🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > G > grunwaldi csata
következő 🡲

grunwaldi csata: 1. 1410. VII. 15: a II. Jagelló Ulászló lengy. kir. és unokatestvére, Vitold litván nagyhg. vezette lengy-litván unió első katonai sikere az Ulrich v. Jungingen nagymester vezette →német lovagrendi csapatokkal szemben. Hosszas katonai és diplomáciai előkészítés után Olstyntól DNy-ra, Grunwald (Tannenberg) helység közelében az or., tatár és cseh segédcsapatokkal 16-20.000 főre duzzasztott, másfélszeres túlerőben lévő lengy-ek döntő vereséget mértek a lovagrendre, mely ezt katonailag soha nem heverte ki. Elesett a nagymester s több mint 200 lovagtestvér. A vereség közvetlen következményei mérsékeltek: a lengy-ek hiába ostromolták az erős lovagi várakat, pl. Marienburgot (1994: Malbork) 8 héten át, 1411. II. 1: a toruńi békében a rend lemondott Mazoviáról, Dobrzyńról, és hadisarcot fizetett. Zsigmond m. kir. és 1410. IX. 20-tól ném-róm. cs. mint a lovagrend legfőbb hűbérura a ~ idején a r-et támogatta. 1409. XII. 20. óta formailag is szövetségese volt, s így 1410. IX-X: megtámadta D-Lengyo-ot. Zsigmond 1412: a lovagok által fizetendő váltságdíj egy részéért elzálogosította a lengy-eknek a 13 szepesi várost, mely Lengyo. első fölosztásáig annak zálogbirtoka (→szepesi szász városok). - 2. 1914. VIII. 26-30: az I. vh. legnagyobb bekerítő hadművelete Grunwaldtól K-re, melynek során a 8. ném. hadsereg (Hindenburg, Ludendorff vezérkari főn.) fölmorzsolta a Szamszonov vezette 2. cári (Narew) hadsereget. A ném. tört-írás az 1410. évi vereségre emlékezve nevezte el tannenbergi csatának. Ve.L.

1. Perényi József: Lengyo. tört. Bp., 1972:58. - Ekdahl, Sven: Die Schlacht bei Tannenberg 1410. 1. köt. Berlin, 1982. (Berliner Historische Studien 8.) - Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften in Göttingen, Phil/hist. Klasse, 3. F., 1976, 104. köt. (Ekdahl, Sven: Die Banderia Prutenorum des J. Dlugos, eine Quelle zur Schlacht bei Tannenberg 1410.) - 2. Heydecker, Joe J.: Der Grosse Krieg 1914-1918. Frankfurt am Main-Berlin, 1988.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.