Magyar Katolikus Lexikon > G > Gergely, V.


Gergely, V., Bruno (Karintia, 972.-Róma, 999. febr. 18.): XV. János utódaként 996. V. 3-999. II. 18: pápa. - Az első ném. p., a →sötét század 32. p-ja. Karintiai Ottó hg. fia, I. Ottó cs. dédunokája, III. Ottó unokatestvére. Hildebald wormsi pp. udvarában nevelkedett. Pap, a kir. udvar kp-ja, 996: Ravennában egy róm. küldöttség III. Ottótól kérte az új p. jelölését, s ő ~t jelölte, akit idegen létére a róm. klérus és nép örömmel fogadott. A 24 é. p. V. 23: cs-rá koronázta a 16 é. Ottót. Szt Adalbert ekkor másodszor tartózkodott Rómában, s ~ és a cs. sürgetésére visszatért Prágába. 997. IV: a Crescentiusok XVI. János személyében ellenp-t állítottak, aki ~t kiűzte Rómából. ~ É felé menekült, majd Paviában zsin-ot tartott, melyen az elűzött reimsi érs-et, Arnulfot visszahelyezte jogaiba. 998. II: Ottó katonákkal vitte vissza ~t Rómába, bevette az Angyalvárat és kivégeztette a lázadókat. ~ jóváhagyta a cs. kegyeltjének, Gerbertnek (II. Szilveszter) ravennai érsségét és elküldte neki a palliumot. Erélyesen lépett fel II. Róbert fr. kir. házassága ügyében. Malária áldozata lett. - Utóda 999. IV. 2: II. Szilveszter. T.J.

LThK IV:1182. - Mondin 2001:181.