Magyar Katolikus Lexikon > F > Filétusz


Filétusz (gör., 'az, akit szeretnek'): tévtanító, akitől Pál óva intette Timóteust (2Tim 2,17). - Mint →Himeneusz is, azt tanította, hogy a föltámadás abban áll, hogy az ember a keresztségben újjászületik, vagyis hogy a föltámadás nem valóságos, hanem misztikus módon kell értelmezni. Tanítása a Róm 6,4-11; Kol 2,12; 3,1 egyoldalú értelmezésére vezethető vissza; Pál elhárította: 1Kor 15,12-34. **

BL:437.