Magyar Katolikus Lexikon > F > Fehér vármegye


Fehér vármegye, 11 sz.-[1175]-1765: közigazgatási terület →Erdélyben. - 1. A 11-12. sz: egész D-Erdély. Az 1919 előtti Alsó-Fehér, Brassó, Fogaras, Háromszék, Nagyküküllő és Szeben vm. ter-ét foglalta magába. K és D felől az „Erdélyi Havasok” (Kárpátok), ÉNy-on az „Erdő” (Bihari hegyek) határolták; ez a Maros és az Olt (felső) vízgyűjtő ter-e, az Erdélyi-medence közp. része. 1003: Gyula I. (Szt) Istvánnak való behódolása után a kir. rokona, (Erdőelvi) Zoltán idején a 7 vm. egyikeként (Gyula)Fehérvár sóaknai körzeteként szervezték: Dés, Doboka, Kolos, Torda, Küküllő, Hunyad vm-nél sokkal nagyobb ter-en, melynek egy része →gyepűelve volt. - E ter-en alapították az →erdélyi püspökséget. A pp. és a kápt. birtokai csak a 12. sz: váltak szét. A pp. a kir. udvarral együtt utazott, és országszerte udvarházas birtokokat szerzett, míg a kápt. ~ben gyarapodott. Így míg a pp. 1278-ig csak jobbágytelkeket birtokolt (Gyula)Fehérvárt, s csupán Akmár, Berve és Sárd falvak s ez utóbbi udvarháza volt tulajdona, addig a kápt-nak óriási birtokai voltak ~ben: Borbánd, Borosbocsárd, Csatár, Kisfalud-Regulustelke, a Poklospatak(a) alatti Marospart és Vajasd, az ompolyfülesdi uradalom Zalatnával és Abrudbányával, Nagyenyeddel és tartozékaival stb. - A földr. (patak-, hegy-, erdő-, mező- stb.) nevek szerint ~ lakosságának kb. 85%-a m., 15%-a szláv és egyéb; ezt az arányt a 12. sz: telepítések változtatták meg. - II. Géza (ur. 1141-62) Erdély D-i határvédelmére 1150 k. „flandriani”-nak nev. →szászokat telepített, akiknek III. Celesztin p. 1191: exempt, „szabad prépostságot létesített”. Ennek ter-e a későbbi Nagysink-, Szeben- és Újegyház-székekre terjedt. III. Béla (ur. 1172-96) idején a D-i Kárpátok őrizetére a Szebeni- és Fogarasi-havasok alá a Balkánról →vlachokat (oláhok) telepítettek. E ter. neve: Terra Blacorum ('Blakok földje'), melyből utóbb alakult ki Fogarasföld. A vlachok papjai a bolgár-szláv szert-t követték, pp-ük óhazájukban a macedóniai Nagy Valachiában székelt, az ohridai bolgár pátr. alá tartozott; egyh. szövegeiket cirill betűkkel írták. A telepesek saját bíráskodási jogot és bizonyos önkormányzatot kaptak, ter-üket kivették ~ ispánjának joghatósága alól, s ahogy e ter-ek kiszakadtak ~ből, úgy zsugorodott az a Maros völgyi „alsó” tömbre, a K-i „felső” részeken megmaradt „szigetekre”, a szász dékánságokra és a →székelyek kézdi főespségére. - ~ közp-ja és legjelentősebb települése (Gyula)Fehérvár, ppi székhely. Vízaknán és Kisaknán sót, Abrud és Zalatna környékén aranyat bányásztak. II. András (ur. 1205-35) az Olt D-i kanyarulatától a Kárpátokig terjedő Barca-földet 1211-25: a →Német Lovagrendnek adta, akik kővárakat és telepes falvakat építettek (→Barcaság). 1228 u. Brassót a →milkói püspökséghez csatolta. Ekkor kezdődött a székelyek áttelepülése a Háromszéki-medencébe. - 1224 és 1242 u. telepítették be kir-aink a →Királyföldnek Nagyküküllőtől D-re lévő, az →egresi ciszterci apátság uradalmától a segesvár-kézdi szászok földjéig terjedő részét. ~ nagy része kikerült a fehérvári ispán joghatósága alól, s mint →Szászföld, →Székelyföld, →Brassó vidék, Blakok földje, azaz Fogarasföld közvetlenül a kir-nak adózó kiváltságos ter. lett. A falvak megmaradtak ~i ter-nek, mert nemes birtokosaik a vm. nemességével alkottak közösséget. 1241-42: a →tatárdúlás ~ben igen nagy pusztítást okozott: (Gyula)Fehérvár és a Maros-völgy számos faluja elpusztult. IV. Béla (ur. 1235-70) Lőrinc vajdát (1242-52) rendelte Erdélybe az újjáépítésre. Gallus pp. (1246-70) próbálta az egyh-at újjászervezni. (V.) István hg. 1257: átvette Erdély kormányzását; megkezdték a kővárak építését s vsz. (Gyula)Fehérvár megerősítését. Az elpusztított lakosság újratelepítését a kir. részben a birtokosokra hárította. Elnéptelenedett udvari és várbirtokokat adományozott, megkezdődött egy új nagybirtokos osztály kialakulása. 1277. II. 21: (Gyula)Fehérvárat és újjáépített szegyh-át lázadó szászok kifosztották és az oda menekült 2000 m-ral együtt fölégették. IV. (Kun) László (ur. 1272-90) megbízásából Péter pp. (1270-1307) leromboltatta a „rablóvárakat”. 1250 u. megkezdődött a vlachok betelepítése is, melynek joga kezdetben a kir-é. Adójukat állatban rótták le a kir. uradalmaknak (az esztergomi érs. tizedet kapott belőle). A (Nagy)Szeben-(Gyula)Fehérvár közti út melletti Székes medencéjét jelölték ki számukra, mivel m. lakosságát a tatárok elpusztították (ez lett a székesi kir. uradalom). A 14. sz. elejéig ~ben 200 ismert helységből 170 magánbirtok, s csak 13 jelentősebb a kir-é. 1322: említik először az 5 itt telepített oláh falut. A trónviszályok idején Kán László erdélyi vajda (1301-15) tartományúrként birtokolta (Gyula)Fehérvár, Déva, Egerd és Kecskés várát. 1332-36: a →pápai tizedjegyzék szerint ~ 79 pléb-s helye az országos átlag szerint magas, 123,6 dénár (15,5 garas) adót fizetett, ami jómódú falvakra utal. Ekkor a 150 m. lakosú falu mellett kb. 37 a szászoké, s 15-18 a vlachoké lehetett.

