Magyar Katolikus Lexikon > F > friesachi dénárok


friesachi dénárok: középkori pénzek. - A karintiai Friesach a kk-ban a salzburgi érs. pénzverdéje volt, ~ alatt azonban a salzburgi érs-ek más verdéjében (Rann, Reichenburg stb.) vert dénárokat, valamint más kibocsátók, karintiai, andechsi hg-ek, görzi gr-ok stb. ter-én készült dénárjait értjük, de az e korbeli aquileiai pátr-k dénárjait is ide soroljuk. E veretek kitűnő minőségűek (15 latos = 938 ezrelék finomságúak, a 12. sz: 1,19 g, a 13. sz: 0,98 g átlagsúlyúak) és állandó értékűek voltak. - A ~ mo-i beáramlása a 12. sz. végén kezdődött. Gyors és tömeges elterjedésüket több tényező időbeni egybeesése váltotta ki: a 12/13. sz. fordulóján érte el Mo-t az a gazd. változás, amely városok alapításához, a keresk. gyors föllendüléséhez vezetett. Ez a keresk. nem elégedhetett meg a 12. sz. silány minőségű és évi újraváltásra kötelezett (→pénzújítás) dénárral. E gazd. változással együtt járt a m. külkeresk. kényszerű irányváltoztatása: Bizánc - Mánuel utáni hanyatlása következtében - nem tudott partner lenni. Így a m . külkeresk. Itália, Karintia felé fordult. Ezek váltották ki a ~ hazai forgalmát. Ennek mértékét okl-ek és gyakran több ezres leletek tömege tanúsítja. Előfordult, hogy maga a kir. is ~ban követelte járandóságát. Friesachi éremleleteink nagyrészt kölni (→kölni dénárok) és más Rajna menti városok veretei, néha ang. dénárok is előkerülnek. - A m. leletekben a 12. sz. végi, Friesachban vert súlyosabb dénárokon kívül főleg II. Eberhard salzburgi érs. (1200-46) Friesachban és Bernhard karintiai hg. (1202-56) St. Veit an der Glanban vert dénárai fordulnak elő. - A ~ hatással voltak a m. pénzverésre is. Friesachi jellegű éremképek tűntek föl a m. kir. veretein, melyek uakkor súlyosabbak is lettek, bár nem érték el az eredeti friesachiak súlyát. A m. dénárok évi beváltási kötelezettségével szemben pedig a ~ állandósága egyértelműen az utóbbiak előnyére volt. - A ~ mo-i forgalma 1241: a tatárdúlással ért véget. Közvetlen a tatárdúlás után a m. gazd. a pusztítás következtében aligha lehetett keresk. partner, a 13. sz. közepére pedig a ~ virágkora - elsősorban az ezüstbányák kimerülése miatt - Karintiában is véget ért. G.I.

Hóman 1916:284. - Numismatische Zeitschrift 1923:33. (Arnold Luschin-Ebengreuth: Friesacher Pfennige) - Acta Arch. Hung. 1969:105. (Gedai István: Fremde Münzen im Karpatenbecken aus den 11-13. Jahrhunderten)