Magyar Katolikus Lexikon > F > fésű


fésű (lat. pecten): kezdetben a haj és a fejbőr gondozásának eszköze, később hajtűző ékszer. Diszes formáját a sírleletek tanúsága szerint már az őskorban megkapta. Mo-on ékszerszerű díszfésűt (kontyfésűt) a nők viselnek. Amikor a férfiak hosszú hajat hordtak, a haj megtűzésére egy görbe ~t használtak.

MN II:251.