Magyar Katolikus Lexikon > G > Gergely, II.


Gergely, II., Szt (Róma, 669 k.-Róma, 731. febr. 11.): Konstantin utódaként 715. V. 19-731. II. 11: pápa. - Marcellus fia. Ifjúkorától p. szolgálatban állt a lateráni palotában. I. Sergius szubdiákonussá szent., pénztárossá és kvtárossá nevezte ki. Konstantin p-t diákonusként kísérte el Konstantinápolyba, és részt vett a trullai zsinattal (III. →konstantinápolyi zsinat) kapcsolatos tárgyalásokon. - P-ként határozottan föllépett a →képrombolás ellen, amiért Izauri Leó fegyverrel támadt ellene. 719: fogadta Winfridet (Szt Bonifác), és a frízekhez küldte, majd 722: a germánok missziós pp-évé szent. A bizánciak ellen harcoló Liutprand longobárd kir-t 727: és 729: kétszer is vissza tudta tartani Róma kifosztásától. Sok tp-ot és ktort renováltatott, újjáépíttette a longobárdok által 580: lerombolt montecassinói ktort is. Nagy Szt Gergely nyomában atyja volt a →Patrimonium Petri népének, s előrevitte a fejlődést a →Egyházi Állam felé. - Ü: febr. 11. v. 13. - Utóda 731. III. 18: Szt III. Gergely. T.J.

LThK IV:1181. - BS VII:287. - Mondin 2001:113.