrog vm. (Milassin Illés); 1812: Kula, Bács-Bodrog vm. (Mály László); Németpalánka, Bács-Bodrog vm. (Hondl Imre); 1886: Bereck, Háromszék vm. (Szini Albert); 1897: Bácsszentiván, Bács-Bodrog vm. (Csikós Ede) - Védangyal 1858: Sarkad, Bihar vm. (Wieland Gyula); Torda, Torda vm. (Balázs Ferenc); 1883: Temesgyarmat, Temes vm. (Vaniss László); 1907: Székelyhíd, Bihar vm. (Szabó Béla); 1912: Keresztényfalva, Brassó vm. (Májai Henrik). Gr.I.-H.L.

Simon Imre: M. Gyógyszerészek Évkv-e 1862. Temesvár, 1862. - Gyógyszerészek Naptára 1868. évre. Pest, 1868. - Schédy Sándor: Gyógyszerészek Naptára ... évre. Bp., 1873-86. -Gyógyszerészi zsebnaptárak (gyógyszerészek évkv-ei) Pest, 1864; Bp., 1876-1920, 1922. - Böszörményi János kézirata. Uo., 1886/87. - Csurgay Kálmán: Gyógyszerészek Évkv-e stb. és Zsebnaptára az ... évre. Uo., 1887-93. - Vondrasek J. József: Gyógyszerészi Zsebnaptár az ... évre. Uo., 1894-95. - Karlovszky Geyza: Gyógyszerészek Évkv-e ... évre. Uo., 1896-99. - Gyógyszerészi Értes. 1898:243. (Ernyey József: A szerzetesr-ek ~ai hazánkban) - Dr. Varságh Zoltán: Gyógyszerészek Zsebnaptára az ... évre. Uo., 1900-18, 1920. - M. Gyógyszerésztud. Társ. Értes. 1932:182. (Ernyey József: Szerzetesrendjeink ~ai) - Szentiványi Szász Tihamér: Gyógyszerészeti Alm. Bp., 1942-44. - Rupp I-III. - Baradlai-Bársony I. (Abay Nemes Gyula: A mo-i jezsuita ~ak és gyógyszerészek); I:215. (Mura József Fülöp: A mo-i irgalmasr. ~ai és gyógyszerészei) - Communic. de Hist. Artis Medicinae 1974:199. (Vida Mária: Tört. és iparműv. értékű ~i berendezések mo-i topográfiája); 1984:137. (Grabarits István-Grabaritsné Ihász Zsuzsanna: Az osztr. jezsuita rtart. ~ai és patikusai 1716-1773).