Góg és Magóg: vsz. szír eredetű mitikus alakok a Szentírásban. - A Ter 10,2: és a 1Krón 1,5: Magóg személy, Jáfet fia. Az 1Krón 5,4: Góg Joel fia. Ez 38,2, és 39,1: Magóg ország, melynek fejedelme Góg, akit Izr. meg fog semmisíteni. A Jel-ben ~ 2 király, akik a világ végén a gonosz lelkek fölhívására harcba szállnak Isten népével, de azon a helyen, amelyet „héberül Harmagedónnak hívnak” (16,16), vereséget szenvednek. Az „ezer esztendő” elteltével a sátán seregében vonulnak Isten ellen, aki tüzet bocsát le az égből és elpusztítja őket (20,7-10). Az apokrif iratokban (Hénoch 56,4-8; 4Ezd 13), valamint a kumráni forrásokban (1QM 11,16) is megjelenik. - Az egyházatyáknál ~ az eretnekek előképei. Az alexandriai zsidó hagyományban ~ legendája összekeveredett a →Nagy Sándor-legendával. - Ikgr. A Jel illusztrációiban fordulnak elő. **

Kirschbaum II:163. - BL:499.