Magyar Katolikus Lexikon > F > Fonte Avellana


Fonte Avellana, Olo.: 1. kolostor. A gubbiói pp., Lodolfus 980: alapította mint Szt Kereszt remeteséget: Eremo di S. Croce di ~. 1037: lépett be Damjáni Szt Péter, aki 1039: prior lett. Vez. alatt ~ →Camaldoli párja lett, s egy új remete kongr. szellemi és adminisztratív közp-ja. - 1313: ~ szerz-ei közé lépett be →Dante Alighieri. 1325: XXII. János p. (ur. 1316-34) megszüntette a remeteséget, és ~t koinobita bencés apátsággá tette. 30 szerz. élt itt a Napóleon-féle föloszlatásig. A 19. sz. elején a szerz-ek visszatértek, de 1866: az egyesült Itália kormánya ismét elűzte őket. A szerz-ek 1935: tértek vissza, a 10-13. sz. épületeket helyreállították. Egy ideig a r. tanulm. háza volt. 2000: ~ a toszkánai remeték közp-ja. Évenként (aug-ban) tud. konf-t szerveznek. 1982. IX. 5: az alapítás 1000. évf-ján II. János Pál pápa is meglátogatta. 1980: 11 szerz. (4 pap) élt ~ban. - 2. remete kongregáció. 1076: VII. Gergely p. erősítette meg, közel 30 mon. és remeteség  kapcsolódott hozzá. 300 é. át Itália szellemi életének egyik közp-ja volt, virágzott benne a tud. és az életsztség. Camaldolival szemben a remeteséget nem egyesek különleges hivatásának, hanem a közösségi élettel egyenrangú lehetőségnek tekintették. Ezért a laikus jelentkezőket a mon-ban eltöltött novic. kihagyásával is fölvették. A böjt és vezeklés szigorúbb volt, mint a kamalduliaknál, s kezdettől fogva hangsúlyozták a tanulást. A kongr-t Szt V. Pius p. (ur. 1566-72) 1569: beolvasztotta a kamalduli kongr-ba. P.F.M.