Magyar Katolikus Lexikon > G > gubacs-szentlőrinci ütközet


gubacs-szentlőrinci ütközet, 1514. jún. 21/23.: a →Dózsa-féle parasztháború ütközete Pest mellett: Bornemisza János budai várnagy szétverte a vsz. Dózsa Gergely által vezetett parasztsereget. - A fölkelő sereg, melynek létszámát 1500 főre becsülik, Pestet és Budát veszélyeztette, mikor Bornemisza, a jelen nem lévő Perényi Imre nádor katonáival, a környékbeli nemességgel s a budai és pesti polgárok által fogadott gyalogos zsoldosokkal, 500-1200 főnyi sereggel fordult szembe a részben hajdúkból álló fölkelőkkel; a további erősítéseket be nem várva kelt át a Dunán. Pest külvárosától alvezérét, aki talán Tomori Pál volt, küldte a parasztok tábora felé földerítés céljából. A fölkelők lovasai megtámadták a felderítő csapatot, de az a támadókat visszaverve nagy vagdalkozás után táborukba űzte őket vissza. A foglyokat, kik között egy pap is volt, Bornemiszához vitték, ki valamennyit lefejeztette. A várnagy hírnököket küldött a fölkelők táborába, kik fölszólították őket, hogy térjenek haza, nem lesz bántódásuk. A sereg egy része talán föloszlott, a maradék sereget néhány ágyúlövés után a várnagy megtámadta a könnyűlovassággal majd a nehézlovassággal, és teljesen szétverte őket. Bornemisza csak az isaszegi erdőig engedte üldözni a menekülőket, majd diadalmenetben tért vissza Budára. Dózsa Gergelynek sikerült elmenekülnie, de a fölkelők elfogott vezetőit lefejezték v. karóba húzták. B.A.

Márki Sándor: Dósa György. Bp., 1913. - Hadtört. Közl. 1914. (Márki Sándor: A m. parasztháború 1514-ben) - Barta-Fekete Nagy 1973. - Mo. hadtört. I:655.