🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > G > Gróh
következő 🡲

Gróh Gyula (Esztergom, Esztergom vm., 1886. jan. 16.-Bp., 1952. febr. 23.): kémikus. - A középisk-t a kassai és rozsnyói prem. gimn-ban (kenyérkereső pályára kényszerülvén) több megszakítással végezte, közben elvégezte a felsőiparisk. vegyészeti szako-át is. Az Ampelológiai Int-ben 1904: napidíjas vegyész, 1906: kir. s-vegyész az Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson, ahol 8 é. dolgozott. 1905: beiratkozott a bpi tudegy-re, s 1909: bölcsészdr-rá avatták. 1911: Berlinben ösztöndíjasként biokémiával foglalkozott. 1914: az Állatorvosi Főisk-n s-tanár, 1915: ösztöndíjas Karlsruhéban, 1917: az Állatorvosi Főisk. ny. r. tanára, 1919/20: prorektora. 1922: a bpi tudegy-en a kémiai mechanika mtanárává képesítették. 1934: a műegy. ny. r. tanára s az Ált. Kém. Tanszék vez-je, 1936: a tudegy. ny. r. tanára s az Ált. Kémiai és Radiológiai Int. ig-ja. 1950: leváltották, 1950-51: a Gabona- és Lisztkísérleti Állomáson dolgozott. - 1915: a SZIA IV. o. tagja (1919: tagságáról a Tanácsközt. alatt lemondott, de visszavonta), 1925. V. 7: a MTA l., 1936. V. 14: r. tagjává választotta, 1949. XI. 29: tanácskozó tag lett. 1942: a M. Kémikusok Egyes-e, 1945-48: a Termtud. Társ. elnöke, 1947: a Chemical Society tagja. A radioaktivitás, a reakciókinetika és a fehérjék kém. szerkezete foglalkoztatta. Hevesi Györggyel a világon elsőnek alkalmazta a radioaktív indikáció módszerét az ólom öndiffúziójának vizsgálatára. Élete utolsó évtizedében a fehérjék kém. fölépítését tanulmányozta. - M: Az acetaldehyd oxydatiójának sebességéről chlórral és ceriammoniumnitráttal. Bp., 1909. - Chemiai laboratóriumi munkák jegyzőkönyve. Összeáll. Uo., 1916. - Ált. chemia. Uo., 1918. - Anorganikus chemia. (Utóbb: Szerves kémia) Uo., 1919. - Az ólom öndiffusiója megolvadt és szilárd állapotban. Uo., 1922. - Atomrombolás, elemátalakítás. Uo., 1935. (Függelék Gombás Páltól) - Fehérjék, vércsoportok. Uo., 1937. (Függelék Szabó Zoltántól) - Serlegbeszéd. Uo., 1938. - A kém. és vívmányai. Szerk. Erdei Gruz Tiborral. Uo., 1940. - Bepillantás a kémiába. Uo., 1949. - Fizikai kémia. Uo., 1951. - Részt vett a Termtud. Közl. szerk-ében, szerk. biz. tagja volt az Excerpta Medicának. 88

SZIA Értes. 1920:78. - MTA tagajánl. Bp., 1925, 36. - M. társad. lex. Uo., 1930. (*1866. jan. 15!) - Karczag 1932:519. - Ki kicsoda? Bp., 1936. - Ker. m. közél. alm. I:331. - MÉL I:623. Arck. (*jan. 10!) - Biographia, az Állatorvostud. Egy. elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. Bp., 1967:52. Arck. - MTA tagjai. 1975:92. - Gulyás XI:426. (s.v. Groh)

Gróh István, Groó (Nagyberezna, Ung vm., 1867. jún. 2.-Bp., 1936. márc. 16.): iparművész, művészeti író. - A középisk-t Esztergomban és Bpen végezte. A Képzőműv. Főisk-n Lotz Károly és Székely Bertalan tanítványa. Nyíregyházán, majd Rozsnyón gimn. rajztanár, 1896-1917: az Iparműv. Isk. tanára, 1917-26: ig-ja. Az isk. szaktanítást műhely-gyakorlattal kezdte. Hazai falfestmények közül restaurált néhányat (pl. a bpi Egyetemi tp-ban Bergl freskóit). Az I. vh. után bekapcsolódott a m. gör. kat-ok társad. szervezeteinek munkájába, elnöke lett a →Magyar Görög Katolikusok Országos Szövetségének; 1928: megalapította s haláláig szerk. annak hiv. lapját, a Görögkatolikus Szemlét, amelybe számos cikket írt. Tagja volt a Műemlékek Orsz. Biz-ának. - M: Négy lélek. Elb. Bp., 1899. (Groó I. néven) - M. stílusú rajzminták. Uo., 1904. - A sajómenti népies építés. Uo., 1907. - M. díszítőműv. 1-2. köt. Uo., 1908. - Nóbel Árpád kalandjai. Reg. Uo., 1912. (Gro I. néven) - Az idealista Perbetei. Reg. Uo., 1925. (Bereznai G. I. néven) - A két farkas. Reg. Uo., 1926. (Bereznai G. I. néven) - Harsányi Vénusz. Reg. Uo., 1926. - Sárarany kígyó. Ebesi gát. Uo., 1926. (Bereznai G. I. néven) - A bizánci ker. műv. első emlékei Erdélyben. Uo., 1933. - Zsidó vagyok. Reg. Uo., 1933. (Szegő Demeter néven) P.I.

