Magyar Katolikus Lexikon > G > Gedeon gyapja


Gedeon gyapja: a Bír 6,36-40: elbeszélt kettős csodajel. - Amikor →Gedeon hallotta az Úr angyalától, hogy neki kell harcolnia a →midianitákkal, jelül azt kérte, hogy az éjszakára kitett gyapjú legyen harmatos, s körülötte a föld maradjon száraz; majd újabb jelként az ellenpróbát kérte: a gyapjú maradjon száraz, és a föld legyen harmatos. Ebből fölismerte, hogy az Úr valóban küldi őt. - A gyapjúcsodát többféleképp értelmezték: 1. A harmat annak az oltalomnak jelképe, amivel Isten Izr. felé fordul, a többiek ezt nélkülözték; mivel Izr. szembeszegült Krisztussal, a kegyelem elhagyta őt és a pogányokra áradt. 2. Az →égő csipkebokorhoz hasonlóan Mária szűzi anyaságának képe. - A 15. sz: ~ az →aranygyapjas rend szimbóluma lett. - Ikgr. A gyapjúcsoda legelső ábrázolása a bizánci könyvfest-ben. A kk-ban kedvelt →Mária-szimbólum lett. A 12. sz. óta az →angyali üdvözlet, ill. Jézus születésének előképe: Gedeon áll v. térdel a kiterített gyapjú előtt, melyre a harmat hullt v. amelyre a harmatfelhőben megjelenő angyal rámutat (Ypern, Jan van Eyck oltára, 15. sz.). Az előképi ciklusokban az angyal látogatása ~nál az angyali üdvözletre, ill. a hitetlen Tamásra utal. **

BS VI:85. - Kirschbaum II:125. - Sachs 1980:151.