🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > Felsőőr
következő 🡲

Felsőőr, v. Vas vm. (Oberwart, Au.): plébánia a v. szombathelyi, majd a kismartoni egyhm. pinkafői esp. ker-ében. - Ősi m. határőrközs., 1327: Superior Eör, 1939: város lett. A kk. tp-ot 1350 e. Szt János evang., majd Nagyboldogasszony tit. sztelték, főoltárképét 1789: →Dorfmeister István festette. 1996: ravatalozó. 1969: új, kétszintes tp-ot építettek, a felsőt Urunk feltámadása, az altp-ot Szűz Mária tit-ra sztelték. - A pléb. 1443: már létezett, lakói 1548: ev-ok lettek. 1674: alapították újra. Anyakönyvei 1700-tól. Anyanyelve 1910: m., ném., 1991: ném., m. - ~  a szomszédos Alsóőrrel (Unterwart) és Őriszigettel (Siget in der Wart) együtt a burgenlandi magyarság központja. Gazd. központ is, híres szerdai heti-, negyedévenkénti szakvására és nyárvégi Nemzetközi Vására. Áll. gimn-ának tanítási nyelve ném. és m. - Lakói 1910: 1601 r.k., 2 g.k., 635 ev., 1566 ref., 108 izr., össz. 3912; 1961: össz. 3011, 40,1%-a magyar; 1991: 3692 r.k.,  219 ref., 67 egyéb, össz. 6530, 25%-a magyar. - M. kat. sajtója: 1974-: Őrség. G.I.F.

Schem. Sab. 1914:50. - Garas 1955:169. - Dehio 1980:221. - Juhász 1982:152. -  Schem. Eisenstadt. 1991:188.

Felsőőr

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.