Magyar Katolikus Lexikon > F > Felhévíz


Felhévíz: Pilis vármegye települése, a tatárdúlás után külön helység (a mai budai Császár fürdő körül). - Szentháromságról nev. tp-át (Ecclesiam S. Trinitatis de Aqua Calida) III. Béla adta az esztergomi keresztes ispotályos knk-oknak (→stefaniták). Mellette konvent létesült. 1276: említik először perjelét, Pétert a Szt Margitról tanúságot tevők között; a konvent széleskörű hiteleshely volt, kiadványai a 13. sz. 2. felétől ismertek. - 1397: a ~i és esztergomi háznak közös magisztere volt, 1418: az esztergomi Szt Lázár-egyh. is alája tartozott. 1445: a 3 intézmény társaskápt-ná alakult (budafelhévízi Szentháromság prépostság), megtartva Szt Ágoston szabályzatát, magiszterét a Sztszék nevezte ki, 6 knk-ját a magiszter. 1559: javadalmát az érsekújvári vár építésére rendelték. 1906: a bpi Török u., Mártírok útja és Frankel L. u. közti ter-en föltárták 10 x 45 m-es tp-a alapfalait. Feltehetően ispotály is állt mellette. Címét 1631-ig és 1882-től az esztergomi főegyhm-ben adományozzák. - Az 1276 k. és 1433: említett Szt Erzsébet ispotály a Gellért-hegy tövében nem tartozott sem a templomos, sem a johannita lovagokhoz. H.F.

Némethy Lajos: Adatok a budai felhévizi Szent-Háromságról nev. prépostság és káptalan történetéhez. Bp., 1883. - Katholikus Szle. 1093: 15, 116 (Reissig Ede: A János-lovagrend Budafelhévizen.)- Supka Géza: A buda~i Szentháromság-tp. Bp., 1907. - Schem. Strig. 1911:LXX. - Tanulmányok Bp. múltjából. XVI. Bp., 1969:85(Kubinyi András: Budafelhéviz topográfiája és gazdasági fejlődése.)

Felhévíz