Magyar Katolikus Lexikon > G > gazdasági melléképületek


gazdasági melléképületek: a paraszti gazdálkodásnak a lakóházon kívüli épületei. - Nagyobb részük a szoros értelemben vett telken, lakon v. (székelyesen) 'életen', 'benvalón', kisebb részben a kertben v. a határban állnak. A beltelkiek össze vannak építve a lakóházzal, pl. az istállók, v. a tűzveszély miatt szabadon állnak a telek végében (csűrök legtöbbje). - Rendeltetésük szerint: 1. állatoknak szánt hajlék (méhes, ól, istálló stb.); 2. a termés betakarítására való raktár (gabonás, hombár, góré, pajta); 3. munkahely (nyári konyha, faragószín, présház); 4. szerszámraktár (állás, félszer, kamara). Ált. igen kezdetleges alkotmányok s mind formájukban, mind építőtechnikájukban ősrégi elemeket őriztek meg. A lakóház építésének fejlődésére gyakran ma már csak ezeknek a melléképületeknek vizsgálatából következtethetünk. - Silányabb anyagból, kevesebb gonddal készülnek, mint a lakóház, s ált. a gazda építi őket mesterember segítsége nélkül. A veremásásnak, föld- és sármunkának, a nád, sövény, karó, kóró, tövis, dorong, palló és boronafalrakásnak, tehát mind az álló, mind a rakott falazásnak, nemkülönben a kezdetleges fedélszerkesztésnek, tetőfedésnek, tetőformának, ajtónak és zárnak, egyszóval mindannak, ami a lakóházakról már eltűnt, ezek az épületek gyakran beszédes emlékei. - A ~ olyanok, mint egy igen régi ház. A mindenféle szokásos nyeregtetős krumplis-, répásverem pl. szakasztott mása a ma már ritka, valamikor azonban igen elterjedt földháznak. Az alföldi sövényfonásos, talpas hombár, v. az erdélyi boronafalú lábas gabonás éppúgy régi építkezésünk hírmondója, mint a göcseji emeletes, erkélyes kástu. Minthogy talpakra vannak állítva, alulról is szellőznek s közülük némelyeket el is lehet vontatni, akárcsak a régi pásztorkunyhót és talpasházat. - A melléképületek közül a magyarság szemtermelő és állattartó gazdasági életének megfelelően a legfontosabb volt a csűr (→gabonaraktár) és az istálló.  **

MN I:200.