🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > G > Gyöngyöspata
következő 🡲

Gyöngyöspata, Pata, Heves m.: 1. település. 1200 körüli neve, Patha a ter. honfoglalás kori birtokosára utal. Anonymus szerint Árpád honfoglalói a Zagyva partján tábort ütöttek: „Akkor Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edemennek a Mátra erdőben, ahol unokájuk, Pata később várat épített.” 3-6 m magas sáncon belül rendezte be Pata vezér téli szállását. Unokája, Aba Sámuel (ur. 1041-44) feleségül vette Géza fejed. leányát, I. (Szt) István kir. (ur. 997-1038) húgát. Aba idejében épült a vártól D-re, kb. 600 m-re, az előmályi késő avar település közelében, a Póc-tetőn az 1973 nyarán föltárt Szt Péter-tp., romos falai még 1766: is álltak, körülöttük temették el a kereszteletlenül elhunyt csecsemőket. - ~ a 12. sz: főesp. székhely. Ter-e, a vár körül elterülő föld a 13. sz-ig kir. tulajdon. 1234: II. András kir. (ur. 1205-35) adománya folytán Sükkösd fia Demeter kir. főétekfogónak, a lipóci Nekcseyek ősének birtoka lett. 1299: Demeter unokái örökölték, ~ gazdája Sándor fia Dömötör lett (→Nekcsei Dömötör Bibliája). - 1459: a Felvidék kapitányává kinevezett cseh →Giskra huszita zsoldosai Zagyvafői Andriskó és Ulrik vezetésével befészkelték magukat Pata várába. A 6000 fős lovas és szekerező gyalogos sereg hozzákezdett a földvár megerősítéséhez, s onnan háborgatta a messzi környéket. Héderváry László egri pp. a losonci csata után 1451-52: Giskra fogságában volt. I. (Hunyadi) Mátyás kir. (ur. 1458-90) Rozgonyi Sebestyént küldte a →husziták ellen, aki 2000 emberével körülzárta a várat, tábort ütött ~ alatt, s alkudozásra kényszerítette a huszitákat. Mivel azonban Héderváry zsoldosai fizetség híján elszéledtek, Rozgonyi is kénytelen volt visszavonulni a Tarna völgyébe. VII: maga a kir. jött ~ segítségére, s néhány napos kemény ostrom után VII. 18: a csehek szabad elvonulás fejében föladták a várat. Mátyás kir. a „sok és súlyos kárt szenvedett” Patát mezővárosi rangra emelte, s mentesítette a kamara haszna alól. Kegyúri jogon káplánjának, Nenkei György egri knk-nak adományozta a 100 arany dukátot jövedelmező patai főespséget. - A 16. sz. 1. felében Losonczy Albert fia, István a falu földesura, aki Országh Mihály fiának özvegyével az egész hatalmas birtokot megörökölte. Halála, 1552 u. családja és az Országh-örökösök torzsalkodtak ~ birtoklásáért. 1567: ~ Miksa kir. birtokába került, aki Guti Országh Borbála férjének, Török Ferenc dunántúli főkapitánynak adományozta. Az adományozás azonban már csak névleges, mert 1544: a falu török kézre került. Az egri kápt. Kassára, ill. Jászóra menekült a török elől, s a ~i főesp. velük tartott. - A 15. sz. végén ~ a vm. egyik legjelentősebb, Eger és Gyöngyös után a 3. települése. Lakossága csekély gabonatermelés és állattartás mellett főleg bortermeléssel foglalkozott. A török kincstári birtokok népe a sokszor alig elviselhető adózás mellett viszonylagos védelmet élvezett. Nemegyszer a budai basa, a budai defterdár, az egri pasa, sőt 1679: maga a szultán vette védelmébe a harácsoló török portyákkal s a területre ismételten be-betörő hajdúkkal szemben adózó rájáit. A török uralom alatt, ha meg is fogyatkozott a falu népe, még mindig a megye legjelentősebb községei közé tartozott. 1685: a hódoltság utolsó évében Heves fizetésképtelen falvai közt a legnépesebb. -

