Magyar Katolikus Lexikon > G > gabonaraktár


gabonaraktár, csűr (a ném. shiure szóból), pajta (a szláv pojata szóból), magtár: nagy mennyiségű →gabona tárolására szolgáló helyiség. - 1. A Szentírásban sok helyen előfordul (Neh 10,38; Péld 3,10; Jer 50,26; Jo 1,17; Ag 1,19; a Ter 41,48 föltételezi). A palesztinai-szíriai partvidéken egyszerű ~akat építettek, de monumentális silókat, kör alakú ~akat is vágtak a sziklába, különösen a helyőrségi városokban; Bet-Seánban az egyiptomi ~ 400 hl-nél nagyobb befogadóképességű volt. A gabona beöntéséhez fent volt a nyílás, melyet létrán lehetett elérni. A nagy ~hoz spirál alakban rámpát építettek, erre fölhajthatták a gabonával megrakott szamarakat is. Bet-Semesben és Megiddóban nagyon szép, földbe, sziklába vájt, kikövezett ~at találtak; az egyik 5,80, a másik 7 m mély. Megiddóban a levezető spirál alakú lépcső is fennmaradt. Hogy az emelt alapzaton álló, hosszú, keskeny termekre tagolódó, vastag falú épületek Bet-Semesben (a rezidenciához csatlakoztatva) és Lachisban vajon ~ak voltak-e, nem lehet egyértelműen megállapítani. - 2. Mo. Ny-i felében a ~ pajta, a K-iben csűr, Nógrádban és Hevesben szárazajja, Borsodban rakodó, falun még az 1930-as években is a lakóház legfontosabb melléképülete, melyben a gabonát igen sokfelé nemcsak tárolták, hanem csépelték is. Ahol a gabonát nem csépelték (esőtlen ter-ek, K-i és D-i országok), hanem a szabadban nyomtatták, a nyomtatóhely neve szérű (szűrű: egy-gyökerű a bolgártörök gyűrű szóval). A csűr és a pajta földjét ezért sok helyen, főképp ahol nemcsak csépeltek, hanem nyomtattak is, szérűnek mondják. - A ~ (csűr és pajta) tágas, magas épület, kapuja hatalmas, hogy a rakott szekér bejárhasson rajta. Ide hányják le a kévéket, melyek csak a hordás után, sokszor csupán a tél folyamán kerülnek munkába. A cséplőknek v. nyomtatóknak s a kicsépelt gabonának és polyvának hely kell. A csűr a leghatalmasabb építmény a beltelken, főleg Erdélyben, ahol építészeti szempontból is tekintélyes alkotmány, s önállóságban legalábbis egyenrangú a székely házzal. - Az Alföldön rendszerint veremben tartották a gabonát, a csűr fogalmát nem ismerik. A gabonatartás céljait szolgáló külön szúszékok, gabonások és hombárok újabb eredetűek. **

MN I:53. - BL:470.