Magyar Katolikus Lexikon > G > gravírozás


gravírozás: a fémművesek forgácsoló felületmegmunkáló technikája. - Nagyon élesre köszörült acélszerszámmal, a kerek famarkolatú árvésővel enyhe nyomással majdnem függőlegesen megszúrják a fémalapot, és uazzal a nyomással egyenletes barázdát húznak rajta. Az árvésővel végigjárják az előzetesen bejelölt rajzolat vonalait. A művelet során az árvéső forgácsolja a fémfelületet. Különböző formájú árvésők nemcsak írást v. egyszerű díszítővonalakat tesznek lehetővé, hanem cikcakkos trébeléssel v. csíkozással dekoratív díszítés is kerülhet a felületre. A ~nak különös jelentősége van a vésett aljú zománctechnika szempontjából, mert az ehhez szükséges vájatokat árvésővel készítik. **

Baumgarten 1985:168.