Magyar Katolikus Lexikon > F > főnemesség


főnemesség: a nemesség felső rétege. - A külhonihoz hasonlóan a hazai nemesség is erősen rétegződött, a fölső réteg hatalmas földbirtokok urává, a pol-t döntően befolyásoló tényezővé emelkedett. A kk. m. ~ részben a honfoglaló m. törzsek-nemzetségek előkelőinek utódaiból, részben a kir-nak tett szolgálatok fejében fölemelkedő hazai v. jövevény személyekből alakult ki. Hatalma II. András kir. (ur. 1205-35) birtokadományozó pol-ja következtében kezdett nagymértékben megerősödni a kir. hatalom rovására. IV. Béla (ur. 1235-70) megkísérelte a ~ hatalmának korlátozását, az eladományozott kir. birtokok visszaszerzését, de be kellett látnia, hogy törekvése hiábavaló, és a tatárdúlás (1241-42) után már nem akadályozta, hanem további birtokadományok útján segítette a ~ hatalmának fejlődését, mely a 13. sz. utolsó harmadára valóságos oligarchiává fejlődött, és az egyes főnemesi családok (Aba, Csák, Kőszegi, Kán stb.) vezetői országrészek kiskir-aivá válva a kir. hatalmat rendkívüli mértékben összezsugorították. A főnemesi hatalom kiépítésének egyik fő eszköze a →familiaritás volt, melynek segítségével a nagyurak szolgálatukba kényszerítették a 13. sz: kialakult köznemesség túlnyomó részét. Károly Róbert (ur. 1307-42) kir-nak szívós küzdelem, súlyos harcok árán sikerült a kiskir-ok uralmát felszámolnia. Ő és fia, Nagy Lajos (ur. 1342-82) nagyrészt új, a kir. hatalomhoz egyelőre hű ~et teremtett (Garai, Hédervári, Lackfi, Újlaki stb. családok). A nemesség jogi egyenlősége, melyet az ogy. 1351:11. tc-e kimondott, jogi fikció maradt, hiszen a hatalmas birtokok és a familiaritás intézménye továbbra is biztosították a ~ kiemelkedő hatalmát. Az Anjou-korban kialakult új ~ a 14. sz. végére a 100 évvel korábbihoz hasonló oligarchiává vált, bár Mo. ter. egységét kevésbé tudta veszélyeztetni. A ~ bárói ligái a 15. sz: a közhatalom döntő részét birtokolták, s a korszak jelentős kir-ai, Zsigmond (ur. 1387-1437) és Mátyás (ur. 1458-90) csak ideiglenesen tudták korlátozni hatalmukat, mely 1490 u. újra kóros mértékűre növekedvén a kk. m. állam bukásának egyik okozójává vált. - 1526 u. a ~ sem a m. kirságban, sem az erdélyi fejedségben nem veszélyeztette az uralkodó hatalmát. Az erdélyi ~ viszonylag szegény, a fejed. hatalma (mivel a török hatalom állt mögötte) igen erős, a Habsburg kir. hatalmának súlypontja pedig Mo-on kívül feküdt. A mo-i ~ az erdélyi fejed. segítségét is felhasználta hatalma erősítésére, de ennek határai voltak: egyrészt az erdélyi fejed. hatalmának korlátozottsága, másrészt az a körülmény, hogy a Mo-on jelentős jogokat élvező főnemesek nem akartak az erdélyi fejed. alávetett, csekély jogokkal rendelkező nemességévé válni. A mo-i ~ soraiban egyre több az új család, melyeket a kir. hatalom pártfogolt, s ezek átvették a kir-tól a török elleni védelem föladatának egy részét is. Új életre kelt a familiáris rendszer, a nagybirtok szomszédságában élő kis- és középnemesek ellátásért és zsoldért hadi szolgálatot teljesítettek a nagybirtokos várúrnak. E viszony gyakran élethosszig tartott, sőt öröklődött (szervitorok). A nagybirtokosok a 16. sz-tól öröklődő címekkel különböztették meg magukat a nemesség többi részétől. Már a 15. sz: kaptak egyes családok nagyobb kir. adományokkal kapcsolatban grófi címet (pl. a Hunyadiak Beszterce gr-jai lettek). A Habsburg kir-ok több családnak adtak nagy uradalmakkal együtt grságot, v. engedték meg gr. cím viselését valamely nagybirtok urának (pl. Erdődy, Frangepán, Nádasdy, Thurzó, Zrínyi stb.). A 17. sz: már a birtokra való tekintet nélkül adományoztak gr. címeket. A főurak és a mpp-ök 1608-tól az ogy. különváló felső tábláján jogosultak megjelenni. A 16. sz. végétől már csak a gr-okat nevezik főuraknak s azokat, kiket a király gr. cím nélkül az ország bárói közé emelt. Ezek hosszú ideig csak a magnificus, 'nagyságos' címet viselték, a 17. sz. vége óta azonban ném-osztr. mintára liber baro-nak (Freiherr) kezdték magukat nevezni, főként a m. ~be beolvadt idegen urak hatására. A ~hez új elemek járultak: magasrangú hivatalnokok, hadseregszállítók, kamarai birtokokat megvásárló bérlők és kereskedők. Ezek gyakran már az első nemzedékben megszerezték a gr. v. br. címet, s összeházasodtak a régi főnemesi családokkal. A m. főnemesek közül kevesen (Esterházy, Batthyány, Grassalkovics, Pálffy stb.) kapták meg a hg. címet. Ezek ném-róm. v. osztr. hg. címek voltak, s csak az elsőszülött fiú örökölte őket. 1526 u. 150 év alatt csak 18 új gr. és 15 új br. család nyert főúri rangot, Mária Terézia idején (ur. 1740-80) azonban már 84 gr. és 69 br. család élt Mo-on. Az 1526 utáni m. ~ már nem jelentett kiskir., a közp. hatalmat veszélyeztető erőt. Kétségtelenül megmaradt azonban a társad. vezető erejének, és befolyását csak némileg csökkentette a vm-k, majd a reformkorban a köznemesség növekvő szerepe. A m. ~ az 1848/49-es szabharcot többségében nem támogatta, s ez hozzájárult ahhoz, hogy befolyása 1867 u. némileg visszaszorult, annál is inkább, mert 1848: gazd. hatalmának alapja, a jobbágyság is megszűnt. A ~ 1918-ig a m. társad. legbefolyásosabb rétege maradt, bár gazd. erő dolgában a feltörekvő polgárság már vetélkedett vele. A kir. egyébként még 1918-ig adományozott főnemesi címeket. A főnemesek még 1919-45: is megtartották befolyásuk és vagyonuk egy részét, birtokaik szétaprózódását a hitbizományi törv. is akadályozta. 1945: a földreformmal vagyonukat elvesztették, és a Mo-on maradt volt főnemesek csak az 1980-as évek végétől mondhatják magukat egyenrangú állampolgároknak. B.A.

Schiller Bódog: Az örökös főrendiség eredete Mo-on. Bp., 1900. - Karácsonyi I-III. - Hóman-Szekfű I-V. - Eckhart 1946. - Fügedi Erik: Uram, királyom. Uo., 1974. - Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Mo-on. Uo., 1979. - Fügedi 1986.

főnemesség