Magyar Katolikus Lexikon > F > Finnország


Finnország, Suomi, Finland: köztársaság Európában. - Ter-e 337.032 km², ennek kb. 1/4-e a sarkkörtől É-ra fekszik. 1985: lakossága 4.890.000. Főv-a Helsinki. Határai D-en és Ny-on a Balti-tenger öblei (Finn-öböl, Botteni-öböl), ÉNy-on Svédo., É-on Norvégia, K-en Oroszo. Term. kincsei közül legjelentősebb az erdő. A lakosság 94%-a finn, 6%-a svéd anyanyelvű, É-on kb. 4000 lapp (számi) anyanyelvű ember él. Hiv. nyelve a finn és a svéd. - Fennoskandinávia ter-e a jégkorszak után, Kr. e. 8000 k. kezdett benépesedni. A mai, a finnugor nyelvcsaládba tartozó népesség időszámításunk kezdete táján érkezett a ter-re. A 11. sz-tól erősödő svéd hatásra a kerség a 12. sz: térítés útján terjedt el (Szt Henrik). Karjala bizánci hatás alatt állt. 1809: a svédek elvesztették a finn ter-eket. I. Sándor or. cár autonóm nagyhgségként elfoglalta. 1917. XII. 6: ~ visszaszerezte függetlenségét. 1939. XI. 30-1940. III. 12: háborúban állt a SZU-val. A SZU-hoz csatoltak 51.247 km²-t, a Karjalai-földszorost Viipuri városával. III. 31: a Karél Autonóm SZSZK-t Karél-Finn Szovjet Szoc. Közt-gá alakították, a SZU 12. tagállama lett; 1956. VII. 16: ismét Karél Autonóm Közt., Oroszo. része. A II. vh. végén a SZU bekebelezte Karjalát, lakossága részben áttelepült a mai ~ba, a helybenmaradók egy részét Szibériába hurcolták, helyüket oroszok foglalták el. A háború után a gazd. szerkezete átalakult, a mezőgazd. jellegű ~ korszerű fa-, papír-, gép-, fém-, hajó- és elektronikai ipart teremtett, s 1990: Eu. egyik legmagasabb életszínvonalú orsz-a. Semleges békepol-ja eredményeként Helsinkiben tartották az Eu. Biztonsági Konf-t. - A középkori finn kat. egyh. tanúja Turku, Hattula, Hollola stb. kőtp-a. Az egyetlen finn egyhm. központja Turku volt. Vértanú lett első pp-e, az ang. származású Henrik és a reformáció előtti utolsó pp., Arvid Kurki (1464-1521). A kk. végén ~ ter-én 80 pléb. működött. A reformáció lutheri ága terjedt el I. Gusztáv Vasa svéd kir. (ur. 1523-60) alatt. A kat. hit megvallása életveszélyt jelentett. 1799: Viipuriban domonkos atyák vez. egyhközs. alakult a ~ba helyezett or. katonai alakulatok lelki gondozására. Ebből fejlődött ki a helsinki egyhközs. is, mely 1919-ig a mohilevi érsséghez tartozott. 1920: megalapították a finn ap. vikariátust, első vez-je Michael Buchx. A vallásszabadságról ekkor elfogadott új törv. értelmében a kat-ok bejegyzett vallási szervezetként szabadok, más felekezetekkel egyenjogúak. 1930: ~ban 4 pléb., 3 világi pap, 5 szerz. pap, 2 ffi és 2 női ktor, 8 apáca, 20 papnöv. és kb. 1200 hívő (a lakosság kb. 0,03%-a) alkotta az egyh-at. 1955: a vikariátust ppséggé emelték. 1977: az egyhm. Helsinki közp-tal önálló lett. - A finn kat. egyh. szoros kapcsolatot tart a dán, a svéd, a norvég és az izlandi egyhm-kel, a Skandináv Ppi Konf. évente legalább egyszer ülésezik. A Sztszéket ~ban pronuncius képviseli, aki egyben a skandináv áll-ok ap. delegátusa. - Helsinki egyhm-jéhez 5 egyhközs. tartozik; 2 Helsinkiben, 1-1 Turkuban, Jyväskyläben és Tamperében. Az egyhközs-ek országrésznyi nagyságúak, az alig 3500 kat. ~ ter-én szétszórtan él. Az egyhközs. munkába szerz-ek is bekapcsolódnak, főként a Jézus Szent Szíve r. tagjai vesznek részt a pasztorációs munkában. A szerzetesr. női tagozata óvodát és diákszállót tart fenn Helsinkiben és Turkuban. Helsinkiben és Tamperében a Jézus Drága Vére r. apácái ang. tannyelvű isk-t működtetnek, a Jézus Kis Testvérei r. apácái a szegények között élnek. Jyväskyläben lengy. orsolyiták a gyermekek és ifjak katekétikai nevelését, a magányosok, menekültek és a szükséget szenvedők lelki gondozását végzik, óvodát és diákotthont működtetnek. A kk-ban legnagyobb hatású domonkosok, Birgitta-nővérek és ferencesek közül az első kettő több évsz. után ismét megtelepedett ~ban. A domonkosok 1950 óta kulturális közp-ot tartanak fenn Helsinkiben (Studium Catholicum), mely kapcsolatban áll az egy-ekkel. A Birgitta-nővérek Turkuban tevékenykednek. Teréz Anya Missziós Testvérei is letepelepedtek ~ban. - 1962: Katolikus Információs Központ létesült Helsinkiben, melynek célja a kat. irod., lit. szövegek, imakv-ek, tájékoztató kiadványok megjelentetése. A közp. kiadja a FIDES és KATT kat. folyóiratot, szervezi a rádió és tv kat. adásait. A hitokt. finn, svéd, ang., fr., ném. és lengy. nyelven folyik. - ~ lakosságának 90%-a az ev. egyh. tagja, melyet tört. szerepe és elterjedtsége miatt államvallásnak, népegyh-nak is neveznek. Az állam által anyagilag is támogatott ev. egyh. bizonyos társad. feladatokat is átvállal az államtól (népességnyilvántartás, egyes szoc. ellátási formák stb.). Az isk-k államosítása után is minden finn ált. isk-ban van vallásokt. -

