Magyar Katolikus Lexikon > F > fogadó


fogadó: Jóllehet Palesztinában az év jelentős részében szabad ég alatt, az út mentén is el lehetett tölteni az éjszakát (vö. Ter 19,2; 28,11; Lk 21,37), az úton levők ~t is találtak, ahol megszállhattak. A ~ rendszerint egy bekerített udvarból állt, ahol helyiségek álltak az emberek és állataik rendelkezésére. Szükség esetén betegeket, sebesülteket is befogadtak ápolásra a ~ba (Lk 10,34). Az ÓSz-ben talán a tulajdonos nevén szerepel egy ilyen ~ (Jer 41,17: bizonytalan szöveg). Hogy az ÚSz-ben Lk is ilyen ~ra gondolt-e, amikor a gör. katalüma (Vg: diversorium) szóval élt (Lk 2,7: Józsefnek és Máriának nem jutott szállás), nem lehet megállapítani. 22,11 (Mk 14,14): ugyanaz a gör. szó arra a helyiségre vonatkozik, ahol Jézus a húsvéti vacsorát el akarta költeni tanítványaival; egyébként Lukács a pandokheion szóval jelöli a ~t (Lk 10,34). Felirat tanúsítja, hogy Jeruzsálemben a zsinagógák melléképületeiben zarándokok kaphattak szállást (Kr. u. 1. sz.). **

BL:443.