Magyar Katolikus Lexikon > G > Genovéva


Genovéva, Párizsi, Szt (Nanterre, Párizs mellett, 422 k.-Párizs, 502 k. jan. 3.): szűz, a „meroving Jeanne d'Arc”. - Már 6 é. korában fölvette a szűzi fátyolt Auxerre-i Germanus p. legátus kezéből. 15 é. szüzességi fogadalmat tett, s mivel ekkor még nem voltak női ktorok, otthon élt. Szülei halála után Párizsba költözött a nagynénjéhez. Életmódja a nagy pusztai remetékére emlékeztetett: csak csütörtökön és vasárnap evett, Vízkereszttől Nagycsütörtökig a cellájába zárkózott. Kortársai sok mindennel vádolták, míg 447: Germanus meglátogatta és igazolta. 451: a hunok támadása idején imádságra szólította föl Párizs népét. A ffiak a Szajnába akarták dobni, s újra csak Germanus szavára hittek neki. Kilderik, majd Klodvig tekintette tanácsadójának. ~ tp-ot építtetett Szt Dénes sírja fölé. Halála után Klodvig kir. baz-t épített sírja fölött, melyet a 12 ap-nak szteltek, később ~ tp-a lett. A fr. forr. alatt ereklyéit szétszórták, tp-át profán panteonná alakították. Ereklyéinek maradványait a közeli Saint-Etienne-du-Mont-templomban őrzik. Párizs védősztje. - Ikgr. Tiszt-e a 15-16. sz: terjedt el Eu-ban. Világi, gyakran divatos ruhában, fején a sztség koronájával életének jeleneteit számtalanszor ábrázolták a fr. műv-ben. Részletes falfestményciklusa látható Párizsban (Pantheon, P. Chavannes, 19. sz.). - Attrib-ai: kv.; többlángú, spirál formában megcsavart gyertya, melyet egy kis ördög elfúj, de egy angyal ismét meggyújt (tp-ba menet gyakran előfordult ez vele, ezért az ún. szt tűz védősztje); edény (imádságára itallal telt meg a Szt Dénes-tp. építői számára); bárány, bot, tarisznya, korona. - A gombkötők, kalaposok, kárpitosok, pásztorok védősztje, szembajok, járványok, láz esetén hívják segítségül. Ü: jan. 3.; okt. 28. - Ünnepét, ha néhány nappal később is, néhány kk. misekv-ünk számon tartja. Hazai tiszt-ének egyetlen műv. emléke Malompatak Thurzó Margit által alapított Antiochiai Szt Margit tiszt. sztelt főoltárának (1515) egyik táblaképe. Megfestését azonban alighanem névegyezésnek köszönheti: Genovéva brabanti kirné volt az egyik legkedveltebb épületes eu. népkv. hősnője. Mondája a 15. sz: bukkant föl és terjedt el, először főúri körökben. Csak a barokk idők óta vált Mo-on is kedveltté. **

LThK IV:679. - BS VI:157. - Bálint I:136. - Sachs 1980:145.

új, olvasni

Genovéva, Torres Morales, Szt (Almenara, Kasztília, Spo., 1870. jan. 3.-1956. jan. 5.): rendalapító. - 8 éves korára mindkét szülője és öt testvére közül is négyen meghaltak. 1885-94: a Szeretet Kármelitái által vezetett otthonban élt. 1887: egyik lábát amputálni kellett, ettől kezdve mankóval járt és sok fájdalmat viselt. 1911: Valenciában, majd rövidesen Spo. más részein is megalapította a Jézus Szívéről és a Szt Angyalokról nev. kongr-t, mely 1953: kapott p. jóváhagyást. - ~t II. János Pál p. 1995. I. 29: b-gá, 2003. V. 4: sztté avatta. **

Genovéva, Brabanti (8. sz.): Trieri Szigfrid felesége. - Megvádolták házasságtöréssel, ezért az erdőbe menekült kisfiával együtt, akit egy szarvastehén táplált. Itt éltek 6 é., míg férje, aki közben meggyőződött ártatlanságáról, visszafogadta. E legendát már a 15-17. sz: ábrázolták, igazán népszerűvé azonban a 18. sz: vált, amikor a romantika művészei ismételten feldolgozták (M. Schwind freskói, Weimar). - Ü.: jan. 3. - A ~-legenda és népkv. tört-éről, hazai sorsáról György Lajos adott áttekintést. Hitvesi hűségéért, béketűréséért a néphagyomány őt is kanonizálta - a RM-ban nem szerepel -, sztként emlegeti Nádasi János SJ Annus coelestis (1648), Esterházy Pál: Mennyei Korona c. művében (1696). A hazai ~-népkv-ek végső forrása a fr. Ceriziers SJ kv-e (1634), amely ford-okban gyorsan ismeretessé vált Eu-ban. Hazánkban talán Cochem Márton OFMCap (†1712) népies ízű ném. ford-a közvetítette. Az első ismert m. átd-a Láng Ádám: Genovéva. Hajdankori szép és érzékeny Történet, minden jó érzésű Emberek, különösen pedig Anyák és Gyermekek számára Iratott (Kassa, 1824). Ennek azonban már nyilván voltak előzményei. Megjelent 1842: Csíksomlyón is, ami a székely meseváltozatok forrása lehetett. Isk., főleg jezsuita, lat. nyelvű színielőadásai hazánkban: Buda (1756), Gyulafehérvár (1764), Eperjes (Genoveva a Sigefrido in venatione reperta, 1767). Hazai ném. előadások: Pest-Buda (Genovéva, Pfalzgrafin am Rhein, 1809, 1815, 1835, 1842), Sopron (1835). Jósika Miklós Nyitrán is látta a darabot ném. vándorszínészek előadásában. Jánoshegy és Turcsek ném. népi bányász színjátékai között a Genofevaspiel még a 20. sz. elején is szerepel. Láng Ádám a történetet m. játékszínre is átd.: Genovéva, az Asszonyi virtus tükre. Históriai érzékeny rajzolat. Előadták 1831: Pesten és Debrecenben, 1832: Veszprémben, 1841: Kolozsvárt. Az Esterházy Miklós eszterházi bábszínpadán előadott Genovetens ersten, zweiten, dritten und vierten Teil zenéjét Haydn szerezte. - A jászok és a temesközi magyarság körében a Genovéva keresztnév ritkásan előfordul. Sovány, szikár assz-t jellemző vasi szólás: sovány, mint Genovéva, aki annyi esztendőn át tengődött az erdők mélyében. **

Bálint I:138. - Sachs 1980:145.