A lakosság 1,2%-a a finn ort. egyh-hoz tartozik, mely a második legnépesebb egyh. ~ban. A népegyházakon kívül ~ban még 24 nyilvántartott vallási szervezet tevékenykedik. Ezek közül legnagyobbak: Jehova Tanúi 0,21%, Finn Szabadegyház 0,18%, adventisták 0,10%. Az összes egyéb bejegyzett vallási szervezet (köztük a Finn Kat. Egyh.) tagsága együttesen sem éri el a lakosság 1%-át. - Építészete. A fa- és kőépítészet a kerség késői elterjedése nyomán a 13. sz: indult meg. Az ekkori legjelentősebb gótikus alkotás a turkui dóm. Hatalmas Ny-i tornya az É-ném. gyakorlatra emlékeztet. A 14. sz. végéről való a turkui várkastély boltozott kpnája. A vidéki egyh-ak fölépítésükben, belső kiképzésükben svéd hatást árulnak el (Sauva torony nélküli, házformájú kőtp-a csúcsíves, kőrácsos ablakokkal). A kk-ban kialakult faépítészet a 17-18. sz: is tovább élt (Pretmo). A 19. sz: az or. klasszicizmus is hozzájárult az akkori finn tp-építészet alakulásához (Helsinki, nagytp., K. L. Engel alkotása). A 20. sz. építészeti törekvések a finn tp-építészetben is érvényesülnek. - Szobrászat. Az É-eu. gótikával rokonságot tartó festett alakos kompozíciók és önálló szobrok a 13-14. sz: ~ban is készültek (Mária-szobrok, Madonnák, Pietàk). A Szt Szűz életének jelenetei szárnyasoltárokon is megjelentek (Mária halála, Nykyrko). A gótikus faszobrászat jeles alkotásait a turkui várkastély kpnájában állították ki. - Festészet. A népies jellegű gótikus falfest. D-svédo-i ösztönzésére vallanak Perniö v. Hattula gótikus tp-ai. A pretmói 18. sz. fatp. oltárképe, deszkamennyezetének díszítményei a bútorzattal együtt a falusi barokk helyi fejlődését képviselik. E.G.

Nygren, Olga Alice: Muttergottesbilder aus Finnlands mittelalterlicher Kunst. Mönchengladbach, 1954.

Finnország