glosszolália (gör.), nyelveken szólás: az elragadtatás nyelve. -Korintusban (1Kor 12,10; 14,2-9), Cezáreában és Efezusban (ApCsel 10,46; 19,6) ismerték. Nem idegen nyelven beszélést jelentett (→nyelvek adománya, →pünkösdi csoda), hanem semmilyen nyelvből ki nem mutatható hangsoroknak elragadtatott állapotban való hallatását; a ~ csak azok számára volt érthető, akiknek erre külön adományuk volt (1Kor 14,10). A →prófétálás adományától eltérően nem a közösség épülésére, a hívők hitbeli ismereteinek gyarapítására szolgált, hanem csak a Szentlélek jelenlétét tanúsította. Ezért a prófétálás fölötte állt a ~nak; a Lélek adományainak értékrendjében a ~ állt az utolsó helyen. Már Szt Pál figyelmeztet arra (14,13-19), hogy megvan a ~val való visszaélés veszélye. - A 19. sz. végén a →pünkösdistáknál, s vsz. az ő hatásukra a 20. sz. végén a karizmatikus mozgalmakban a ~ újra megjelent. **

BL:495.