A 14. sz. elején nemesi vm-vé alakult, ispánja tisztét az →erdélyi vajda v. az alvajda látta el. 1437. III: Kardos János vezetésével parasztfölkelés tört ki ~ben (→erdélyi parasztháború). Barcaságot és Brassót a hozzá csatolt helységekkel (Brassó vidék) a székely ispán hatósága alatt pol-ilag ~hez számították. 1460: Barcaság és a törcsvári uradalom kincstári jószágok ~ben. 1542: Honterus Brassó vidékét megkülönböztette a Barcaságtól. - Kir. majd fejed. birtokadományozások révén ~ elaprózódott. 1687: Apafi Mihály fejed. okl-ben Brassót is ~ben említette. Erdély nagyfejedelemséggé nyilvánítása évében, 1765: külön főispánt kapott →Alsó-Fehér vármegye és →Felső-Fehér vármegye, miáltal a 13 szigetből álló tört. ~t pol-ilag is kettéválasztották. - 2. II. József 1784. VII. 3: Erdélyt a hagyományos közig. határok figyelembevétele nélkül a székely és a szász önkormányzatok megszüntetésével önkényesen 11 megyére osztotta, melyből az egyik neve: Fehér megye. Székhelye (Gyula)Fehérvár (1787: 890 házban 4777 lakos). 12 mezővárosa (Abrudbánya, Alvinc és Borberek, Balázsfalva, Benedek, Borbánd, Lupsa, Magyarigen, Nagyenyed, Sárd, Tövis, Vajasd, Zalatna) és 163 községe (1787: 25.395 házban 138.966 lakos) volt. 1784: az oláh lakosság izgatók hatására a népszámlálást az úrbéri terhek alóli fölszabadulásként értelmezte, X. 31: a zalatnai kincstári uradalomban kitört a N. Horea, I. Cloșca és Gh. Crișan vezette, 20-30.000 jobbágyot megmozgató parasztfölkelés, mely hamarosan Zaránd, Hunyad, Torda és Kolozs vm-k ter-ére is átterjedt. XII. 7: Crișan, XII. 31: Horea és Cloșca seregét verték szét, 1785. II. 28: a vezetőket kivégezték. II. József a 11 m-re bontott Erdélyt a nagyszebeni, kolozsvári és fogarasi ker-re osztotta, élükre kir. biztosokat nevezett ki. Halála előtt, 1790. I. 26: közig. rendeletét visszavonta. 88

Pesty I:55. - Iczkovits 1939. - Györffy II:321.