2. plébánia az egri főegyhm. patai-felső esp. ker-ében. 1150 e. alapították. A kk-ban 2 tp-a volt: a várban a főesperesi Szt Péter ap-tp., a faluban a Kisboldogasszony-plébtp. Az első Szt Péter-tp. a 11. sz. elején épült, egyenes szentélyzáródással, zömök, téglalap alakú hajóval, a szentélyt előbb síkfödém, majd boltozat fedte. Körülötte temetőt nyitottak. E tp-ot 1150-75: lebontották. Helyén négyzetes hajóval, vsz. 2-2 pillérrel osztott belső térrel, íves szentélyzáródással boltozott Szt Péter-tp-ot emeltek. A 13. sz: az É-i hajóhoz oldalkpnát építettek temetkezési helyül. Vsz. 1250-1530: temetkezési tilalom volt a tp-ban és körülötte. 1526-44: a tp-hajóban és az oldalkpnában újra temetkeztek. A 18. sz. elején már senki nem tudta, mikor és hogyan vált rommá a tp., ahová vsz. 1850-ig a kereszteletlen gyermekeket temették. A 18. sz. végén a még álló falak a falubeliek kőbányája volt. - Az első plébtp. 1150-75: épült. Alapfalait a mai Kisboldogasszony-tp. ÉNy-i negyedében tárták föl. Az agyagba rakott patakkőből falazott tp. hajója 8,50 x 6,60 m területű volt, K felé 3,50 m mélységű félköríves sztély csatlakozott hozzá. A 13. sz. 1. felében négyzetes, feljebb nyolcszögű hasábban folytatódó torony épült a homlokzat elé, alapfalai ma is láthatók. A toronyépítéssel közel egyidőben bővítették a kegyúri karzatos tp-ot: É-i oldalához kétszakaszos, támpilléres, keresztboltozattal fedett kpnát építettek. Vsz. ez volt a régi írásokban emlegetett Szt András-kpna. - Az 1330-as években a kis román tp. szentélye helyébe egyenesen záródó, tágasabb szentélyt építettek, É-i falát, a másodlagosan beépített román ív alatt és fölött az ap-ok álló alakja díszítette, fölöttük Mária születésének, a tp. búcsúünnepének képével. A szépen kifestett kegyúri tp. hamarosan szűknek bizonyult, ezért a tp. D-i oldalához épített sokszögzáródású hajóval bővítették, melyet egybenyitottak a tp-mal, s így kétszeresére növelték. A D-i falat borító, Jézus életét elbeszélő falképsorozatból megmaradt a föltámadt Krisztus és a hitetlen Tamás ap. találkozásának jelenete. A képek 1437 e. készülhettek. - 1455: és 1460: ~ új birtokosa, Guti Országh Mihály és Losonczy Albert ismét bővítette a tp-ot: lebontották a tárnokmester szentélyét a D-i hajó sokszögzáródású szentélyével együtt, és a kéthajós tp-testet összefogó új, sokszögzáródású szentélyfejet építettek az Anjou-kori oszlopok és szépen megmunkált oszlopfejek felhasználásával. A D-i falon a falképek megrongálásával nagyobb ablakokat törtek. Az egész tp-ot szépen tagolt hálóboltozattal fedték le. Lebontották a megrongálódott román kori tornyot, és D-i alapfalainak felhasználásával négyzetes alapú, nyolcszögben folytatódó, új, magasabb tornyot emeltek, amelynek Ny-i oldalán lépcsős díszű kapuzatot nyitottak. A kapu fölött befalazott fejet Pata vezér képmásának tartják a pataiak. A tp. különös rajzolatú emberfejes konzolaira támaszkodó boltozati bordákat piros, fekete, sárga, a kőosztást utánzó festéssel látták el, s az É-i falon megmaradt →imago pietatis tanúsága szerint az épület falait festményekkel díszítették. - A szentély ÉK-i falába súlyosan formált, kő szentségházat építettek. A pasztofórium finoman faragott Krisztus-fejre támaszkodik, ormán esetlen, nehézkes kereszttel. A fülkét rusztikusan megmunkált gótikus vasrács védi. A régi oltár kőtalapzata tanúsítja, hogy egykor a Jessze-fa helyén színes képekből egyberótt szárnyasoltár állt. - A késő gótikus koncepció az esetlegességeket tükröző kéthajós tp-teret szerves egységgé formálta. A korábbi építési szakaszban a román kori és gótikus hajóból a D-i fal áttörésével formálódott a viszonylagos belső egység. Tovább bonyolította a teret az É-i hajóhoz épített és két széles kapuval a hajó terébe kapcsolt kpna. Ezt a megosztott belső teret szervezte háromhajós egységgé a közfal megszüntetésével és a beépített pillérekkel a késő gótikus szakasz építésze. - A Ny-i toronyhomlokzat lépcsős szerkezetű kapuzata a kassai Szt Erzsébet-tp. mesterien faragott kapuzataira utal. A legyezőszerűen kibomló bordalefutásokat alátámasztó konzolok plasztikus maszkjai a magyar késő gótika egyik legszebb emlékévé teszik a tp-ot. A 16. sz. 1. felében épült a tp. D-i, kódisállásos előcsarnoka az egyik gótikus ablak részleges elfalazásával. Az É-i falon olvasható lat. felirat szerint „ezt az Istenanyának, Máriának szentelt templomot most újravakolták és cserepezték Maka Miklós és Kesköny Jakab derék templomatyák áldozatkészségéből 1610. okt. 13.”