ML 1935. I:418. - Irodt. 1936:127. - Iparműv. Isk. évkv-e Bp., 1936. (Nekr.) - G.k. Szle 1936:32. - K-i Egyh. 1936. V:148. - MÉL I:623. - Gulyás XI:429.


Gróh József, (Esztergom, Esztergom vm., 1886. márc. 8.–Esztergom. 1969. okt. 1.): ügyvéd, főegyházmegyei ügyész, ogy képviselő. (MKL IV/229. s.v. Groh) – Szülők: Samu adóhivatalnok, Polyánszky Viktória; neje 1919–: Komáromi Irén. Esztergomban éretts., a jogot a bpi Tudegy-en és Grácban végezte. 1904: Esztergomban nyitott ügyvédi irodát, 1908–44: az Esztergomi r. k. főegyhm. ügyésze. Az I. vh-ban katona. 1915: az Esztergomi Keresk. és Iparbank üv. ig-ja, majd eln. ig-ja, 1934–44: eln-e. 1920(?)–44: a hgprím. jogtanácsosa, a Kat. Közp. Kongruabiz. tagja. 1922: a kommün esztergomi direktóriumi tagjainak perében Kartaly István védője. 1929–44: az Esztergom városi képviselő-testület és a Komárom-Esztergom vmi that. biz. tagja. 1930: a Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944) vezette Nemzeti Radikális Párt orsz. vezetőségének tagja. 1931: átlépett a →Keresztény Szociális és Gazdasági Pártba, és a párt nem hivatalos jelöltjeként elindult az ogy. választásokon de a hivatalos jelölt →Mátéffy Viktor esp-sel szemben (48,71 %-kal) kisebbségben maradt. 1943–44: a Pest-vidéki Ügyvédi Kamara h.eln-e és az Egységes Bírói és Ügyvédi vizsgálóbiz. tagja. 1944. III. 19: a ném. megszállás után közreműködött Serédi Jusztinián hgprím. zsidóüldözést elitélő pásztorlevelének előkészítésében. 1945: belépett a Független Kisgazdapártba; XI. 4: a Fejér és Komárom-Esztergom vmi választóker. nemz. gyűl. képviselőjévé választották, Esztergom város képviselő-testületének és Komárom-Esztergom vmi that. biz. tagja. 1946. X. 2: kizárták a kisgazdapártból, mert ellenezte a házasságon kívül született gyermekek helyzetének tervezett jogi rendezését; néhány hónapig párton kívüli képviselő. 1947. VIII: csatlakozott a →Slachta Margit vezette →Keresztény Női Táborhoz, VIII. 31: a →kékcédulás választáskor a párt Komárom-Esztergom s Fejér,vm. és Székesfehérvár that. jogú város listáján bekerült az ogy-be, ahol az egyik legtöbbször fölszólaló képviselő. 1948. XII. 15: a Dobi-kormány (1948. XII. 10–1949. IX. 5.) programjának parlamenti vitájában kiállt a vallásszabadság és Mindszenty József hgprím. mellett, s kijelentette, hogy az Egyh. és az áll. viszonyának megrontása óta a kat-ok „...nem élik azt a félelemmentes életet, amelyet nekik a törvény biztosit”. Az ogy. mentelmi biz-a 2:6 arányban 6 hónapra kizárta a törv-hozásból. XII. 26(?): letartóztatták, hogy ne lehessen Mindszenty védője. 1949. III. 11: mentelmi jogát fölfüggesztették, a „köztársaság megdöntésre irányuló összeesküvés” vádjával letartóztatták. IV. 1: a Bpi Népbíróság hatos tanácsa a Matheovits Ferenc és társai elleni terrorperben a dem. államrend és a közt. büntetőjogi védelméről szóló törv-be ütköző szervezkedés miatt 2 é. fogházra ítélte. A börtön után további 27 hónapot töltött internálótáborokban, 1953 közepén szabadult. Vagyonát elkobozták; kényszerlakhelyéül Dömöst jelölték ki, 1965: költözhetett vissza Esztergomba, nyugdíjat nem kapott, Svájcban élő fia támogatta. – Írásai: Tanítók évkve (1910: Az isk. és a büntető novella), Orsz. Kat. Nagygyűlés, 30. [Bp.] 1942. X. 2–8. (Bp., 1942: Védjük a család jogait!) – M: A m. r.k. egyh. a céljog s célvagyon teóriája szempontjából. Esztergom, 1913. – Öröklési jog a m. r.k. clerus tagjai után. Uo., 1913. – Szerz-ek és szerzetek szerzési képessége és a szerz-ek utáni öröklési jog. Bp., 1930. – Portio Canonica. A r.k. egyh-at papjai hagyatékából megillető köteles hagyomány jogi természetéről. Uo., 1938. – Die Verkehrs- und Kreditbeschränkungen in der ungarischen Devisengesetzgebung von 1931 bis 1940. Esztergom, 1941. 88

M. társad. lex. 1930:198. – Osváth 1938:743. – M. Nemz. 1949. IV. 23. – Gulyás XI:431. (s. v. Groh) Gosztonyi Péter: Gróh József. Jelenkori m. tört. dokumentumok. Washington, 1988. – Vida–Vörös 1991:73. – Ogy. alman. 1947/49:141. („1906-ban jogi doktorátust szerzett a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen”)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.