Magyar Katolikus Lexikon > G > gyógyító büntetés


gyógyító büntetés, cenzúra: a kánonjog sajátossága, büntetés, melynek célja az elkövető makacsságának megváltoztatása. - Ált. bizonyos lelki javaktól fosztja meg a tettest, melyek azonban nem tisztán belső, hanem valamiképpen külső jellegűek is (pl. szentségekben való részesülés). Csak 3 féle ~ van: →kiközösítés, →egyházi tilalom és →felfüggesztés (vö. 1312.k. 1.§ 1). A ~ek természetéből adódik, hogy a törvényhozónak csak a legnagyobb mérséklettel és igen súlyos cselekményekre szabad rendelnie (1318.k.). Ugyanígy csak (legalább egyszeri) előzetes figyelmeztetés után szabható ki érvényesen (vö. 1347.k. 1.§), s csak akkor engedhető el, ha az elkövető felhagyott a makacssággal (1358.k. 1.§). Ha viszont az elkövető felhagy a makacssággal, nem szabad tőle az elengedést megtagadni (uo.). A makacssággal az hagyott fel, aki a →büntetendő cselekményt valóban megbánta, a károkat és a botrányt kellően helyrehozta v. ezt legalább komolyan megígérte (1347.k. 2.§). - Ugyancsak a ~ek jellegéből fakad, hogy nem lehet őket kiszabni teljesen megszűnt magatartás miatt, sem pedig örökre v. meghatározott időre. Akkor kell ugyanis feloldani őket, mikor a makacsság véget ér. - Ha szt szolgálatot teljesítő személyt valamilyen ~ eltilt a szentségek v. szentelmények végzésétől, a rendi v. az egyházkormányzati hatalom gyakorlásától, ebből lpászt. nehézségek adódhatnak. A lelkek javára különösen sürgős szükség lehet a szentségek kiszolgáltatására. Ugyancsak fontos szempont a tettes jó hírének megőrzése a külső fórumon akkor, mikor a büntetés (v. akár az alapjául szolgáló cselekmény is) rejtett. Mindezek miatt az egyhjog bizonyos esetekben a ~ek tilalmainak felfüggesztődését rendeli el. Bármely ~ esetén, mely eltilt a szentségek v. a szentelmények végzésétől v. a kormányzati intézkedések hozatalától, a tilalom felfüggesztődik, ha ez halálveszélyben lévő hívők ellátásához szükséges (1335.k., vö. pl. 976.k.). - Ki nem nyilvánított önmagától beálló ~ esetén a cenzúrával járó ilyen tilalom felfüggesztődik ezenkívül akkor is, ha a szentséget, szentelményt v. kormányzati intézkedést egy hívő kéri. Ezt pedig bármely megfelelő okból szabad kérnie (1335.k.). E.P.

Erdő 1991:493.