. A boltozat beomlásakor a tp. szárnyasoltárai is elpusztultak, csupán a kőből falazott oltárasztalok maradtak a helyükön. Amikor a falu plnosa visszatért Jászóról, lengy. mesterekkel hatalmas főoltárt építtetett, az elpusztult szárnyasoltár formai indítását követve. Főoltára a →gyöngyöspatai Jessze-fa oltár. - A tp. D-i hajójában 1653: Szt Mihály-oltárt állítottak föl Király Mihály ~i plnos áldozatkészségéből, akinek a helyreállítás során előkerült sírlapját a szentélyben helyezték el. Az arkangyal képét keretező csavart oszlopok mellett az erényeket jelképező páncélruhás angyalok állnak, az oromzaton a Nap és a Hold fölött trónoló, angyalkórussal körülvett Szentháromság. A hordozható Mária-szobrot (18. sz. vége) népviseletes leányok viszik körmenetek alkalmával. Sátoros keretezése szép rokokó faragvány. A sekrestye hajlékony vonalú öltözőszekrényét 1750 k. faragták a régi szószék Szt Mihály-szobrával, a rokokó udvari viseletbe öltöztetett jászolfigurákkal együtt. -

1736: megújították a fallal körített tp. tornyának gerendáit, zsindelyezését. 1748-51: kibővítették az É-i oldalhajót, elbontva az É-i falhoz simuló Szt András-kpnát, újjáépítették a düledező sekrestyét, s orgonakarzatot építettek. 1746: a tp-nak 2 oltára, 5 kelyhe (egy Mátyás kir-tól), 13 miseruhája, orgonája, 4 harangja volt. 1766 k. a sztély alatt kripta épült. 1839: Forgáchné Batthyány Izabella javíttatta a torony szerkezetét és zsindelyezését. Ekkor készült az É-i hajó végén a Szentsír klasszicista építménye az ajtajára festett sírőrző katonákkal. Az 1853: készült Varsányi-féle fametszeten ábrázolt tp. külső képe erősen megváltozott, amikor Steindl Imre tervei szerint gótikussá építették át a torony barokkos hagymasisakját. A sisak tövében a körüljáróerkély faépítménye a II. vh-ig megmaradt. A háborús rongálásokat Dümmerling Ödön tervei szerint javították. - 1968: megindult restaurálását →Takács József esp-plnos kezdeményezte. Kovács Béla régész, Levárdy Ferenc műv-történész és Koppány Tibor építész irányításával az Orsz. Műemléki Felügyelőség egri építésvezetősége végezte az épületfelújítást, mely igyekezett megtartani a tp. minden művészi értékét, csak a rontó ránövésektől szabadította meg az épületet. Kibontatta a gótikus ablakok elfalazását, osztrák műemléki palával fedette át a tetőzet bádoggal agyonfoldozott héjazatát, falképrestaurátorok újították meg a tp. párkánya alatt futó festett szalagot. A gótikus csarnok szépségét megrontó barokk karzat helyére „gótikus szellemű” orgonaerkély épült a Szigeti Kilián által tervezett új orgonával (2/12 m/r), melyet 1978: az Aquincum gyár épített. Harangjait 1868: 36 cm átm. Korencs Márkné műhelye, 1870: 79 cm átm. Walser Ferenc, 1927: 124 és 101 cm átm. Szlezák László öntötte. Kegyura 1880: Jeszenák János br. - Szép ~i népszokás, hogy az asszonyok hajnali 3-kor →Gyümölcsoltó Boldogasszony zsolozsmáját végzik, abban a hitben, hogy ez volt Gábor angyal érkezésének órája. - Plébánosai: 1653: Király Mihály, 1693: Magyeri Gáspár, 1741: Botka Pál, 1754: Matuska Márton, 1765: Urkon Lázár, 1793: Brazovay László, 1795: Tóth Mihály, 1822: Grieger Ferenc, 1838: Zatykó József, 1848: Burghart József br., 1853: Sporer Alajos, 1854: Lovrich Ferdinánd, 1890: Dobrányi Károly, 1921: Kocsis Sándor, 1923: Teschler Béla, 1937: Tresó Béla, 1940: Fülöp Péter, 1943: Nagy József, 1958: Budai Lajos, 1965: Takács József, 1977: Rácz Pál, 1988: Borsos János József, 1990: Pap József, 1991: Tóth Elemér. - Oldallagosan ellátja 1989-től Gyöngyöstarjánt. - Lakói 1840: 2456 r.k., 5 ev., 26 izr., össz. 2487; 1910: 2594 r.k., 3 g.k., 1 ev., 11 ref., 64 izr., össz. 2673; 1940: 3329 r.k., 1 g.k., 4 ev., 11 ref., 14 izr., össz. 3359; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 49 ffit, 20 nőt; 1983: össz. 3102; 1990: 2814. - 1948: 7 tanerős r.k. ált. isk-jában 566 tanuló. Tóth Elemér-L.F.

Gerecze II:372. - Patay 1979, 1982. - Soós I:328. - Kovács 1987:53. - TKMK 156.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.