Magyar Katolikus Lexikon > G > Gönc


Gönc, B-A-Z m.: 1. község a Zempléni-hegység Ny-i peremén, a Gönci-patak völgyében. Az Árpád-kori települést 1219: említik először. A kk-ban jelentős számú ném. telepes jött ~re. A 15. sz: egy időre a husziták is elfoglalták. 1570-1647: mezőváros és Abaúj vm. ideiglenes székhelye. A reformáció alatt jelentős kultúrközp. Itt fordította az ún. →Vizsolyi Bibliát Károli Gáspár, akit a tp. kriptájában temettek el. Jelentős volt ~ gyümölcs- (főleg kajszibarack, alma) és szőlő-termelése, híres a hordógyártása (a ~i hordó [136 l] egyben űrmérték volt a hegyaljai borok számára). - Lakói 1869: 3922; 1910: 2819; 1949: 3252; 1980: 2757. - 2. egykori pálos monostor. 1219: Guncy kirnéi majd kir. birtok volt. A Bold. Szűz tiszt. emelt pálos mon-a vsz. egy remetetelepen épült. I. (Nagy) Lajos 1371: engedélyezte a remetéknek, hogy a gönci patakon malmot állítsanak. 1429: fölsztelték tp-uk sztélyét a főoltárral és a Bold. Szűz oltárát. 1450: Mátyás paptól megkapták a Telkibánya szélén 1369 k. alapított Szt Katalin ispotályt és tp-át tartozékaival együtt. Ehhez az egri pp. is hozzájárult, azzal a föltétellel, hogy ott minden héten 2 misét mondjanak. 1464: János moldvai pp. fölsztelte a mon. tp-át 7 oltárral együtt és 40 napi búcsút engedélyezett. Birtokai: malmok, szántók, rétek, szőlők Gönc és Telkibánya határában. Vsz. 1540 u. pusztult el, amikor Serédi Gáspár a vidék mon-ait kifosztotta. 1558: György, a r. vizitátora a göncruszkai mon-ral együtt bérbe adta Gönc mezővárosnak. 1569: a r. eladta mindkét klastrom ingatlanait. Okl-ei, amelyek nagyrészt fönnmaradtak, úgy említik, hogy a gönci vár alatt (sub castro Gunch) állott. A vár helyét 500 m tszf. 1990: is Nagy Amadénak hívják, tőle É-ra kb. 300 m magasságban az erdőben találhatók a mon. romjai. A konventház a tp. É-i oldalán állott. - 3. esperesség az egri, kassai, majd újra az egri egyhm-ben. Plébániái: Abaújkér, Abaújszántó, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Fony, Göncruszka, Hejce, Hidasnémeti, Kéked, Pere, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly. - 4. plébánia. Tp-át 1332 e. ismeretlen tit. sztelték, mai Szt Imre tp-át 1448: építették. Lakói 1530: ref-ok lettek. A tp-ot a kat-ok 1695: kapták vissza. 1714: újból megalapították a pléb-t, 1736: a tp-hoz új hajót építettek. Az org-t (1/8 m/r) 1810 k. ismeretlen mester építette, 1893: az →Országh gyár átépítette. Harangjait 1923: 138 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai, 1935: 53 cm átm. Szlezák László öntötte. Kegyura 1880: Pálffy Rezső gr. - Filiája 1984: Telkibánya, 1997: Zsujta is, oldallagosan ellátja Kékedet. -

Plébánosai: 1838: Ferdinándy Sándor, 1845: Kupetz György, 1846: Kádes István, 1848: Drizsnyey János, 1892: Bódy Barna, 1922: Malicsky József, 1925: Lacza János, 1946: Sarlós György, 1947: Gál Ferenc, 1955: Juhász József, 1959: Braun István, 1965: Balogh István, 1988: Hórvölgyi László, 1995: Bertók József. - Lakói 1910: 1160 r.k., 89 g.k., 35 ev., 1317 ref., 217 izr., össz. 2818; 1940: 1456 r.k., 96 g.k., 3 g.kel., 30 ev., 1519 ref., 200 izr., 2 egyéb vall., össz. 3306; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 38 ffit, 19 nőt; 1983: össz. 2783; 1990: össz. 2474. - 1948: 6 tanerős r.k. ált. isk-jában 306 tanuló. Ke.L.-H.F.-Bertók József

1. Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros tört. (1926) - Györffy I:88. - Kiss 1983:244. - 2. Csánki I:198. - Technika 1942:162. (Babós I.) - DAP I:167. - Borsodi Levtári Évkv. 1985:582. (Bándi Zsuzsa) - 4. KTN I:92. - Genthon 1961:107. - Patay 1974. - Soós I:481.