Magyar Katolikus Lexikon > F > fésűs


fésűs (lat. pectenarius, ném. Kammacher): szaruból fésűt, gombot készítő kézműves mesterség. - A ~ régebben főleg szaruból dolgozott, s a díszes fésű mintáját papíron rajzolta meg, a rajz mentén fűrészelte. Egy-egy mesternek száznál is több mintája volt. Mo-on a 17. sz-tól kezdve 14 önálló ~ céhszervezet működött. A legények vándorlásra voltak kötelezve. A sok forma között nem egy akad, mely a pásztorművészet, v. →szűrszabó díszítményeire emlékeztet. - A ~ök védősztje Mária Magdolna, aki hajával törölte meg Jézus lábát. N.P.

MN II:251. - Céhkat. 1-2. köt. 1975-76. - Bálint II:75.

fésűs